A levéltári dolgozók november 13-án demonstrációt tartanak és fekete póló viselésével fejezik ki elégedetlenségüket a mindössze 15 százalékos béremelési ígéret miatt, mely szerintük az inflációt sem kompenzálja.
A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) Országos Levéltárban működő alapszervezete felhívást intézett a Magyar Nemzeti Levéltár munkatársaihoz, amelyben arra kérik őket, hogy november 13-án fekete pólóban végezzék munkájukat. Ezzel jelzik az elégedetlenségüket a kormányzat által ígért 15 százalékos béremeléssel, amely szerintük még a 2022-es bérkorrekció óta felhalmozódott inflációt sem kompenzálja - írja a hvg.hu.
A szervezet szerint a jelenlegi helyzet tarthatatlan, miközben sokéves szakmai tapasztalattal rendelkező, diplomás munkatársak bruttó 450 ezer forint alatti, doktori fokozattal rendelkezők pedig bruttó 500 ezer forint alatti összeget keresnek, ami nettóban körülbelül 300 ezer forintot jelent.
A levéltár munkatársai ezen a napon az intézmény főbejárata előtt demonstrációt is tartanak. Az időpontválasztás nem véletlen: 150 éve ezen a napon született Klebelsberg Kuno, a Horthy-korszak kultuszminisztere, akit a kormány gyakran idéz példaként a kulturális intézményrendszer jelentőségéről. A szervezők szerint Klebelsberg bebizonyította, hogy gazdasági nehézségek idején is lehet és szükséges jelentős kulturális fejlesztéseket megvalósítani – ezért különösen visszásnak tartják a közgyűjteményi dolgozók jelenlegi bérhelyzetét.A dolgozók arra is felhívják a figyelmet, hogy az intézményen belül jelentős bérfeszültségek alakultak ki, mivel a frissen érkező pályakezdő munkatársak a munkaerőhiány miatt gyakran magasabb vagy ugyanannyi fizetést kapnak, mint azok, akik évek vagy évtizedek óta a levéltárban dolgoznak. Ezért a szakszervezet nemcsak béremelést, hanem átfogó bérrendezést is sürget.A megyei tagintézményekben dolgozó kollégákat arra kérik, hogy saját telephelyükön tartsanak szolidaritási akciót, és erről készítsenek fényképet.Nem ők az egyetlenek, akik az alacsony bérek miatt tüntetnének. Az Eduline-on is megírtuk, hogy felméri a sztrájkhajlandóságot a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a nevelést, oktatást közvetlenül segítők béremelése érdekében.
Mint ahogyan arról mi is beszámoltunk, a köznevelésért felelős államtitkár, Maruzsa Zoltán a szakszervezettel való legutóbbi egyeztetésén kijelentette, hogy a választásokig nem hajlandóak jogszabályokat módosítani, a garantált bérminimum emelkedésén kívül pedig egyéb béremelésre nem számíthatnak továbbra sem az oktatást és nevelést segítő dolgozók, mert arra nincs fedezet a 2026-os költségvetésben. Holott a szervezet egy korábbi felmérése szerint az esetükben még indokoltabb a béremelés, mint korábban a pedagógusok esetében volt, mivel a fizetésük átlagosan mindössze nettó 230 ezer forint.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
