A megalázó fizetésük miatt vonulnak utcára január 22-én a kulturális dolgozók

Január 22-én, a magyar kultúra napján tüntetést szervez a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ), hogy felhívja a figyelmet a kulturális ágazatban dolgozók tarthatatlan bérhelyzetére és a szakma súlyos alulértékeltségére.

Az esemény célja, hogy nyomatékot adjon annak, hogy a területen dolgozó magasan képzett szakemberek bérezése messze elmarad a méltányostól.

A demonstráció menete az Iparművészeti Múzeumtól indul, ahol beszédet követően a résztvevők az Üllői úton haladnak tovább, majd megállnak a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár palotaépülete előtt, ahol újabb felszólalás hangzik el. A tüntetés a Magyar Nemzeti Múzeumnál zárul, ahol további beszédekre kerül sor az intézmény előtt.

„Az öntött beton önmagában még nem kultúra”

A KKDSZ szerint a helyzet mára tarthatatlanná vált. A kulturális dolgozók – könyvtárosok, muzeológusok, levéltárosok, közművelődési szakemberek – jelentős része felsőfokú végzettséggel, sokszor tudományos fokozattal rendelkezik, mégis 2025-ben a bérük az országos intézményekben is mindössze bruttó 460 000 forint körül alakult, sok vidéki intézményben pedig ennél is kevesebb, csupán a garantált bérminimum.

KKDSZ Facebook

A szakszervezet különösen felháborítónak tartja, hogy a hosszú ideje kért érdemi bérrendezés helyett 2026-ra mindössze 15%-os béremelést ígér a kulturális tárca.

Úgy tűnik, nem a szakmai tudás, hanem a protokollrendezvények fénye és a kulturális épületekbe öntött beton köbmétere számít. Az öntött beton önmagában még nem kultúra!

– fogalmaz a KKDSZ.

A szakszervezet azt is bírálja, hogy a fenntartó önkormányzatok gyakran lehetetlen helyzetbe kerülnek: a rájuk rótt szolidaritási hozzájárulást sokszor épp a kulturális dolgozók bérének rovására tudják csak befizetni. A KKDSZ szerint elegük van abból a „ping-pongból”, amelyben senki nem vállal valódi felelősséget a bérrendezésért. Mindeközben sok intézmény és dolgozó attól is tart, hogy még a meglévő kulturális épületeiket is elveszíthetik.

Nem véletlen, hogy a tüntetés az Iparművészeti Múzeumtól indul: az épület az elmaradt kormányzati intézkedések miatt mára a város egyik szégyenfoltjává vált.

A patinás épületből évekkel ezelőtt kiköltöztették a múzeumot, ám a rekonstrukció azóta sem kezdődött el.

 

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.