Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Csütörtök délután, a magyar kultúra napján tartottak demonstrációt a közgyűjtemények dolgozói Budapesten – írja a HVG. A tiltakozók a nyolc éve zárva tartó Iparművészeti Múzeumtól indultak, majd az Üllői úton haladva a Nemzeti Múzeumhoz vonultak, ahol közös fotóval zárták az akciót. A demonstráció célja az volt, hogy felhívják a figyelmet a közgyűjteményekben dolgozók bérhelyzetére, amely szerintük hosszú ideje tarthatatlan.
Dobrovits Orsolya, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének (KKDSZ) elnöke arról beszélt, hogy még a legnagyobb presztízsű intézményekben is meglepően alacsonyak a fizetések.
A kulturális tárca égbekiáltó szégyene, hogy felsőfokú végzettséggel, komoly szakmai életúttal, akár még tudományos fokozattal is a könyvtáros, muzeológus, levéltáros bére döbbenetes módon mindössze bruttó 460 ezer forint volt 2025-ben
– mondta.
Hozzátette: a minisztérium 2026-ra 15 százalékos béremelést ígért, ami „nagyságrendben havi bruttó 550 ezer forintot jelent”, de szerinte ez sem jelent valódi megoldást. „Az országban sok helyen még ennyit sem kapnak a magasan képzett szakemberek, hanem be kell érniük a garantált bérminimummal, ami havi bruttó 373 ezer forint” – tette hozzá
„Nem tudom elfogadni, hogy így kell gondozni a magyar kultúrát”
A tüntetésen felszólalt Modor Bálint, a Petőfi Irodalmi Múzeum szakszervezeti titkára is, aki arról beszélt, hogy a fővárosban dolgozó kulturális szakemberek helyzete különösen nehéz.
„Nemcsak Hankó Balázs miniszter úr szokta fogni a fejét, hanem én is. Nem értem és nem tudom elfogadni, hogy lehet az, hogy egy múltunkat őrző személy 2025-ben Budapesten 250 ezer forintot visz haza” – fogalmazott.
Modor Bálint arra kérte az ágazat dolgozóit, hogy a következő héten közös fotókkal fejezzék ki szolidaritásukat egymással, és hívják fel a figyelmet a problémáikra.
Cabrera Martin
„Az öntött beton önmagában még nem kultúra”
A demonstráción több felszólaló bírálta a kormányzati kulturális kiadásokat is. Szerintük hiába hangoztat a tárca nagy beruházásokat és számokat, ezekből a dolgozók fizetésében alig látszik valami. „Az öntött beton önmagában még nem kultúra! Bár a tárca igen erős a számháborúban, és óriási összegeket hangoztat, amit kulturális kiadásokra fordít, de ebből érdemben, a fizetési jegyzékek tanúsága szerint nem sok jut a dolgozóknak” – hangzott el az eseményen.
A tiltakozás kiindulópontja szimbolikus volt. Kovács András, az Iparművészeti Múzeum dolgozója arról beszélt, miért innen indult a megmozdulás.
Lechner Ödön épülete a maga korában csúcstechnológiának számított. És ma? Egy pusztuló épület, ékességeitől, pirogránit falburkolatától, lanternájától és főleg funkciójától fosztották meg
– mondta.
Szerinte az épület „szimbóluma az évtizedeken és kormányokon átívelő
elhibázott és bűnös múzeumpolitikának
”, ráadásul az üresen álló ház fenntartása is rengeteg pénzbe kerül. „Ne gondolja azt bárki, hogy csak mert az épület üres, nem kerül pénzbe. Évi súlyos százmilliókba kerül az adófizetőknek az őrzés, az állványzat bérlése, valamint a raktárak és műhelyek bérlése” – tette hozzá.
A Nemzeti Múzeumnál zárult a demonstráció
A demonstrálók 17 óra után indultak el az Üllői úton, elfoglalva a járdát és a bicikliutat. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár érintésével érkeztek meg a Múzeumkertbe, ahol a Nemzeti Múzeum lépcsőjén közös fotót készítettek, miközben telefonjaikkal világítottak.
