Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
Folyamatosan nő a sajátos nevelési igényű gyerekek száma Magyarországon: a 2025/2026-os tanévben már több mint 69 ezer SNI-s diák tanul az általános iskolákban, ami nagyjából négyezerrel több az előző tanévhez képest. A KSH friss adatai szerint így már az általános iskolák nappali oktatásában tanuló gyerekek 9,7 százaléka számít sajátos nevelési igényűnek.
Az adatokból azonban nemcsak az látszik, hogy egyre több a diagnosztizált gyerek, hanem az is, hogy az ország különböző részei között óriási eltérések vannak. Míg Békés vármegyében az általános iskolások 15,6 százaléka sajátos nevelési igényű, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak 6,2 százalék ez az arány.
A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy Békésben sokkal több az érintett gyerek. Oktatáskutatók és korábbi kutatások szerint azonban ennél jóval összetettebb a helyzet: az alacsonyabb arány nem feltétlenül jelent kevesebb SNI-s gyereket, hanem azt is mutathatja, hogy mennyire működik jól – vagy rosszul – a diagnosztikai és fejlesztő rendszer.
A KSH adatai szerint az SNI-s tanulók többsége, közel 51 ezer diák integrált nevelésben és oktatásban vesz részt. A leggyakoribb sajátos nevelési igény a súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavar, amely az integráltan oktatott tanulók 69 százalékát érinti. Az autizmus spektrum zavarral diagnosztizált gyerekek aránya 11 százalék, míg 8,2 százalékuk beszédfogyatékos.
A nemek közötti különbség továbbra is jelentős: a fiúk 12,6 százaléka, a lányoknak viszont csak 6,7 százaléka számít sajátos nevelési igényűnek.
Az SNI-s tanulók aránya ráadásul az évfolyamok előrehaladtával folyamatosan emelkedik. Míg első osztályban az általános iskolások 8,7 százaléka érintett, nyolcadik osztályra ez az arány már meghaladja a 11 százalékot.
Lannert Judit (oktatási és gyermekügyi miniszter) és Kereki Judit (kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár) 2009-ben készült korai intervenciós rendszer működését vizsgáló kutatás szerint Magyarországon komoly egyenlőtlenségek vannak abban, hogy a gyerekek milyen gyorsan jutnak el diagnózisig és fejlesztésig. A kutatók szerint különösen az észak-magyarországi térségekben gyengébb az ellátórendszer, és több helyen hosszú várólisták alakultak ki.
A kutatás szerint a fejlesztett gyermekek közel fele Budapesten kapott ellátást, miközben a 0-4 éves népességnek csak 14 százaléka él a fővárosban. A jelentés külön kiemeli, hogy Hajdú-Biharban, Nógrádban, Hevesben, Szabolcs-Szatmár-Beregben és Borsod-Abaúj-Zemplénben az intézményes fejlesztés szintje elmaradt attól, amire az ott élő gyerekeknek szükségük lenne.
A kutatók arra is felhívták a figyelmet, hogy a rendszerben sok gyerek „láthatatlan” maradhat. Becsléseik szerint a korai fejlesztésre szoruló gyerekek mintegy 30 százaléka nem jutott megfelelő intézményes ellátáshoz.
Lehet az is az oka, hogy ezek a szülők és a környezetük kevésbé tudatosak, kevesebb az információjuk, a szőrésre, jelzésre hivatott intézmények egy részébe el se jutnak, így az enyhébb, és nem feltőnı fogyatékosságok felderítetlenek maradnak. Az elsı megmérettetés aztán az óvodánál vagy iskolánál éri ıket, ahol hirtelen felbukkannak a semmibıl az az intézmények részére addig láthatatlan esetek.
– áll a jelentésben.
Folyamatosan izeg-mozog, nem tud csendben maradni, zavarja az osztálytársait az órán: ilyen és ehhez hasonló problémákkal sok gyerek küzd az iskolában, amelyeknek akár komolyabb okai is lehetnek a háttérben. Ennek feltárásában segíthet a szakértői vizsgálat, mégis az általunk megkérdezett gyógypedagógusok szerint sok szülő gyakran hallani sem akar róla.
A szakemberhiány szintén régóta problémát jelent. A KSH szerint jelenleg 4,9 ezer gyógypedagógus és konduktor, valamint 949 fejlesztőpedagógus dolgozik az általános iskolákban, emellett az utazó gyógypedagógusi hálózatban további 1404 szakember segíti az ellátást. A gyakorlatban azonban ez sokszor nem elegendő ahhoz, hogy minden fejlesztésre szoruló gyerek időben és megfelelő formában kapjon segítséget.
Egy korábbi cikkünkbenben megszólaló utazó gyógypedagógus arról beszélt, hogy egyetlen szakembernek akár öt különböző iskola között is ingáznia kell hetente, miközben folyamatosan egyeztetnie kell az osztályfőnökökkel, szaktanárokkal, szülőkkel és más fejlesztő szakemberekkel is. A fejlesztések időpontját gyakran csak olyan órák rovására lehet megszervezni, amelyekről a gyerek hiányozhat, például testnevelés vagy rajz helyett. A helyzetet tovább nehezíti, hogy sok diáknak egyszerre többféle fejlesztésre lenne szüksége, miközben az iskolákban gyakran nincs elég fejlesztőszoba vagy megfelelő számú szakember.
A szakemberhiány miatt ráadásul nem minden gyerek kapja meg azt a fejlesztést, amire valóban szüksége lenne. Előfordul, hogy egy autizmus-specifikus fejlesztést igénylő diákkal nem megfelelő végzettségű, csak tapasztalattal rendelkező szakember foglalkozik, mert egyszerűen nincs más elérhető segítség.
Lannerték kutatása már évekkel ezelőtt arra figyelmeztetett, hogy a szakértői bizottságok és fejlesztő intézmények túlterheltek, egyes helyeken hónapokat vagy akár egy évet is várni kellett a vizsgálatokra. A kutatás szerint több vármegyében 1-1,5 éves várólisták is kialakultak a szakértői vizsgálatokra:
A szakember ellátottság a szakértői bizottságoknál is gondot okoz. Az intézményvezetık szinte mindenhol keveslik a szakemberek létszámát. Az esetszámra jutó szakemberlétszám kevés, folyamatos leterheltséget okoz, és ami még komoly probléma, meghosszabbítja a vizsgálatra való várakozás idejét. Vannak helyek, ahol 1-1,5 hónapos a várólista (Szolnok Városi SZB), van, ahol 2-3 hónap (Bács-Kiskun 2. sz) vagy fél év (HajdúBihar), és olyan is akad, ahol 1-1,5 évet kell várni a vizsgálatra (Pest megyei 1.sz, Csongrád, Veszprém).
Az is látszik, hogy a diagnózisok számának emelkedése mögött nemcsak az állhat, hogy több a problémával küzdő gyerek, hanem az is, hogy egyre több esetet ismernek fel. Az autizmus és a figyelemzavarok felismerése az elmúlt években világszerte jelentősen javult, miközben az iskolák is egyre több olyan gyerekkel találkoznak, akiknek speciális fejlesztésre lenne szükségük.
Heteken át tartó, többkörös egyeztetések és mégis, a tanév szinte bármelyik pillanatában borulhat az egész. Utazó gyógypedagógussal beszélgettünk arról, mennyi bonyodalommal jár megszervezni a diákok fejlesztéseit.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
