Hiába volt jelentős pedagógusbér-emelés az elmúlt időszakban, a Pedagógusok Szakszervezete szerint továbbra sem ellenőrizhető, valóban teljesült-e a kormány 80 százalékos vállalása.
A PSZ elnöke, Totyik Tamás a Heti TV Pirkadat című műsorában arról beszélt, hogy egyelőre nincsenek meg azok az adatok, amelyekből egyértelműen kiderülne, hogy elérte-e a pedagógusbérek átlaga a diplomás átlagkeresetek 80 százalékát, ahogyan azt a kormány 2025 végére ígérte.
Totyik Tamás szerint a szükséges KSH-adatok még nem nyilvánosak, így sem a szakszervezetek, sem a közvélemény nem tudja ellenőrizni a számítást.
„Nem látjuk azokat a statisztikákat, amelyek alapján viszonyítani lehetne. Sötétben tapogatózunk.”
A vállalás világos volt: a pedagógusbérek átlagát fel kell zárkóztatni a diplomás átlagkeresetek 80 százalékára. A kérdés most az, hogyan számolták ezt ki.
Totyik szerint az egyik kulcskérdés az, hogy a pedagógusbéremelés önmagában is emeli a diplomás átlagkeresetet – hiszen a pedagógusok maguk is diplomások.
A pedagógusok bérét jelentősen megemelték – ezt el kell ismerni. De mivel ők is a diplomások közé tartoznak, a béremelésük a diplomás átlagot is feljebb tolja. A kérdés az, hogy ezt figyelembe vették-e a számításoknál.
A szakszervezet szerint nemcsak az arány, hanem a módszertan átláthatósága is problémás.
A PSZ elnöke hangsúlyozta: a béremelés mértéke vitathatatlanul nagy volt: „Egy pályakezdő pedagógus ma már bruttó 720 ezer forintot keres. Ez már a versenyszférához viszonyítva is elfogadható bér, még ha az ideálistól messze is van.”
Ugyanakkor szerinte a rendszer belső arányai felborultak: a bértábla „összetolódott”, az életpályamodell egyensúlya megbillent, a nem pedagógus munkakörben dolgozók (NOKS) bére pedig csak a garantált bérminimum emelésével nőtt.
„Az az érzésünk, hogy márciusban lesz még egy kis pénzosztogatás, ami a múlt évről elmaradt béremelés rendezését szolgálja. Azt szeretnék elérni, hogy a választásokkor az emberek arra emlékezzenek, kitől is kapták ezt a béremelést.” – hangsúlyozta Totyik.
A szakszervezet attól tart, hogy a korrekció egy része nem strukturális bérrendezésként, hanem időzített kifizetésként jelenhet meg.
A műsorban szóba került az is, hogy sajtóhírek szerint plusz forrásokat kell előteremteni, mert a béremelések költségeit alul számolhatták. Totyik szerint ez nehezen értelmezhető.
„A pedagóguslétszám ismert, a vállalt béremelés mértéke ismert. Ezek fix számok. Ha mégis plusz forrás kell, az komoly kérdéseket vet fel.”
Első pillantásra jelentősnek tűnik az idei tanévben munkába álló új pedagógusok száma, a részletek azonban már jóval árnyaltabb képet mutatnak.
Heteken belül elkezdődik az egyetem, vele együtt pedig jön egy rakás új kifejezés is. Elmagyarázunk 5 fontosat, amit gólyaként biztosan sokat fogtok hallani - így nem árt már most képbe kerülni velük.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Bár az elmúlt hetekben a tankerületek által meghirdetett állások jelentős részét sikerült betölteni, két héttel a tanévkezdés előtt még mindig több száz pedagógust keresnek.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
