Hiába volt jelentős pedagógusbér-emelés az elmúlt időszakban, a Pedagógusok Szakszervezete szerint továbbra sem ellenőrizhető, valóban teljesült-e a kormány 80 százalékos vállalása.
A PSZ elnöke, Totyik Tamás a Heti TV Pirkadat című műsorában arról beszélt, hogy egyelőre nincsenek meg azok az adatok, amelyekből egyértelműen kiderülne, hogy elérte-e a pedagógusbérek átlaga a diplomás átlagkeresetek 80 százalékát, ahogyan azt a kormány 2025 végére ígérte.
Totyik Tamás szerint a szükséges KSH-adatok még nem nyilvánosak, így sem a szakszervezetek, sem a közvélemény nem tudja ellenőrizni a számítást.
„Nem látjuk azokat a statisztikákat, amelyek alapján viszonyítani lehetne. Sötétben tapogatózunk.”
A vállalás világos volt: a pedagógusbérek átlagát fel kell zárkóztatni a diplomás átlagkeresetek 80 százalékára. A kérdés most az, hogyan számolták ezt ki.
Totyik szerint az egyik kulcskérdés az, hogy a pedagógusbéremelés önmagában is emeli a diplomás átlagkeresetet – hiszen a pedagógusok maguk is diplomások.
A pedagógusok bérét jelentősen megemelték – ezt el kell ismerni. De mivel ők is a diplomások közé tartoznak, a béremelésük a diplomás átlagot is feljebb tolja. A kérdés az, hogy ezt figyelembe vették-e a számításoknál.
A szakszervezet szerint nemcsak az arány, hanem a módszertan átláthatósága is problémás.
A PSZ elnöke hangsúlyozta: a béremelés mértéke vitathatatlanul nagy volt: „Egy pályakezdő pedagógus ma már bruttó 720 ezer forintot keres. Ez már a versenyszférához viszonyítva is elfogadható bér, még ha az ideálistól messze is van.”
Ugyanakkor szerinte a rendszer belső arányai felborultak: a bértábla „összetolódott”, az életpályamodell egyensúlya megbillent, a nem pedagógus munkakörben dolgozók (NOKS) bére pedig csak a garantált bérminimum emelésével nőtt.
„Az az érzésünk, hogy márciusban lesz még egy kis pénzosztogatás, ami a múlt évről elmaradt béremelés rendezését szolgálja. Azt szeretnék elérni, hogy a választásokkor az emberek arra emlékezzenek, kitől is kapták ezt a béremelést.” – hangsúlyozta Totyik.
A szakszervezet attól tart, hogy a korrekció egy része nem strukturális bérrendezésként, hanem időzített kifizetésként jelenhet meg.
A műsorban szóba került az is, hogy sajtóhírek szerint plusz forrásokat kell előteremteni, mert a béremelések költségeit alul számolhatták. Totyik szerint ez nehezen értelmezhető.
„A pedagóguslétszám ismert, a vállalt béremelés mértéke ismert. Ezek fix számok. Ha mégis plusz forrás kell, az komoly kérdéseket vet fel.”
"A pedagógiai asszisztensek a közoktatás csendes tartóoszlopai" – ők sem számíthatnak béremelésre
Diplomával is a bérminimum környékén keresnek – tüntettek a kulturális dolgozók
Ezt ígéri a pedagógusoknak a Tisza: béremelés, szakmai önállóság, pedagógusjóllét-program
Első pillantásra jelentősnek tűnik az idei tanévben munkába álló új pedagógusok száma, a részletek azonban már jóval árnyaltabb képet mutatnak.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
