A legfrissebb PISA-mérés szerint a magyar diákok matematikából történelmi mélypontra kerültek. Maruzsa Zoltán azonban legutóbbi videójában inkább azt hangsúlyozta, hogy a magyar tanulók az átlag körül teljesítenek – ami szerinte a rendszer erősségét mutatja.
A köznevelésért felelős államtitkár szerint Magyarország oktatási rendszere a nemzetközi térben is megállja a helyét. Mint mondta, a OECD által szervezett PISA-mérések alapján a magyar diákok teljesítménye megfelel a fejlett országok átlagának.
A 2022-es adatok szerint a magyar diákok ilyen eredményeket értek el:
Maruzsa szerint ezek az eredmények azt mutatják, hogy a magyar diákok kiegyensúlyozottan, az átlag körül teljesítenek.
A TIMSS-mérésekre hivatkozva azt is kiemelte, hogy a magyar diákok reáltudása több évfolyamon is meghaladja a nemzetközi átlagot. A 2023-as mérésen például a negyedikesek matematikából 520 pontot értek el az 503 pontos átlaggal szemben, míg természettudományból 524 pontot a 494 pontos átlag fölött. A nyolcadikosok is hasonlóan teljesítettek, mindkét területen jóval az átlag felett.
A digitális készségeket mérő ICILS-vizsgálatban is kedvező eredmény született: a magyar nyolcadikosok 505 pontot értek el, ami jelentősen meghaladja a 476 pontos nemzetközi átlagot.
A PISA-eredmények értelmezése ugyanakkor korántsem egyértelmű. Korábban megírtuk az Eduline-on, hogy bár matematikából a magyar pontszám épphogy az OECD-átlag fölött van, ez úgy jött ki, hogy közben nemzetközi szinten is jelentős visszaesés történt.
Ráadásul:
A szakértők szerint a koronavírus-járvány és az online oktatás hatása is közrejátszhatott a visszaesésben, de a hosszabb távú trendek már korábban sem voltak egyértelműen pozitívak.
A PISA-méréseket háromévente végzik, így az oktatási rendszer állapotáról nem egyetlen adat, hanem az egymást követő eredmények adnak pontosabb képet.
Ez alapján Magyarország jellemzően a középmezőnyben helyezkedik el, egyes területeken stagnálást vagy lassú romlást mutat, régiós összevetésben több országtól elmarad.
Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a nemzetközi PISA-mérések eredményeire hivatkozva arra figyelmeztetett korábban: azoknak a tanulóknak, akik a méréseken a középszint alatt teljesítenek, a munkáját 15-20 éven belül nagy eséllyel robotok vagy mesterséges intelligencia váltja majd ki. Magyarországon ez különösen súlyos probléma, mivel a diákok mintegy 60 százaléka ebbe a csoportba tartozik.
Totyik szerint a kérdés már nem az, hogy ez oktatáspolitikai kudarc-e, hanem az, hogy a munkaerőpiac és a szociális ellátórendszer hogyan fogja kezelni ezt a tömeget. Úgy látja, erre jelenleg nincs válasz, és egyetlen ország sem képes ekkora terhet hosszú távon elviselni.
Maruzsa Zoltán az oktatási rendszert érő kritikákra is reagált. Szerinte „vannak persze feketeöves kritikusok, akik mindig csak lehordják, de nincs igazuk, a magyar oktatás igenis jól teljesít.” Az államtitkár szerint a cél az, hogy tovább erősítsék a rendszert, és minden diák számára biztosítsák a siker esélyét – függetlenül attól, ki honnan indul.
A miniszterelnöki biztos azt is elmondta, hogy az elmúlt években stabilizálták a pedagógusok helyzetét.
Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.
Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.
Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.
Az ország legnagyobb hallgatói szervezeteinek képviselőivel egyeztetett Lannert Judit és Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár. A megbeszélésen a kollégiumi férőhelyek helyzete, az ösztöndíjrendszer és a hallgatók megélhetési nehézségei is napirendre kerültek.
Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.
Bár még a 2026-os felsőoktatási felvételi tart, már most meg tudjátok nézni, hogyan fogják számolni a pontokat a 2027-es és a 2028-as eljárásban az egyes szakokon.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
