Hiába volt jelentős pedagógusbér-emelés az elmúlt időszakban, a Pedagógusok Szakszervezete szerint továbbra sem ellenőrizhető, valóban teljesült-e a kormány 80 százalékos vállalása.
A PSZ elnöke, Totyik Tamás a Heti TV Pirkadat című műsorában arról beszélt, hogy egyelőre nincsenek meg azok az adatok, amelyekből egyértelműen kiderülne, hogy elérte-e a pedagógusbérek átlaga a diplomás átlagkeresetek 80 százalékát, ahogyan azt a kormány 2025 végére ígérte.
Totyik Tamás szerint a szükséges KSH-adatok még nem nyilvánosak, így sem a szakszervezetek, sem a közvélemény nem tudja ellenőrizni a számítást.
„Nem látjuk azokat a statisztikákat, amelyek alapján viszonyítani lehetne. Sötétben tapogatózunk.”
A vállalás világos volt: a pedagógusbérek átlagát fel kell zárkóztatni a diplomás átlagkeresetek 80 százalékára. A kérdés most az, hogyan számolták ezt ki.
Totyik szerint az egyik kulcskérdés az, hogy a pedagógusbéremelés önmagában is emeli a diplomás átlagkeresetet – hiszen a pedagógusok maguk is diplomások.
A pedagógusok bérét jelentősen megemelték – ezt el kell ismerni. De mivel ők is a diplomások közé tartoznak, a béremelésük a diplomás átlagot is feljebb tolja. A kérdés az, hogy ezt figyelembe vették-e a számításoknál.
A szakszervezet szerint nemcsak az arány, hanem a módszertan átláthatósága is problémás.
A PSZ elnöke hangsúlyozta: a béremelés mértéke vitathatatlanul nagy volt: „Egy pályakezdő pedagógus ma már bruttó 720 ezer forintot keres. Ez már a versenyszférához viszonyítva is elfogadható bér, még ha az ideálistól messze is van.”
Ugyanakkor szerinte a rendszer belső arányai felborultak: a bértábla „összetolódott”, az életpályamodell egyensúlya megbillent, a nem pedagógus munkakörben dolgozók (NOKS) bére pedig csak a garantált bérminimum emelésével nőtt.
„Az az érzésünk, hogy márciusban lesz még egy kis pénzosztogatás, ami a múlt évről elmaradt béremelés rendezését szolgálja. Azt szeretnék elérni, hogy a választásokkor az emberek arra emlékezzenek, kitől is kapták ezt a béremelést.” – hangsúlyozta Totyik.
A szakszervezet attól tart, hogy a korrekció egy része nem strukturális bérrendezésként, hanem időzített kifizetésként jelenhet meg.
A műsorban szóba került az is, hogy sajtóhírek szerint plusz forrásokat kell előteremteni, mert a béremelések költségeit alul számolhatták. Totyik szerint ez nehezen értelmezhető.
„A pedagóguslétszám ismert, a vállalt béremelés mértéke ismert. Ezek fix számok. Ha mégis plusz forrás kell, az komoly kérdéseket vet fel.”
"A pedagógiai asszisztensek a közoktatás csendes tartóoszlopai" – ők sem számíthatnak béremelésre
Diplomával is a bérminimum környékén keresnek – tüntettek a kulturális dolgozók
Ezt ígéri a pedagógusoknak a Tisza: béremelés, szakmai önállóság, pedagógusjóllét-program
Első pillantásra jelentősnek tűnik az idei tanévben munkába álló új pedagógusok száma, a részletek azonban már jóval árnyaltabb képet mutatnak.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
