Évek óta elmaradt a kártevőírtás az Országos Széchényi Könyvtárban, penészednek a könyvek a raktárban

Az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK) dolgozók szerint már az állomány biztonságát is veszélyezteti a pénzhiány és a központosítás. A HVG forrásai szerint a helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a frissen átadott piliscsabai raktárban penészesednek a dokumentumok, miközben a dolgozók a csótányok elszaporodására panaszkodnak.

„Nem sok könnyet hullatunk érte” – így kommentálták forrásaink Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatójának szeptember 30-i felfüggesztését, írja a HVG.

Bár sokan kritikusak voltak vele szemben, a nemzeti könyvtárban és más közgyűjteményekben dolgozók szerint a problémák gyökere nem Rózsánál, hanem az intézményeket felügyelő Demeter Szilárd működésében keresendő.

Demeter, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnöke Facebookon azzal indokolta a felfüggesztést, hogy Rózsa üzleti érdekeit sértette a cselekvési terve. A HVG információi szerint azonban Demeter és Rózsa között régóta súlyos konfliktusok húzódtak, főként a forráshiány és az intézményi működésképtelenség miatt.

Kártevők és csótányok a nemzeti könyvtárban

A könyvtár dolgozói szerint mára odáig fajult a helyzet, hogy a muzeális értékű könyvek sincsenek biztonságban.

Eddig minden évben volt kártevőirtás, ami alapvető egy könyvtárban. Ez évek óta elmaradt, így egy-egy bogár akár az egész állományt veszélybe sodorhatja”

– mondta egyikük.

A helyzetet súlyosbítja, hogy a csótányok is megjelentek, emiatt több alkalmazott felmondott. Rózsa egyik utolsó intézkedése éppen az volt, hogy erre a problémára forrást szerzett.

Penészedő könyvek az új raktárban

A nemrég átadott piliscsabai raktárban, ahová az OSZK gyűjteményének jelentős részét költöztették, penészedés jelent meg. A beruházás költségei iparági források szerint indokolatlanul magasak voltak, miközben a legalapvetőbb működéshez sincs elegendő pénz. A könyvtárban a szakemberhiány is súlyos gondot okoz: a raktárlogisztika egyre nehezebben szervezhető meg.

A feszültség nemcsak a könyvtárosok körében nő. Forrásaink szerint több múzeumigazgató is megelégelte, hogy Demeter kevesebb forrást juttat az intézményeknek, elvette a munkáltatói jogkörüket, és a mindennapi működésben is állandó központi engedélyekhez köti a legalapvetőbb beszerzéseket.

„Úgy beszél az igazgatókkal, mint a kutyájával” – fogalmazott egy érintett vezető, hozzátéve: „lassan mindenkinél elszakad a cérna.”

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.