Az Országgyűlés hétvégi alakuló ülése után hétfőn megkezdődtek a leendő Tisza-kormány miniszterjelöltjeinek parlamenti bizottsági meghallgatásai. A bizottsági struktúráról szombaton döntöttek a képviselők, ekkor választották meg a testületek elnökeit, alelnökeit és tagjait is. A miniszterek kedden tehetnek esküt a parlamentben.
Mi jön az oktatásban?
Lannert Judit a bizottsági meghallgatásán arról beszél, hogy kiemelkedően fontosnak tartja, hogy az oktatás ismét önálló minisztériumot kap, de legalább ennyire jelentősnek tartja azt is, hogy a tárca a tanulás teljes életútját lefedi, a koragyerekkortól egészen az időskorig.
Mint mondta, ez azt jelenti, hogy a jövőben nem csupán az iskolák működtetéséről és irányításáról lesz szó, hanem lehetőség nyílik egy teljes tanulási pálya megtervezésére a kisgyerekkortól a felnőttkorig.
Hangsúlyozta: céljuk egy versenyképes tanulási rendszer kialakítása, amelynek segítségével Magyarország ismét látható, kezdeményező szereplővé válhat a nemzetközi térben.
Arról is beszélt, hogy a gyermekügy azért került a minisztérium nevébe és feladatkörébe, mert számos társadalmi és oktatási probléma már gyerekkorban felhalmozódik. Ezért fontosnak nevezte, hogy a kisgyerekkori nevelés is a tárcához tartozzon. Hozzátette: a jövőben a felnőttképzést is hangsúlyosabbá kell tenni.
Három alapelvre épülne az új rendszer
Lannert Judit szerint a minisztérium munkáját három alapelv határozná meg:
- Gyermekközpontúság – a döntéseknek a gyerekek igényeiből és szükségleteiből kell kiindulniuk.
- Adatvezérelt szakpolitika – tények és mérhető adatok nélkül nem lehet megállapítani, hol tart a rendszer, és merre érdemes továbblépni.
- Partnerség – az érintettek bevonásával, velük együttműködve kell végrehajtani a változásokat.
Kiemelte: mindehhez komoly szemléletváltásra lesz szükség, amely a gyerek méltóságát is középpontba helyezi. Emellett szakmai egyeztető fórumok létrehozását, nagyobb átláthatóságot, valamint új, egységes szabályozási környezet kialakítását is szükségesnek nevezte.
A bölcsődétől a felnőttkorig követnék a gyerekek útját
Hosszabb távú tervei között említette, hogy a bölcsődei és óvodai nevelés, a gyógypedagógiai szolgálatok, valamint a szülőtámogatási rendszerek is a tárcához kerülnének. Ez szerinte lehetővé tenné egy egységes „gyermekút” kialakítását, vagyis azt, hogy a gyerekek fejlődését és támogatását születésüktől kezdve összehangolt rendszer segítse.
Ez a modell egyszerre adhatna lehetőséget a hátránykompenzációra és a prevencióra is már a legkorábbi életévekben.
Lannert Judit hangsúlyozta, hogy ezen a területen szoros együttműködésre lesz szükség más minisztériumokkal is. Külön kiemelte, hogy örül annak, hogy a gyerekvédelem a szociális tárcánál Gyurkó Szilviához került, míg a koordinációt Bódis Kriszta végzi.
Úgy fogalmazott: innovatív kormányzati modell jöhet létre, amelyben a gyerekek szükségleteire szabott, minőségi szolgáltatásokat helyben, hatékonyan lehet megszervezni.
Mesterséges intelligencia-koordinátort is kineveznének
A közoktatás megújításának kiindulópontjaként azt nevezte meg, hogy a 21. századi kompetenciák fejlesztése az egész oktatási rendszert átható szemléletté váljon. Ennek részeként külön koordinátort neveznének ki a mesterséges intelligencia területére, aki figyelemmel kísérné, hogyan jelenhetnek meg ezek a szempontok az oktatás különböző szintjein.
Ki kell vezetni a politikát a felsőoktatásból
A felsőoktatás területén kiemelt célként nevezte meg, hogy Magyarországot visszavezessék az európai tudományos és oktatási együttműködésekbe. Ennek érdekében jogszabályi szinten rendeznék, hogy a hallgatók ismét teljes körűen részt vehessenek az Erasmus programban, az oktatók és kutatók pedig újra bekapcsolódhassanak a Horizon programba.
Szólt arról is, hogy felülvizsgálják azokat az uniós forrásokat, amelyeket még nem kötöttek le pályázatokban, vagy amelyeket nem megfelelő mértékben használtak fel. Ezeket a forrásokat mozgósítani szeretnék az oktatás fejlesztésére.
A célok között említette a monopóliumok lebontását, valamint a kínálat bővítését mind a taneszközök, mind a képzések területén. Hozzátette: fontos feladatnak tartja a politika kivonását az ágazatból, vagyis az oktatás teljes depolitizálását.
„Üres a kassza, de nem miattunk üres.”
Lannert Judit arról is beszélt, hogy a költségvetési lehetőségek függvényében megvizsgálják a NOKS-os dolgozók béremelésének lehetőségét. A meghallgatás végén az ellenzéki képviselők erre rá is kérdeztek: mikor számíthatnak bérrendezésre a NOK-os alkalmazottak.
A miniszterjelölt erre úgy reagált: „Üres a kassza, de nem miattunk üres.” Hozzátette, örülne, ha erre már most konkrét választ tudna adni, de előbb látni kell, milyen állapotban veszik át a költségvetést, és milyen mozgástér áll majd rendelkezésre.
A meghallgatás önmagában még nem jelent kinevezést, ugyanakkor fontos politikai és szakmai állomása a miniszteri poszt betöltésének. A bizottsági támogatást követően a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki a minisztert.
Lannert Judit nemrég Facebook-oldalán arról írt, hogy felkért miniszterként gyermekközpontú szemlélettel kezdené meg munkáját, ezért azt kérte, hogy a tárca elnevezése is ezt tükrözze. Ennek megfelelően az új minisztérium neve Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium lehet.
A szakember szerint jelenleg az egyik legfontosabb feladat a szakmai csapat felállítása és egy három hónapos intézkedési terv kidolgozása. Hangsúlyozta: az oktatás problémáit nem lehet egyik napról a másikra megoldani, ugyanakkor a szükséges változásokat mielőbb el kell indítani.
Lannert Judit: minden az érettségiről szól, minden tanár arra akar felkészíteni
„Az érettségi jellege szükségszerűen lesugárzik, meg lehet érezni a felső vagy akár az alsó tagozaton is” – mondta Lannert Judit egy 2024-es interjúban a 24.hu-nak. Szerinte a vizsga nemcsak a végzős diákok teljesítményét határozza meg, hanem azt is, hogy mit és hogyan tanítanak az iskolákban évekkel korábban.
