A legfrissebb PISA-mérés szerint a magyar diákok matematikából történelmi mélypontra kerültek. Maruzsa Zoltán azonban legutóbbi videójában inkább azt hangsúlyozta, hogy a magyar tanulók az átlag körül teljesítenek – ami szerinte a rendszer erősségét mutatja.
A köznevelésért felelős államtitkár szerint Magyarország oktatási rendszere a nemzetközi térben is megállja a helyét. Mint mondta, a OECD által szervezett PISA-mérések alapján a magyar diákok teljesítménye megfelel a fejlett országok átlagának.
A 2022-es adatok szerint a magyar diákok ilyen eredményeket értek el:
Maruzsa szerint ezek az eredmények azt mutatják, hogy a magyar diákok kiegyensúlyozottan, az átlag körül teljesítenek.
A TIMSS-mérésekre hivatkozva azt is kiemelte, hogy a magyar diákok reáltudása több évfolyamon is meghaladja a nemzetközi átlagot. A 2023-as mérésen például a negyedikesek matematikából 520 pontot értek el az 503 pontos átlaggal szemben, míg természettudományból 524 pontot a 494 pontos átlag fölött. A nyolcadikosok is hasonlóan teljesítettek, mindkét területen jóval az átlag felett.
A digitális készségeket mérő ICILS-vizsgálatban is kedvező eredmény született: a magyar nyolcadikosok 505 pontot értek el, ami jelentősen meghaladja a 476 pontos nemzetközi átlagot.
A PISA-eredmények értelmezése ugyanakkor korántsem egyértelmű. Korábban megírtuk az Eduline-on, hogy bár matematikából a magyar pontszám épphogy az OECD-átlag fölött van, ez úgy jött ki, hogy közben nemzetközi szinten is jelentős visszaesés történt.
Ráadásul:
A szakértők szerint a koronavírus-járvány és az online oktatás hatása is közrejátszhatott a visszaesésben, de a hosszabb távú trendek már korábban sem voltak egyértelműen pozitívak.
A PISA-méréseket háromévente végzik, így az oktatási rendszer állapotáról nem egyetlen adat, hanem az egymást követő eredmények adnak pontosabb képet.
Ez alapján Magyarország jellemzően a középmezőnyben helyezkedik el, egyes területeken stagnálást vagy lassú romlást mutat, régiós összevetésben több országtól elmarad.
Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a nemzetközi PISA-mérések eredményeire hivatkozva arra figyelmeztetett korábban: azoknak a tanulóknak, akik a méréseken a középszint alatt teljesítenek, a munkáját 15-20 éven belül nagy eséllyel robotok vagy mesterséges intelligencia váltja majd ki. Magyarországon ez különösen súlyos probléma, mivel a diákok mintegy 60 százaléka ebbe a csoportba tartozik.
Totyik szerint a kérdés már nem az, hogy ez oktatáspolitikai kudarc-e, hanem az, hogy a munkaerőpiac és a szociális ellátórendszer hogyan fogja kezelni ezt a tömeget. Úgy látja, erre jelenleg nincs válasz, és egyetlen ország sem képes ekkora terhet hosszú távon elviselni.
Maruzsa Zoltán az oktatási rendszert érő kritikákra is reagált. Szerinte „vannak persze feketeöves kritikusok, akik mindig csak lehordják, de nincs igazuk, a magyar oktatás igenis jól teljesít.” Az államtitkár szerint a cél az, hogy tovább erősítsék a rendszert, és minden diák számára biztosítsák a siker esélyét – függetlenül attól, ki honnan indul.
A miniszterelnöki biztos azt is elmondta, hogy az elmúlt években stabilizálták a pedagógusok helyzetét.
A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
