A köznevelési államtitkár a felsőoktatási felvételi jelentkezési határidejéhez közeledve osztotta meg gondolatait a tanári pálya szépségeiről.
Február 15-ig lehet jelentkezni a felsőoktatási képzésekre, és a kormányzat szerint a pedagóguspálya most különösen jó választás lehet azoknak, akik még keresik a helyüket.
„A pedagógus hivatás kulcsa a gyerekek, a fiatalok szeretete. Nevelni, formálni, tudást átadni és ezáltal a jövőt formálni a legmenőbb dolog a világon” – hangsúlyozta Facebook-posztjában Maruzsa Zoltán.
Éles szóváltás alakult ki a tankönyvválasztás és a tanszabadság kérdéséről Balatoni Katalin és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) között. A vitát egymást követő Facebook-posztok indították el, amelyekben Balatoni Katalin Tarr Zoltánt, a Tisza Párt alelnökét és a Mozaik Kiadó szerepét bírálta, a szakszervezet pedig politikai lejáratást emlegetve reagált.
Nem meglepő módon a miniszter hivatkozási alapja a pedagógus-életpályamodell, amely státusztörvényként vált ismertté és már a benyújtásakor komoly vitákat váltott ki.
Tekintsük át röviden, hogy milyen fogadtatása volt a státusztörvénynek.
A jogszabály elfogadását országos tiltakozások kísérték, több pedagógus a törvény miatt mondott fel, illetve polgári engedetlenségi akciók is indultak.
Civil szervezetek és szakmai platformok azt kifogásolták, hogy a társadalmi egyeztetés formális volt, a végrehajtási rendeletek tervezete pedig sokáig nem volt nyilvános.
A kritikusok szerint a béremelés ígérete mellett a törvény átalakította a közalkalmazotti jogviszonyt, növelte a munkáltatói mozgásteret, és bizonytalanságot okozott a munkafeltételekben.
Több pedagógus attól tart, hogy a differenciált bérezés túl nagy teret enged az intézményvezetői mérlegelésnek, miközben az adminisztráció és a terhelés tovább nő.
A pedagógusok többsége elégtelenre értékelte az új életpályamodellt, és voltak, akik a státusztörvény miatt hagyták el a pályát, illetve később nehézségekbe ütköztek a visszatéréskor.
Fergeteges volt a hangulat csütörtök este a budapesti Pont Ott Partin, miután kihirdették az idei felvételi ponthatárokat. Az ünneplőktől azt kérdeztük, melyik egyetemre és szakra vették fel őket, valamint hány ponttal sikerült bekerülniük.
Kiderült, mely államilag támogatott, nappali alap- és osztatlan képzésekre volt a legnehezebb bekerülni idén. A legtöbb extrém magas ponthatár ebben az évben is az osztatlan tanári szakokon született.
Csak a maximális 500 ponttal lehetett ezekre az állami ösztöndíjas képzésekre bekerülni.
Idén Sanghajban rendezték meg az eseményt, aminek jövőre Budapest ad helyet.
Most már hivatalos: ennyi ponttal lehetett bekerülni a Pázmány Péter Katolikus Egyetem legnépszerűbb alapképzéseire.
A Corvinuson a 2026-os felvételin is több szakon is 450 pont felett volt a ponthatár
Azoknak, akiket sikeresen felvettek valamelyik egyetem szeptemberben induló képzésére, a ponthatárhúzást követően is vannak teendőik.
Ha már a pótfelvételin gondolkodtok, először csekkoljátok, hogy jelentkezhettek-e rá.
A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.
