Mit kell tudni Kereki Juditról, az új kora gyermekkori jóllétért felelős szakállamtitkárról?

Kereki Judit közgazdász és gyógypedagógus évek óta a kora gyermekkori intervenció és a gyermekfejlesztés egyik meghatározó szakértője Magyarországon. Szerinte a korai szűrésnek kiemelt preventív szerepe van.

Kereki Judit közgazdás és gyógypedagógus. 2020-ban szerzett PhD-fokozatot az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának Neveléstudományi Doktori Iskolájában. Disszertációjának témája is a kora gyermekkori intervenciós rendszer működése és rendszerszintű fejlesztési lehetőségei voltak.

Az államtitkári felkérést megelőzően Kereki a Gyermekút Módszertani Központ igazgatójaként dolgozott, ahol a kora gyermekkori intervenció ágazatközi (egészségügyi, szociális és oktatási területeket összekötő) fejlesztését irányította. Itt fejlesztettek ki többek között egy olyan kérdőívet, amely alkalmas arra, hogy a korai időszaktól kezdve kiszűrje a szenzorosságot a gyerekeknél.

A szülők gyakran észlelik ezeket a jeleket, de nem gondolják, hogy e mögött a szenzoros feldolgozás zavara állhat, ami időben felismerve jól kezelhető. Ezek a tünetek gyakran együtt járnak az autizmus spektrumzavarral, ADHD-val, tanulási zavarokkal vagy mozgáskoordinációs nehézségekkel. A korai szűrésnek kiemelt preventív szerepe van

– mondta Kereki a Csillagpont Rádióban még 2025 szeptemberében. Ezenkívül foglalkozott a gyerekeket érintő, többek között a bölcsőde–óvoda, óvoda–iskola átmenetekkel is.

Kereki államtitkári jelölését május 20-án jelentette be Lannert Judit oktatási miniszter.

Hozzászólások

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Közoktatás
Gál Luca

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

„Nem a bejutás a nehéz, hanem a bennmaradás” – egyre gyengébb fizikatudással érkeznek az egyetemre a műszaki hallgatók

Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.