A volt oktatási államtitkár kollégái szerint az egyetem működése nemcsak jogi, hanem szakmai és erkölcsi normákon is alapul.
Maruzsa Zoltán számára a hatályos szabályozás biztosítja a lehetőséget arra, hogy tizennégy év fizetés nélküli szabadság után visszatérjen korábbi munkahelyére. S vissza is tért 2026. május 15-én. Tisztában vagyunk az ELTE munkajogi kötelezettségeivel. Meggyőződésünk ugyanakkor, hogy az egyetem működése nem csupán jogi, hanem morális és szakmai normákon is alapul
– írják az ELTE egyetemi oktatói és kutatói nyílt levelükben. Hangsúlyozzák: az egyetem értékközösség, amelynek működését többek között a tudományos szabadság, az intézményi autonómia és a szakmai szolidaritás határozza meg. Szerintük Maruzsa Zoltán volt oktatási államtitkár visszatérése az ELTE-re azért vet fel kérdéseket, mert
az elmúlt másfél évtized oktatáspolitikai intézkedései csorbították az oktatás szabadságát és az iskolai autonómiát, nehéz helyzetbe hozva az ezekért kiálló tanárokat is.
https://eduline.hu/kozoktatas/20260411_maruzsa-zoltan-pisa-oecd-felmeresek-diakok-teljesitmenye
Kitérnek arra is, hogy a levéllel egy nyílt, felelős és őszinte szakmai párbeszédet szeretnének elősegíteni arról, hogy milyen értékek alapján kívánja az egyetemi közösség alakítani az intézmény jövőjét. Szerintük a felszólalással a hallgatók, az oktatók és az egyetemi közösség felé is felelősséget tanúsítanak, és a korábban meghurcolt pedagógustársaik melletti szolidaritást is kifejezik.
Azt is kérvényezik, hogy „a jogalkotó vizsgálja felül a felsőoktatási intézményekbe hosszabb fizetés nélküli szabadság után visszatérő közalkalmazottakra vonatkozó szabályozást”.
Ilyen esetekben felvetik, hogy az egyetemek számára legyen biztosítva mérlegelési lehetőség, amennyiben a négy vagy több évig távol maradó alkalmazott ez idő alatt
sem tudományos tevékenységével, sem oktatói munkájával, sem az egyetemi közösséggel fenntartott szakmai kapcsolataival nem vett részt az egyetem életében.
Álláspontjuk szerint a jelenlegi szabályozás aránytalanul szűkre szabja az egyetemek mozgásterét, amelyek így nem érvényesíthetik saját szakmai és minőségbiztosítási szempontjaikat.
Nyitókép: Facebook / Dr. Maruzsa Zoltán
Vajon lesznek idén is olyan szakok, ahova a 499 pont is kevés lesz? Hány pont lehet elég a jogra, pszichológiára vagy éppenséggel az orvosira? Milyen szakokra lehet bekerülni kettes-hármas érettségivel? Ma este minden ilyen, és ehhez hasonló kérdésre választ kaptok.
Ma este derülnek ki a ponthatárok a felsőoktatási felvételin. Összegyűjtöttünk mindent, amit tudni érdemes a pontszámításról, az idei jelentkezési adatokról és arról, hogyan alakulhatnak a ponthatárok a legnépszerűbb képzéseken.
Bár a belépés ingyenes, néhány apró, de fontos részletről semmiképp se feledkezzetek meg! Július 23-án, csütörtökön 16 órakor kezdődik az idei budapesti Pont Ott Parti. A ponthatárok kihirdetéséig koncertek, kerekasztal-beszélgetés és számos egyéb program vár benneteket.
Összeszedtük, korábban milyen pontszámokkal lehetett bekerülni az egyes képzésekre.
Több, mint dupla annyi pontra is szükségük volt azoknak, akik az ELTE néderlandisztika képzésére, az SZTE mezőgazdasági mérnökire vagy a Tomori Pál Főiskola gazdálkodási és menedzsment alapszakjára akartak bekerülni. Míg a képzéseken nappali tagozaton az állami ösztöndíjas képzésekre egy erős hármas érettségivel is be lehetett jutni, addig önköltségesen szinte színötös érettségi és pluszpontok is kellettek a felvételhez.
Sinka Edit vezeti a jövőben a Klebelsberg Központot – jelentette be közösségi oldalán az oktatási és gyermekügyi miniszter. A tárcavezető szerint a kinevezés nem pusztán személycsere, hanem szemléletváltás is.
A ponthatárhirdetés előtt még van idő egy utolsó csekkolásra.
Fontos kérdésre válaszolunk, ami bárkivel előfordulhat a 2026-os felvételin.
