Az osztrák fasizmusról is tartott órákat Maruzsa Zoltán egyetemi tanárként

Egy volt diákja pedig „főnyereményként” értékelte őt az ELTE számára.

Maruzsa Zoltán volt oktatási államtitkár kormányzati megbízása előtt az ELTE Bölcsészettudományi Karán (BTK) tanított, itt történelmi, germanisztikai, és politológiai hátteréből adódóan a következő tantárgyakat oktatta:

  • Berlin, a megosztott város a nemzetközi kapcsolatokban
  • Németország története
  • Az Első Osztrák Köztársaság, az Ausztrofasizmus és az Ostmark története (1918-1945)

Tanárként egyébként pozitívan értékelték őt diákjai, bár a markmyprofessor.com-on csak 12 olyan értékelés olvasható, amit 14 évvel ezelőtt írtak, ezek viszont rendre segítőkészségéről, humoráról, felkészültségéről írtak, egyvalaki szerint Maruzsa „főnyeremény az egyetemnek”.

14 évvel később oktatótársai legalábbis máshogy gondolják, nyílt levélben tiltakoznak az ellen, hogy most visszatérjen oktatni az egyetemre.

https://eduline.hu/felsooktatas/20260608_maruzsa-zoltan-elte-oktatok-nyilt-level-tiltakozas-egyetemi-autonomia

Nyitókép: MTI / Czeglédi Zsolt

Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.