A legfrissebb PISA-mérés szerint a magyar diákok matematikából történelmi mélypontra kerültek. Maruzsa Zoltán azonban legutóbbi videójában inkább azt hangsúlyozta, hogy a magyar tanulók az átlag körül teljesítenek – ami szerinte a rendszer erősségét mutatja.
A köznevelésért felelős államtitkár szerint Magyarország oktatási rendszere a nemzetközi térben is megállja a helyét. Mint mondta, a OECD által szervezett PISA-mérések alapján a magyar diákok teljesítménye megfelel a fejlett országok átlagának.
A 2022-es adatok szerint a magyar diákok ilyen eredményeket értek el:
Maruzsa szerint ezek az eredmények azt mutatják, hogy a magyar diákok kiegyensúlyozottan, az átlag körül teljesítenek.
A TIMSS-mérésekre hivatkozva azt is kiemelte, hogy a magyar diákok reáltudása több évfolyamon is meghaladja a nemzetközi átlagot. A 2023-as mérésen például a negyedikesek matematikából 520 pontot értek el az 503 pontos átlaggal szemben, míg természettudományból 524 pontot a 494 pontos átlag fölött. A nyolcadikosok is hasonlóan teljesítettek, mindkét területen jóval az átlag felett.
A digitális készségeket mérő ICILS-vizsgálatban is kedvező eredmény született: a magyar nyolcadikosok 505 pontot értek el, ami jelentősen meghaladja a 476 pontos nemzetközi átlagot.
A PISA-eredmények értelmezése ugyanakkor korántsem egyértelmű. Korábban megírtuk az Eduline-on, hogy bár matematikából a magyar pontszám épphogy az OECD-átlag fölött van, ez úgy jött ki, hogy közben nemzetközi szinten is jelentős visszaesés történt.
Ráadásul:
A szakértők szerint a koronavírus-járvány és az online oktatás hatása is közrejátszhatott a visszaesésben, de a hosszabb távú trendek már korábban sem voltak egyértelműen pozitívak.
A PISA-méréseket háromévente végzik, így az oktatási rendszer állapotáról nem egyetlen adat, hanem az egymást követő eredmények adnak pontosabb képet.
Ez alapján Magyarország jellemzően a középmezőnyben helyezkedik el, egyes területeken stagnálást vagy lassú romlást mutat, régiós összevetésben több országtól elmarad.
Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a nemzetközi PISA-mérések eredményeire hivatkozva arra figyelmeztetett korábban: azoknak a tanulóknak, akik a méréseken a középszint alatt teljesítenek, a munkáját 15-20 éven belül nagy eséllyel robotok vagy mesterséges intelligencia váltja majd ki. Magyarországon ez különösen súlyos probléma, mivel a diákok mintegy 60 százaléka ebbe a csoportba tartozik.
Totyik szerint a kérdés már nem az, hogy ez oktatáspolitikai kudarc-e, hanem az, hogy a munkaerőpiac és a szociális ellátórendszer hogyan fogja kezelni ezt a tömeget. Úgy látja, erre jelenleg nincs válasz, és egyetlen ország sem képes ekkora terhet hosszú távon elviselni.
Maruzsa Zoltán az oktatási rendszert érő kritikákra is reagált. Szerinte „vannak persze feketeöves kritikusok, akik mindig csak lehordják, de nincs igazuk, a magyar oktatás igenis jól teljesít.” Az államtitkár szerint a cél az, hogy tovább erősítsék a rendszert, és minden diák számára biztosítsák a siker esélyét – függetlenül attól, ki honnan indul.
A miniszterelnöki biztos azt is elmondta, hogy az elmúlt években stabilizálták a pedagógusok helyzetét.
Amikor az oktatás megújításáról, modernizációjáról vagy az önálló, tanulóközpontú tanulásról beszélünk, hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a változás útjában csupán a begyepesedett tantervek, a bürokrácia vagy a vaskalapos pedagógusok állnak. Azt gondoljuk: ha végre megadnánk a diákoknak a teljes szabadságot, a választási lehetőséget és a bizalmat, ők boldogan élvén vele azonnal virágzásnak indulnának. Vélemény.
„A luxus és a kiváltságosok jóléte fontosabb volt, mint a hozzáférhető tudás” – mondta Magyar Péter az ELTE tanévnyitóján, ahol többek között a hazai felsőoktatás átalakítása, a tanárképzés és az egyetemi dolgozók fizetése is szóba került.
Már a tanév második félévétől új vezetője lehet a Csömöri Mátyás Király Általános Iskolának. A Blikknek megszólalt egy szülő is, aki azt állítja, Bátovszky János igazgató korábban durván megszorította a lánya csuklóját. Egy másik gyerekkel pedig állítása szerint százszor íratta le büntetésből, hogy „nem szaladunk”.
A III. PedagógusFesztiválon a szervezők ígérete szerint a 2026/2027-es tanév legfontosabb oktatási kérdései kerülnek napirendre, többek között Naderi Zsuzsanna, Szűcs Dóra és Bódis Kriszta is a meghívottak között vannak.
@eduline.hu „A pedagógusok féltek meghívni, bármennyire is szükségesnek, jónak tartották a civil szervezetek jelenlétét” @amnesty_magyarorszag #eduline #iskola #magyar #civilszervezetek
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter közlése szerint az Erasmus program a 2026/2027-es tanévtől ismét elérhetővé válik minden magyar egyetemistának. A kormány augusztus végéig elvégezte a szükséges intézkedéseket.
Szeptember 8-ig várják a jelöléseket a Karikó Katalin Nobel-díjának pénzjutalmából alapított JATE-díjra. Három kategóriában – alumni, oktatói-kutatói és hallgatói – lehet jelölni a Szegedi Tudományegyetem közösségéhez kötődő személyeket. A Nobel-díjas kutató közben a pályakezdő fiataloknak is üzent: szerinte nem a hibátlan pályaív, hanem a kudarcok utáni újrakezdés képessége vezet sikerhez.
Az elismerést azok a diákok kapták, akik kiemelkedő tanulmányi és sporteredményeket értek el. Lannert Judit kedden a Facebookon tett közzé egy bejegyzést a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója” és a „Magyarország tehetsége” címek átadójáról.
