Évek óta elmaradt a kártevőírtás az Országos Széchényi Könyvtárban, penészednek a könyvek a raktárban

Az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK) dolgozók szerint már az állomány biztonságát is veszélyezteti a pénzhiány és a központosítás. A HVG forrásai szerint a helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a frissen átadott piliscsabai raktárban penészesednek a dokumentumok, miközben a dolgozók a csótányok elszaporodására panaszkodnak.

„Nem sok könnyet hullatunk érte” – így kommentálták forrásaink Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatójának szeptember 30-i felfüggesztését, írja a HVG.

Bár sokan kritikusak voltak vele szemben, a nemzeti könyvtárban és más közgyűjteményekben dolgozók szerint a problémák gyökere nem Rózsánál, hanem az intézményeket felügyelő Demeter Szilárd működésében keresendő.

Demeter, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnöke Facebookon azzal indokolta a felfüggesztést, hogy Rózsa üzleti érdekeit sértette a cselekvési terve. A HVG információi szerint azonban Demeter és Rózsa között régóta súlyos konfliktusok húzódtak, főként a forráshiány és az intézményi működésképtelenség miatt.

Kártevők és csótányok a nemzeti könyvtárban

A könyvtár dolgozói szerint mára odáig fajult a helyzet, hogy a muzeális értékű könyvek sincsenek biztonságban.

Eddig minden évben volt kártevőirtás, ami alapvető egy könyvtárban. Ez évek óta elmaradt, így egy-egy bogár akár az egész állományt veszélybe sodorhatja”

– mondta egyikük.

A helyzetet súlyosbítja, hogy a csótányok is megjelentek, emiatt több alkalmazott felmondott. Rózsa egyik utolsó intézkedése éppen az volt, hogy erre a problémára forrást szerzett.

Penészedő könyvek az új raktárban

A nemrég átadott piliscsabai raktárban, ahová az OSZK gyűjteményének jelentős részét költöztették, penészedés jelent meg. A beruházás költségei iparági források szerint indokolatlanul magasak voltak, miközben a legalapvetőbb működéshez sincs elegendő pénz. A könyvtárban a szakemberhiány is súlyos gondot okoz: a raktárlogisztika egyre nehezebben szervezhető meg.

A feszültség nemcsak a könyvtárosok körében nő. Forrásaink szerint több múzeumigazgató is megelégelte, hogy Demeter kevesebb forrást juttat az intézményeknek, elvette a munkáltatói jogkörüket, és a mindennapi működésben is állandó központi engedélyekhez köti a legalapvetőbb beszerzéseket.

„Úgy beszél az igazgatókkal, mint a kutyájával” – fogalmazott egy érintett vezető, hozzátéve: „lassan mindenkinél elszakad a cérna.”

Hozzászólások

Túlélték a kényszerszünetet az Erasmus-kapcsolatok: így készülnek az egyetemek a program visszatérésére

A többéves kizárás ellenére sem szakadtak meg a magyar egyetemek nemzetközi kapcsolatai, így az Erasmus+ újraindulásakor nem kell mindent a nulláról kezdeniük. A modellváltó intézmények hallgatói közül néhányan már az őszi félévben külföldre utazhatnak, a hosszabb tanulmányutak visszatérésére azonban több helyen még várni kell. Megkérdeztük az érintett egyetemeket és a minisztériumot, mikor indulhatnak az első hallgatók.

„Az adományozás könnyen függőségi viszonyt alakíthat ki” – így segít a szegregátumban élő családoknak az Edison-díjas Bagázs

A két roma szegregátumban jelen lévő Bagázs Közhasznú Egyesület közel 150 önkéntessel, évente négyezer foglalkozással segíti a hátrányos helyzetű családokat, miközben az iskolákban, fesztiválokon és vállalatoknál is igyekszik érzékenyíteni, és eljuttatni minél több helyre az üzenetet, hogy nem mindenki indul ugyanonnan az életben.