Lannert Judit szerint a magyar felsőoktatás kiemelt értéket képvisel, amelyre a társadalomnak és a kormánynak egyaránt szüksége van. Úgy fogalmazott: „A magyar felsőoktatás pótolhatatlan tudásbázist jelent a társadalom és a kormány számára is.”
A szakértő hangsúlyozta, hogy a minőségi felsőoktatás egyik alapfeltétele az akadémiai szabadság. Szerinte ehhez olyan szabályozási és finanszírozási környezetre van szükség, amely kiszámítható, átlátható és mindenki számára egyenlő esélyeket biztosít. Ennek részeként új felsőoktatási törvény kidolgozását is szükségesnek tartja, amely összhangban áll az oktatás többi területével.
Három hónapon belül lépnének az Erasmus ügyében
Lannert konkrét feladatokat is megnevezett a következő időszakra. Mint mondta, „vissza kell vezetni a felsőoktatásunkat Európába”, vagyis jogszabályi szinten rendezni kell, hogy a magyar hallgatók újra részt vehessenek az Erasmus-programban, az oktatók pedig a Horizon kutatási együttműködésekben.
Hozzátette: a még fel nem használt, vagy nem megfelelően elköltött uniós forrásokat is felülvizsgálnák és mozgósítanák.
Szétdarabolt rendszer
A meghallgatáson Hankó Balázs leköszönő kulturális és innovációs miniszter előbb igyekezett kiemelni a felsőoktatásban eddig elért sikereket, majd többek között a modellváltó egyetemek jövőjéről, a finanszírozási szerződésekről és az Erasmus körüli vitákról kérdezte Lannertet.
A gyermek- és oktatásügyi miniszterjelölt elmondta, örömmel látja, hogy a felsőoktatás jelentős eredményeket ért el az elmúlt időszakban, ugyanakkor szerinte nem véletlen, hogy sokan üdvözölték, hogy az oktatás végre önálló tárcához került.
Válaszában a szakértő bírálta az oktatási rendszer korábbi szerkezetét:
Szét volt darabolva ez a rendszer, és a közoktatás egy rendőrminisztérium egyik zugába volt üldözve.
A pedagógusbérek emeléséről – amit Hankó szintén felemlegetett – azt mondta, az csak komoly nyomásgyakorlás után valósult meg: „El kellett menni a falig, hogy ez megtörténjen.”
Jó számok mögött gyengülő minőség?
Lannert szerint önmagukban a statisztikai mutatók, melyekre Hankó hivatkozott, nem feltétlenül tükrözik a felsőoktatás valódi állapotát. Bár igaz, hogy csökkent a lemorzsolódás, és több út nyílt a szakképzésből az egyetemekre, ez szerinte nem jelenti automatikusan a minőség javulását.
Példaként a felnőttek kompetenciáit vizsgáló nemzetközi méréseket említette, amelyek alapján a 24-34 éves korosztály teljesítménye több területen elmarad a korábbi generációkétól.
Az indikátorok mutathatnak eredményeket, de a minőséghez mélyebb elemzések kellenek.
Aránytalan finanszírozásról is beszélt
Lannert a modellváltó intézményekkel kapcsolatban azt is kifogásolta, hogy az egyetemek működése nem egységes és nem kellően átlátható. „Nagyon-nagyon nem egységesen működik ez a rendszer, nem is nagyon transzparens.” Szerinte ezen a területen is mindenképp továbblépés szükséges.
„Fontos, hogy az óvoda–iskola átmenetet a gyerek szükségleteihez igazítsuk” – Lannert Judit szerint a 45 perces kötelező felkészítés helyett alternatív megoldásokra van szükség
Lannert Judit a meghallgatásán arról beszélt, hogy a koragyermekkori nevelés területe az elmúlt években elhanyagolódott, miközben számos későbbi hátrány már ebben az időszakban kialakul. Ezért az első hónapok egyik fontos feladata lesz az óvodai nevelés országos alapprogramjának és személyi feltételeinek felülvizsgálata.
