Megvan, mennyi pluszpénzt kapnak még a választások előtt a pedagógusok

A pluszjuttatást április 10-ig utalják el a pedagógusoknak.

Kedden a pedagógus-szakszervezetek a Belügyminisztériumban egyeztettek a pedagógusok márciusi pluszpénzéről.

A tárgyalás után Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke és Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője a PDSZ közösségi oldalán élő videóban jelentkeztek be.

Ilyen rövid egyeztetésünk még nem volt, és ilyen pici pénzről sem volt még soha szó

– emelték ki, majd hozzátették, hogy egyszeri, béren kívüli juttatásként bruttó 152 ezer forintot kapnak majd a pedagógusok még április 10-e előtt.

Totyik Tamás megjegyezte, hogy ezt a pluszpénzt azért adják, mert a pedagógusok átlagbére 2025-ben nem érte el a diplomás átlagbér 80 százalékát.

Nagy Erzsébet hozzátette, hogy még a választások előtt feltehetően lesz még egy egyeztetés, amelyben az alapilletmények módosításáról lesz szó.

Nagy Erzsébet azt is mondta, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelésével kapcsolatban nem történt előrelépés.

Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.