Maruzsa Zoltán: még márciusban egyszeri pluszpénzt kaphatnak a pedagógusok
A köznevelési államtitkár videóban magyarázta el, miért kapnak még a választások előtt egyszeri többletjuttatást a pedagógusok.
A pluszjuttatást április 10-ig utalják el a pedagógusoknak.
Kedden a pedagógus-szakszervezetek a Belügyminisztériumban egyeztettek a pedagógusok márciusi pluszpénzéről.
A köznevelési államtitkár videóban magyarázta el, miért kapnak még a választások előtt egyszeri többletjuttatást a pedagógusok.
A tárgyalás után Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke és Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője a PDSZ közösségi oldalán élő videóban jelentkeztek be.
Ilyen rövid egyeztetésünk még nem volt, és ilyen pici pénzről sem volt még soha szó
– emelték ki, majd hozzátették, hogy egyszeri, béren kívüli juttatásként bruttó 152 ezer forintot kapnak majd a pedagógusok még április 10-e előtt.
Totyik Tamás megjegyezte, hogy ezt a pluszpénzt azért adják, mert a pedagógusok átlagbére 2025-ben nem érte el a diplomás átlagbér 80 százalékát.
Nagy Erzsébet hozzátette, hogy még a választások előtt feltehetően lesz még egy egyeztetés, amelyben az alapilletmények módosításáról lesz szó.
Nagy Erzsébet azt is mondta, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelésével kapcsolatban nem történt előrelépés.
A pedagógusok egyszeri bérkompenzációját márciusban még a választások előtt fizetik ki.
A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.