Mit kell tudni Kereki Juditról, az új kora gyermekkori jóllétért felelős szakállamtitkárról?

Kereki Judit közgazdász és gyógypedagógus évek óta a kora gyermekkori intervenció és a gyermekfejlesztés egyik meghatározó szakértője Magyarországon. Szerinte a korai szűrésnek kiemelt preventív szerepe van.

Kereki Judit közgazdás és gyógypedagógus. 2020-ban szerzett PhD-fokozatot az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának Neveléstudományi Doktori Iskolájában. Disszertációjának témája is a kora gyermekkori intervenciós rendszer működése és rendszerszintű fejlesztési lehetőségei voltak.

Az államtitkári felkérést megelőzően Kereki a Gyermekút Módszertani Központ igazgatójaként dolgozott, ahol a kora gyermekkori intervenció ágazatközi (egészségügyi, szociális és oktatási területeket összekötő) fejlesztését irányította. Itt fejlesztettek ki többek között egy olyan kérdőívet, amely alkalmas arra, hogy a korai időszaktól kezdve kiszűrje a szenzorosságot a gyerekeknél.

A szülők gyakran észlelik ezeket a jeleket, de nem gondolják, hogy e mögött a szenzoros feldolgozás zavara állhat, ami időben felismerve jól kezelhető. Ezek a tünetek gyakran együtt járnak az autizmus spektrumzavarral, ADHD-val, tanulási zavarokkal vagy mozgáskoordinációs nehézségekkel. A korai szűrésnek kiemelt preventív szerepe van

– mondta Kereki a Csillagpont Rádióban még 2025 szeptemberében. Ezenkívül foglalkozott a gyerekeket érintő, többek között a bölcsőde–óvoda, óvoda–iskola átmenetekkel is.

Kereki államtitkári jelölését május 20-án jelentette be Lannert Judit oktatási miniszter.

Hozzászólások

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Megszűnnének a kötelező tartalmi megújító képzések, nem kellene NAT-vizsga a gyakornokoknak – társadalmi egyeztetésen a pedagógus-továbbképzés átalakítása

Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.