A magyar kultúra napján vonultak utcára a közgyűjtemények dolgozói: muzeológusok, könyvtárosok, levéltárosok és közművelődési dolgozók. Szerintük tarthatatlan, hogy diplomás, sokszor tudományos fokozattal rendelkező szakemberek a garantált bérminimum környékén keresnek. Az Iparművészeti Múzeumtól a Nemzeti Múzeumig tartó demonstráción több felszólaló is élesen bírálta a szakma bérhelyzetét és a kormányzat kultúrpolitikáját.
Csütörtök délután, a magyar kultúra napján tartottak demonstrációt a közgyűjtemények dolgozói Budapesten – írja a HVG. A tiltakozók a nyolc éve zárva tartó Iparművészeti Múzeumtól indultak, majd az Üllői úton haladva a Nemzeti Múzeumhoz vonultak, ahol közös fotóval zárták az akciót. A demonstráció célja az volt, hogy felhívják a figyelmet a közgyűjteményekben dolgozók bérhelyzetére, amely szerintük hosszú ideje tarthatatlan.
Dobrovits Orsolya, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének (KKDSZ) elnöke arról beszélt, hogy még a legnagyobb presztízsű intézményekben is meglepően alacsonyak a fizetések.
A kulturális tárca égbekiáltó szégyene, hogy felsőfokú végzettséggel, komoly szakmai életúttal, akár még tudományos fokozattal is a könyvtáros, muzeológus, levéltáros bére döbbenetes módon mindössze bruttó 460 ezer forint volt 2025-ben
– mondta.
Hozzátette: a minisztérium 2026-ra 15 százalékos béremelést ígért, ami „nagyságrendben havi bruttó 550 ezer forintot jelent”, de szerinte ez sem jelent valódi megoldást. „Az országban sok helyen még ennyit sem kapnak a magasan képzett szakemberek, hanem be kell érniük a garantált bérminimummal, ami havi bruttó 373 ezer forint” – tette hozzá
„Nem tudom elfogadni, hogy így kell gondozni a magyar kultúrát”
A tüntetésen felszólalt Modor Bálint, a Petőfi Irodalmi Múzeum szakszervezeti titkára is, aki arról beszélt, hogy a fővárosban dolgozó kulturális szakemberek helyzete különösen nehéz.
„Nemcsak Hankó Balázs miniszter úr szokta fogni a fejét, hanem én is. Nem értem és nem tudom elfogadni, hogy lehet az, hogy egy múltunkat őrző személy 2025-ben Budapesten 250 ezer forintot visz haza” – fogalmazott.
Modor Bálint arra kérte az ágazat dolgozóit, hogy a következő héten közös fotókkal fejezzék ki szolidaritásukat egymással, és hívják fel a figyelmet a problémáikra.
„Az öntött beton önmagában még nem kultúra”
A demonstráción több felszólaló bírálta a kormányzati kulturális kiadásokat is. Szerintük hiába hangoztat a tárca nagy beruházásokat és számokat, ezekből a dolgozók fizetésében alig látszik valami. „Az öntött beton önmagában még nem kultúra! Bár a tárca igen erős a számháborúban, és óriási összegeket hangoztat, amit kulturális kiadásokra fordít, de ebből érdemben, a fizetési jegyzékek tanúsága szerint nem sok jut a dolgozóknak” – hangzott el az eseményen.
A tiltakozás kiindulópontja szimbolikus volt. Kovács András, az Iparművészeti Múzeum dolgozója arról beszélt, miért innen indult a megmozdulás.
Lechner Ödön épülete a maga korában csúcstechnológiának számított. És ma? Egy pusztuló épület, ékességeitől, pirogránit falburkolatától, lanternájától és főleg funkciójától fosztották meg
– mondta.
Szerinte az épület „szimbóluma az évtizedeken és kormányokon átívelő elhibázott és bűnös múzeumpolitikának”, ráadásul az üresen álló ház fenntartása is rengeteg pénzbe kerül. „Ne gondolja azt bárki, hogy csak mert az épület üres, nem kerül pénzbe. Évi súlyos százmilliókba kerül az adófizetőknek az őrzés, az állványzat bérlése, valamint a raktárak és műhelyek bérlése” – tette hozzá.A Nemzeti Múzeumnál zárult a demonstráció
A demonstrálók 17 óra után indultak el az Üllői úton, elfoglalva a járdát és a bicikliutat. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár érintésével érkeztek meg a Múzeumkertbe, ahol a Nemzeti Múzeum lépcsőjén közös fotót készítettek, miközben telefonjaikkal világítottak.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
