Hiába volt jelentős pedagógusbér-emelés az elmúlt időszakban, a Pedagógusok Szakszervezete szerint továbbra sem ellenőrizhető, valóban teljesült-e a kormány 80 százalékos vállalása.
A PSZ elnöke, Totyik Tamás a Heti TV Pirkadat című műsorában arról beszélt, hogy egyelőre nincsenek meg azok az adatok, amelyekből egyértelműen kiderülne, hogy elérte-e a pedagógusbérek átlaga a diplomás átlagkeresetek 80 százalékát, ahogyan azt a kormány 2025 végére ígérte.
Totyik Tamás szerint a szükséges KSH-adatok még nem nyilvánosak, így sem a szakszervezetek, sem a közvélemény nem tudja ellenőrizni a számítást.
„Nem látjuk azokat a statisztikákat, amelyek alapján viszonyítani lehetne. Sötétben tapogatózunk.”
A vállalás világos volt: a pedagógusbérek átlagát fel kell zárkóztatni a diplomás átlagkeresetek 80 százalékára. A kérdés most az, hogyan számolták ezt ki.
Totyik szerint az egyik kulcskérdés az, hogy a pedagógusbéremelés önmagában is emeli a diplomás átlagkeresetet – hiszen a pedagógusok maguk is diplomások.
A pedagógusok bérét jelentősen megemelték – ezt el kell ismerni. De mivel ők is a diplomások közé tartoznak, a béremelésük a diplomás átlagot is feljebb tolja. A kérdés az, hogy ezt figyelembe vették-e a számításoknál.
A szakszervezet szerint nemcsak az arány, hanem a módszertan átláthatósága is problémás.
A PSZ elnöke hangsúlyozta: a béremelés mértéke vitathatatlanul nagy volt: „Egy pályakezdő pedagógus ma már bruttó 720 ezer forintot keres. Ez már a versenyszférához viszonyítva is elfogadható bér, még ha az ideálistól messze is van.”
Ugyanakkor szerinte a rendszer belső arányai felborultak: a bértábla „összetolódott”, az életpályamodell egyensúlya megbillent, a nem pedagógus munkakörben dolgozók (NOKS) bére pedig csak a garantált bérminimum emelésével nőtt.
„Az az érzésünk, hogy márciusban lesz még egy kis pénzosztogatás, ami a múlt évről elmaradt béremelés rendezését szolgálja. Azt szeretnék elérni, hogy a választásokkor az emberek arra emlékezzenek, kitől is kapták ezt a béremelést.” – hangsúlyozta Totyik.
A szakszervezet attól tart, hogy a korrekció egy része nem strukturális bérrendezésként, hanem időzített kifizetésként jelenhet meg.
A műsorban szóba került az is, hogy sajtóhírek szerint plusz forrásokat kell előteremteni, mert a béremelések költségeit alul számolhatták. Totyik szerint ez nehezen értelmezhető.
„A pedagóguslétszám ismert, a vállalt béremelés mértéke ismert. Ezek fix számok. Ha mégis plusz forrás kell, az komoly kérdéseket vet fel.”
"A pedagógiai asszisztensek a közoktatás csendes tartóoszlopai" – ők sem számíthatnak béremelésre
Diplomával is a bérminimum környékén keresnek – tüntettek a kulturális dolgozók
Ezt ígéri a pedagógusoknak a Tisza: béremelés, szakmai önállóság, pedagógusjóllét-program
Első pillantásra jelentősnek tűnik az idei tanévben munkába álló új pedagógusok száma, a részletek azonban már jóval árnyaltabb képet mutatnak.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Megnevezte a közigazgatási államtitkárát, és a tárca parlamenti államtitkárát is.
Miért nem elég a mindennapos testnevelés ahhoz, hogy a diákok ne hízzanak el? Hogyan befolyásolja a mozgás a tanulást?
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
