A magyar kultúra napján vonultak utcára a közgyűjtemények dolgozói: muzeológusok, könyvtárosok, levéltárosok és közművelődési dolgozók. Szerintük tarthatatlan, hogy diplomás, sokszor tudományos fokozattal rendelkező szakemberek a garantált bérminimum környékén keresnek. Az Iparművészeti Múzeumtól a Nemzeti Múzeumig tartó demonstráción több felszólaló is élesen bírálta a szakma bérhelyzetét és a kormányzat kultúrpolitikáját.
Csütörtök délután, a magyar kultúra napján tartottak demonstrációt a közgyűjtemények dolgozói Budapesten – írja a HVG. A tiltakozók a nyolc éve zárva tartó Iparművészeti Múzeumtól indultak, majd az Üllői úton haladva a Nemzeti Múzeumhoz vonultak, ahol közös fotóval zárták az akciót. A demonstráció célja az volt, hogy felhívják a figyelmet a közgyűjteményekben dolgozók bérhelyzetére, amely szerintük hosszú ideje tarthatatlan.
Dobrovits Orsolya, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének (KKDSZ) elnöke arról beszélt, hogy még a legnagyobb presztízsű intézményekben is meglepően alacsonyak a fizetések.
A kulturális tárca égbekiáltó szégyene, hogy felsőfokú végzettséggel, komoly szakmai életúttal, akár még tudományos fokozattal is a könyvtáros, muzeológus, levéltáros bére döbbenetes módon mindössze bruttó 460 ezer forint volt 2025-ben
– mondta.
Hozzátette: a minisztérium 2026-ra 15 százalékos béremelést ígért, ami „nagyságrendben havi bruttó 550 ezer forintot jelent”, de szerinte ez sem jelent valódi megoldást. „Az országban sok helyen még ennyit sem kapnak a magasan képzett szakemberek, hanem be kell érniük a garantált bérminimummal, ami havi bruttó 373 ezer forint” – tette hozzá
„Nem tudom elfogadni, hogy így kell gondozni a magyar kultúrát”
A tüntetésen felszólalt Modor Bálint, a Petőfi Irodalmi Múzeum szakszervezeti titkára is, aki arról beszélt, hogy a fővárosban dolgozó kulturális szakemberek helyzete különösen nehéz.
„Nemcsak Hankó Balázs miniszter úr szokta fogni a fejét, hanem én is. Nem értem és nem tudom elfogadni, hogy lehet az, hogy egy múltunkat őrző személy 2025-ben Budapesten 250 ezer forintot visz haza” – fogalmazott.
Modor Bálint arra kérte az ágazat dolgozóit, hogy a következő héten közös fotókkal fejezzék ki szolidaritásukat egymással, és hívják fel a figyelmet a problémáikra.
„Az öntött beton önmagában még nem kultúra”
A demonstráción több felszólaló bírálta a kormányzati kulturális kiadásokat is. Szerintük hiába hangoztat a tárca nagy beruházásokat és számokat, ezekből a dolgozók fizetésében alig látszik valami. „Az öntött beton önmagában még nem kultúra! Bár a tárca igen erős a számháborúban, és óriási összegeket hangoztat, amit kulturális kiadásokra fordít, de ebből érdemben, a fizetési jegyzékek tanúsága szerint nem sok jut a dolgozóknak” – hangzott el az eseményen.
A tiltakozás kiindulópontja szimbolikus volt. Kovács András, az Iparművészeti Múzeum dolgozója arról beszélt, miért innen indult a megmozdulás.
Lechner Ödön épülete a maga korában csúcstechnológiának számított. És ma? Egy pusztuló épület, ékességeitől, pirogránit falburkolatától, lanternájától és főleg funkciójától fosztották meg
– mondta.
Szerinte az épület „szimbóluma az évtizedeken és kormányokon átívelő
elhibázott és bűnös múzeumpolitikának
”, ráadásul az üresen álló ház fenntartása is rengeteg pénzbe kerül. „Ne gondolja azt bárki, hogy csak mert az épület üres, nem kerül pénzbe. Évi súlyos százmilliókba kerül az adófizetőknek az őrzés, az állványzat bérlése, valamint a raktárak és műhelyek bérlése” – tette hozzá.
A Nemzeti Múzeumnál zárult a demonstráció
A demonstrálók 17 óra után indultak el az Üllői úton, elfoglalva a járdát és a bicikliutat. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár érintésével érkeztek meg a Múzeumkertbe, ahol a Nemzeti Múzeum lépcsőjén közös fotót készítettek, miközben telefonjaikkal világítottak.
Mielőtt elvesszük az iskolában telefont a gyerektől, érdemes lenne megkérdezni: mit akarunk valójában megoldani? A kérdés ugyanis korántsem olyan egyszerű, mint amilyennek elsőre látszik. Vélemény.
A Pedagógusok Szakszervezete alapvetően támogatja a továbbképzési rendszer átalakítását, de több ponton is változtatna a kormány társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezetén. Többek között a belső képzésekért járó krediteket és a helyettesítések elszámolását is módosítanák.
Novák Blanka biológus a tudományok mellett a nyelveket is szenvedélyesen szereti: hét nyelven beszél, három év alatt tanult meg folyékonyan kínaiul és olaszból öt hónap alatt jutott el B2-es szintig, jelenleg pedig az arab nyelv felé kacsintgat.
A kora gyermekkori ellátórendszer több ponton is átalakulhat a következő időszakban. A Civil Közoktatási Platform Dr. Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkárral egyeztetett a tervekről, amelyek között a rugalmas iskolakezdés visszaállítása mellett a rugalmas óvodakezdés lehetőségének megteremtése is szerepel.
@eduline.hu 🎓🧪 Novák Blanka biológus, aki fiatal kutatóként már 18 évesen a Nobel-díjátadón képviselte Magyarországot. A Brain Bar csütörtöki napján beszélgettünk vele. @Novák Blanka #eduline #stem #magyartiktok #fy #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete egyetért Müller Annával abban, hogy nem kellene előírni, hogy az általános iskolások 16 óráig az iskolában maradjanak.
Egyre több gimnázium teszi közzé a nyílt napjai időpontját, egyes intézmények pedig több napon át is várják az érdeklődő diákokat.
Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.
Jelenleg 853 iskolaőr teljesít szolgálatot az oktatási intézményekben, és további 284 iskola szeretne csatlakozni a programhoz.
