A köznevelésért felelős államtitkár szerint Magyarország oktatási rendszere a nemzetközi térben is megállja a helyét. Mint mondta, a OECD által szervezett PISA-mérések alapján a magyar diákok teljesítménye megfelel a fejlett országok átlagának.
A 2022-es adatok szerint a magyar diákok ilyen eredményeket értek el:
- matematikából 473 pontot (OECD-átlag: 472)
- természettudományból 486 pontot (OECD-átlag: 485)
- szövegértésből 473 pontot (OECD-átlag: 476)
Maruzsa szerint ezek az eredmények azt mutatják, hogy a magyar diákok kiegyensúlyozottan, az átlag körül teljesítenek.
A TIMSS-mérésekre hivatkozva azt is kiemelte, hogy a magyar diákok reáltudása több évfolyamon is meghaladja a nemzetközi átlagot. A 2023-as mérésen például a negyedikesek matematikából 520 pontot értek el az 503 pontos átlaggal szemben, míg természettudományból 524 pontot a 494 pontos átlag fölött. A nyolcadikosok is hasonlóan teljesítettek, mindkét területen jóval az átlag felett.
A TIMSS és a OECD által szervezett PISA között fontos különbség van
TIMSS: inkább azt méri, hogy a diákok mennyire sajátították el az iskolai tananyagot (pl. képletek, szabályok, tanult ismeretek).
PISA: azt nézi, hogy a diákok hogyan tudják a tudásukat a gyakorlatban alkalmazni (szövegértés, problémamegoldás, hétköznapi helyzetek).
A digitális készségeket mérő ICILS-vizsgálatban is kedvező eredmény született: a magyar nyolcadikosok 505 pontot értek el, ami jelentősen meghaladja a 476 pontos nemzetközi átlagot.
Másképp is lehet olvasni ugyanazokat az adatokat
A PISA-eredmények értelmezése ugyanakkor korántsem egyértelmű. Korábban megírtuk az Eduline-on, hogy bár matematikából a magyar pontszám épphogy az OECD-átlag fölött van, ez úgy jött ki, hogy közben nemzetközi szinten is jelentős visszaesés történt.
Ráadásul:
- a 473 pontos matematikaeredmény a magyar diákok eddigi leggyengébbje,
- szövegértésből tovább romlott a teljesítmény,
- csak természettudományból látható némi javulás.
A szakértők szerint a koronavírus-járvány és az online oktatás hatása is közrejátszhatott a visszaesésben, de a hosszabb távú trendek már korábban sem voltak egyértelműen pozitívak.
A PISA-méréseket háromévente végzik, így az oktatási rendszer állapotáról nem egyetlen adat, hanem az egymást követő eredmények adnak pontosabb képet.
Ez alapján Magyarország jellemzően a középmezőnyben helyezkedik el, egyes területeken stagnálást vagy lassú romlást mutat, régiós összevetésben több országtól elmarad.
Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a nemzetközi PISA-mérések eredményeire hivatkozva arra figyelmeztetett korábban: azoknak a tanulóknak, akik a méréseken a középszint alatt teljesítenek, a munkáját 15-20 éven belül nagy eséllyel robotok vagy mesterséges intelligencia váltja majd ki. Magyarországon ez különösen súlyos probléma, mivel a diákok mintegy 60 százaléka ebbe a csoportba tartozik.
Totyik szerint a kérdés már nem az, hogy ez oktatáspolitikai kudarc-e, hanem az, hogy a munkaerőpiac és a szociális ellátórendszer hogyan fogja kezelni ezt a tömeget. Úgy látja, erre jelenleg nincs válasz, és egyetlen ország sem képes ekkora terhet hosszú távon elviselni.
„Feketeöves kritikusok”
Maruzsa Zoltán az oktatási rendszert érő kritikákra is reagált. Szerinte „vannak persze feketeöves kritikusok, akik mindig csak lehordják, de nincs igazuk, a magyar oktatás igenis jól teljesít.” Az államtitkár szerint a cél az, hogy tovább erősítsék a rendszert, és minden diák számára biztosítsák a siker esélyét – függetlenül attól, ki honnan indul.
A miniszterelnöki biztos azt is elmondta, hogy az elmúlt években stabilizálták a pedagógusok helyzetét.