A legfrissebb PISA-mérés szerint a magyar diákok matematikából történelmi mélypontra kerültek. Maruzsa Zoltán azonban legutóbbi videójában inkább azt hangsúlyozta, hogy a magyar tanulók az átlag körül teljesítenek – ami szerinte a rendszer erősségét mutatja.
A köznevelésért felelős államtitkár szerint Magyarország oktatási rendszere a nemzetközi térben is megállja a helyét. Mint mondta, a OECD által szervezett PISA-mérések alapján a magyar diákok teljesítménye megfelel a fejlett országok átlagának.
A 2022-es adatok szerint a magyar diákok ilyen eredményeket értek el:
Maruzsa szerint ezek az eredmények azt mutatják, hogy a magyar diákok kiegyensúlyozottan, az átlag körül teljesítenek.
A TIMSS-mérésekre hivatkozva azt is kiemelte, hogy a magyar diákok reáltudása több évfolyamon is meghaladja a nemzetközi átlagot. A 2023-as mérésen például a negyedikesek matematikából 520 pontot értek el az 503 pontos átlaggal szemben, míg természettudományból 524 pontot a 494 pontos átlag fölött. A nyolcadikosok is hasonlóan teljesítettek, mindkét területen jóval az átlag felett.
A digitális készségeket mérő ICILS-vizsgálatban is kedvező eredmény született: a magyar nyolcadikosok 505 pontot értek el, ami jelentősen meghaladja a 476 pontos nemzetközi átlagot.
A PISA-eredmények értelmezése ugyanakkor korántsem egyértelmű. Korábban megírtuk az Eduline-on, hogy bár matematikából a magyar pontszám épphogy az OECD-átlag fölött van, ez úgy jött ki, hogy közben nemzetközi szinten is jelentős visszaesés történt.
Ráadásul:
A szakértők szerint a koronavírus-járvány és az online oktatás hatása is közrejátszhatott a visszaesésben, de a hosszabb távú trendek már korábban sem voltak egyértelműen pozitívak.
A PISA-méréseket háromévente végzik, így az oktatási rendszer állapotáról nem egyetlen adat, hanem az egymást követő eredmények adnak pontosabb képet.
Ez alapján Magyarország jellemzően a középmezőnyben helyezkedik el, egyes területeken stagnálást vagy lassú romlást mutat, régiós összevetésben több országtól elmarad.
Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a nemzetközi PISA-mérések eredményeire hivatkozva arra figyelmeztetett korábban: azoknak a tanulóknak, akik a méréseken a középszint alatt teljesítenek, a munkáját 15-20 éven belül nagy eséllyel robotok vagy mesterséges intelligencia váltja majd ki. Magyarországon ez különösen súlyos probléma, mivel a diákok mintegy 60 százaléka ebbe a csoportba tartozik.
Totyik szerint a kérdés már nem az, hogy ez oktatáspolitikai kudarc-e, hanem az, hogy a munkaerőpiac és a szociális ellátórendszer hogyan fogja kezelni ezt a tömeget. Úgy látja, erre jelenleg nincs válasz, és egyetlen ország sem képes ekkora terhet hosszú távon elviselni.
Maruzsa Zoltán az oktatási rendszert érő kritikákra is reagált. Szerinte „vannak persze feketeöves kritikusok, akik mindig csak lehordják, de nincs igazuk, a magyar oktatás igenis jól teljesít.” Az államtitkár szerint a cél az, hogy tovább erősítsék a rendszert, és minden diák számára biztosítsák a siker esélyét – függetlenül attól, ki honnan indul.
A miniszterelnöki biztos azt is elmondta, hogy az elmúlt években stabilizálták a pedagógusok helyzetét.
A hallgatók több mint fele dolgozik tanulmányai mellett, sokan pedig heti 20 óránál is többet – derül ki a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) friss, a hallgatók megélhetési helyzetét vizsgáló tanulmányából. A szervezet szerint a jelenlegi ösztöndíjrendszer már nem tud valódi anyagi biztonságot nyújtani az egyetemistáknak.
A leterhelt és betegeskedő tanárokat a kollégáik helyettesítik, évente akár 60-80 órát teljesen ingyen. Pilz Olivér szerint olyan magas óraszámban dolgoznak a pedagógusok, hogy sokan belebetegszenek a munkába. A Tanítanék Mozgalom alapítója az ATV-ben arról is beszélt: legalább tíz év kellhet ahhoz, hogy valóban javuljon a magyar oktatás helyzete.
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.
Koncertek, vásárok, kézműves programok és kiállítások is várják azokat, akik a pünkösdi hosszú hétvégén mozdulnának ki. Összegyűjtöttünk néhány budapesti programot, amelyeket érdemes lehet felírni a naptárba.
Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.
Lannert Judit Naderi Zsuzsannát kérte fel az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a Szakképzésért és Felnőttkori Tanulásért Felelős Államtitkárság vezetésére. Az új államtitkár közel harminc éve dolgozik a szakmai oktatás és képzés területén, és a minisztérium szerint jelentős tapasztalattal rendelkezik az oktatás, a gazdaság és az intézményvezetés terén is.
