A megalázó fizetésük miatt vonulnak utcára január 22-én a kulturális dolgozók

Január 22-én, a magyar kultúra napján tüntetést szervez a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ), hogy felhívja a figyelmet a kulturális ágazatban dolgozók tarthatatlan bérhelyzetére és a szakma súlyos alulértékeltségére.

Az esemény célja, hogy nyomatékot adjon annak, hogy a területen dolgozó magasan képzett szakemberek bérezése messze elmarad a méltányostól.

A demonstráció menete az Iparművészeti Múzeumtól indul, ahol beszédet követően a résztvevők az Üllői úton haladnak tovább, majd megállnak a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár palotaépülete előtt, ahol újabb felszólalás hangzik el. A tüntetés a Magyar Nemzeti Múzeumnál zárul, ahol további beszédekre kerül sor az intézmény előtt.

„Az öntött beton önmagában még nem kultúra”

A KKDSZ szerint a helyzet mára tarthatatlanná vált. A kulturális dolgozók – könyvtárosok, muzeológusok, levéltárosok, közművelődési szakemberek – jelentős része felsőfokú végzettséggel, sokszor tudományos fokozattal rendelkezik, mégis 2025-ben a bérük az országos intézményekben is mindössze bruttó 460 000 forint körül alakult, sok vidéki intézményben pedig ennél is kevesebb, csupán a garantált bérminimum.

KKDSZ Facebook

A szakszervezet különösen felháborítónak tartja, hogy a hosszú ideje kért érdemi bérrendezés helyett 2026-ra mindössze 15%-os béremelést ígér a kulturális tárca.

Úgy tűnik, nem a szakmai tudás, hanem a protokollrendezvények fénye és a kulturális épületekbe öntött beton köbmétere számít. Az öntött beton önmagában még nem kultúra!

– fogalmaz a KKDSZ.

A szakszervezet azt is bírálja, hogy a fenntartó önkormányzatok gyakran lehetetlen helyzetbe kerülnek: a rájuk rótt szolidaritási hozzájárulást sokszor épp a kulturális dolgozók bérének rovására tudják csak befizetni. A KKDSZ szerint elegük van abból a „ping-pongból”, amelyben senki nem vállal valódi felelősséget a bérrendezésért. Mindeközben sok intézmény és dolgozó attól is tart, hogy még a meglévő kulturális épületeiket is elveszíthetik.

Nem véletlen, hogy a tüntetés az Iparművészeti Múzeumtól indul: az épület az elmaradt kormányzati intézkedések miatt mára a város egyik szégyenfoltjává vált.

A patinás épületből évekkel ezelőtt kiköltöztették a múzeumot, ám a rekonstrukció azóta sem kezdődött el.

 

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.