A pedagógusok egyszeri bérkompenzációját márciusban még a választások előtt fizetik ki.
„A Belügyminisztériumban egyeztetnek a pedagógus szakszervezetek a márciusi bérkompenzációról, amelyet érdekes módon erre az időszakra, közvetlenül a választások előttre időzítettek” - mondta Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője a PDSZ közösségi oldalán közzétett videóban.
"A pedagógiai asszisztensek a közoktatás csendes tartóoszlopai" – ők sem számíthatnak béremelésre
Diplomával is a bérminimum környékén keresnek – tüntettek a kulturális dolgozók
Ezt ígéri a pedagógusoknak a Tisza: béremelés, szakmai önállóság, pedagógusjóllét-program
Nagy Erzsébet hozzátette, hogy ezzel kapcsolatban feltehetően az is kiderül, hogy kik azok, akik nem kapnak.
A videóban Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke kiemelte, hogy kíváncsi arra, hogy ezt a plusz forrást hogyan óhajtják biztosítani a pedagógusoknak, és ez a jövő évi bázisban hogyan fog megjelenni, és egyáltalán tudják-e mi a különbség a százalék és a százalékpont között.
Totyik és Nagy is a videó végén megjegyezte, hogy remélik, nem kell majd matematika órát tartani a tárgyalásokon.
Az Eduline-on korábban beszámoltunk arról, hogy néhány napja Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár közösségi oldalán jelentette be, hogy márciusban azért kapnak pluszpénzt a pedagógusok, mert a pedagógusok átlagbére 2025-ben nem érte el a diplomás átlagbér 80 százalékát.
Frissítés: Megvan, mennyi pluszpénzt kapnak még a választások előtt a pedagógusok
Hiába volt jelentős pedagógusbér-emelés az elmúlt időszakban, a Pedagógusok Szakszervezete szerint továbbra sem ellenőrizhető, valóban teljesült-e a kormány 80 százalékos vállalása.
Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.
Több mint ötezer válasz érkezett eddig a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének KÖR-kép elnevezésű országos kérdőívére, amelynek célja, hogy feltérképezze, milyen problémákkal szembesülnek a köznevelésben dolgozók.
Átadta az Év Oktatója Díjakat a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK). Az elismerésekkel azokat az egyetemi és főiskolai oktatókat díjazták, akiket a hallgatók kiemelkedőnek tartanak szakmai munkájuk, mentorálásuk és a diákokkal való kapcsolatuk alapján.
A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.
Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.
Július 23-án derülnek ki a ponthatárok, a tavalyi adatok alapján azonban már most látszik, hogy az egyik legnépszerűbb gazdasági képzésre nem volt könnyű bejutni: szinte minden egyetemen 400 pont körüli vagy annál magasabb eredmény kellett az állami ösztöndíjas hely megszerzéséhez. Összegyűjtöttük a tavalyi ponthatárokat.
Az ORFK az iskolaőröket ért atrocitásokról is közölt számot, és az is kiderült, a Belügyminisztérium egyelőre nem tervez változtatni a számos kritikával illetett rendszeren.
Hét pontban fogalmazzák meg, mire lenne szükség az „urambátyámrendszer” felszámolásához.
