Megvan, mennyi pluszpénzt kapnak még a választások előtt a pedagógusok
A pluszjuttatást április 10-ig utalják el a pedagógusoknak.
A miniszterelnöki biztos azt is elmondta, hogy az elmúlt években stabilizálták a pedagógusok helyzetét.
Balatoni Katalin közösségi oldalán videót tett közzé, melyben kifejtette, hogy rengeteg feladatot és kiváló eredményt lát, mióta járja az országot és látogatja az intézményeket, és beszélget pedagógusokkal is.
Egy biztos, nem mond igazat az, aki azt állítja, hogy a tizenhat évünkben bárki is tönkretette volna vagy lezüllesztette volna az oktatást.
- hangsúlyozta a miniszterelnöki biztos, majd kitért arra is, hogy erre bizonyíték az a sok kiváló igazgató és pedagógus, akik megtalálják a „ma gyermekéhez” a legjobb utat és a legjobb eszközt is.
Azzal, hogy milyen helyzetben van a hazai oktatás az Eduline-on több cikkben is foglalkoztunk.
Többek között:
a 2022-es PISA-felmérésen tovább romlott a magyar diákok eredménye matekból és szövegértésből
2020 óta úgy kell kérelmezniük a szülőknek a plusz egy év óvodát az Oktatási Hivatalnál, azóta elsőben toronymagasan a legnagyobb a bukási arány az általános iskolában. (A 93995 elsős kisdiák közül 4246-nak kell a 2025/2026-os tanévben évet ismételnie, mely 4,5 százalékos bukási arányt jelent.)
a hazai oktatási rendszer szétválasztja a hátrányos helyzetű diákokat a középosztálybeliektől.
Balatoni megjegyezte, hogy ez elmúlt években az egyik legfontosabb dolog az volt volt, hogy stabilizálják a pedagógusok helyzetét, legyen szó a munkáltatói hátterükről vagy éppen a történelmi léptékű béremelésről.
A pluszjuttatást április 10-ig utalják el a pedagógusoknak.
A státusztörvénnyel, és annak következményeivel részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.
Nagy port kavart tavaly július negyedikén, hogy a több ezres utcai tüntetések ellenére is elfogadták a pedagógusok életpályamodelljét, vagyis a státusztörvényt. A hír hatására elindult egy felmondási hullám, amit a kormány a pedagógusok béremelésével lovagolt meg januárban. Ezzel együtt azonban egy új rendelet is landolt az iskolákban: a pedagógusok teljesítményértékelése, amivel kapcsolatban továbbra is rengeteg a kérdőjel.
Fergeteges volt a hangulat csütörtök este a budapesti Pont Ott Partin, miután kihirdették az idei felvételi ponthatárokat. Az ünneplőktől azt kérdeztük, melyik egyetemre és szakra vették fel őket, valamint hány ponttal sikerült bekerülniük.
Kiderült, mely államilag támogatott, nappali alap- és osztatlan képzésekre volt a legnehezebb bekerülni idén. A legtöbb extrém magas ponthatár ebben az évben is az osztatlan tanári szakokon született.
Csak a maximális 500 ponttal lehetett ezekre az állami ösztöndíjas képzésekre bekerülni.
Idén Sanghajban rendezték meg az eseményt, aminek jövőre Budapest ad helyet.
Most már hivatalos: ennyi ponttal lehetett bekerülni a Pázmány Péter Katolikus Egyetem legnépszerűbb alapképzéseire.
A Corvinuson a 2026-os felvételin is több szakon is 450 pont felett volt a ponthatár
Azoknak, akiket sikeresen felvettek valamelyik egyetem szeptemberben induló képzésére, a ponthatárhúzást követően is vannak teendőik.
Ha már a pótfelvételin gondolkodtok, először csekkoljátok, hogy jelentkezhettek-e rá.
A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.