A volt oktatási államtitkár kollégái szerint az egyetem működése nemcsak jogi, hanem szakmai és erkölcsi normákon is alapul.
Maruzsa Zoltán számára a hatályos szabályozás biztosítja a lehetőséget arra, hogy tizennégy év fizetés nélküli szabadság után visszatérjen korábbi munkahelyére. S vissza is tért 2026. május 15-én. Tisztában vagyunk az ELTE munkajogi kötelezettségeivel. Meggyőződésünk ugyanakkor, hogy az egyetem működése nem csupán jogi, hanem morális és szakmai normákon is alapul
– írják az ELTE egyetemi oktatói és kutatói nyílt levelükben. Hangsúlyozzák: az egyetem értékközösség, amelynek működését többek között a tudományos szabadság, az intézményi autonómia és a szakmai szolidaritás határozza meg. Szerintük Maruzsa Zoltán volt oktatási államtitkár visszatérése az ELTE-re azért vet fel kérdéseket, mert
az elmúlt másfél évtized oktatáspolitikai intézkedései csorbították az oktatás szabadságát és az iskolai autonómiát, nehéz helyzetbe hozva az ezekért kiálló tanárokat is.
https://eduline.hu/kozoktatas/20260411_maruzsa-zoltan-pisa-oecd-felmeresek-diakok-teljesitmenye
Kitérnek arra is, hogy a levéllel egy nyílt, felelős és őszinte szakmai párbeszédet szeretnének elősegíteni arról, hogy milyen értékek alapján kívánja az egyetemi közösség alakítani az intézmény jövőjét. Szerintük a felszólalással a hallgatók, az oktatók és az egyetemi közösség felé is felelősséget tanúsítanak, és a korábban meghurcolt pedagógustársaik melletti szolidaritást is kifejezik.
Azt is kérvényezik, hogy „a jogalkotó vizsgálja felül a felsőoktatási intézményekbe hosszabb fizetés nélküli szabadság után visszatérő közalkalmazottakra vonatkozó szabályozást”.
Ilyen esetekben felvetik, hogy az egyetemek számára legyen biztosítva mérlegelési lehetőség, amennyiben a négy vagy több évig távol maradó alkalmazott ez idő alatt
sem tudományos tevékenységével, sem oktatói munkájával, sem az egyetemi közösséggel fenntartott szakmai kapcsolataival nem vett részt az egyetem életében.
Álláspontjuk szerint a jelenlegi szabályozás aránytalanul szűkre szabja az egyetemek mozgásterét, amelyek így nem érvényesíthetik saját szakmai és minőségbiztosítási szempontjaikat.
Nyitókép: Facebook / Dr. Maruzsa Zoltán
184,34 pont a 200-ból, vagy 133 pont a 150-ből - ilyen és ehhez hasonlóan magas pontszámokkal lehetett bekerülni a legjobb vidéki gimnáziumokba a 2026-os középiskolai felvételin. Mutatjuk tagozatonként a ponthatárokat.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
Parlamenti felszólalásában Lannert Judit elismerte, hogy a magyar diákok romló PISA-eredményei nem magyarázhatók pusztán nemzetközi tendenciákkal.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
Az új elnök programjának középpontjában a hallgatói érdekképviselet megerősítése, az egyetemek közötti együttműködés fejlesztése, valamint a felsőoktatás előtt álló változásokra való felkészülés áll.
