Balatoni Katalin megmondta, szerinte mi az igazság a hazai tankönyvpiaccal kapcsolatban
Szervezett, ingyenes és esélyegyenlőséget is biztosítják az állami tankönyvek a miniszterelnöki biztos szerint.
Éles szóváltás alakult ki a tankönyvválasztás és a tanszabadság kérdéséről Balatoni Katalin és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) között. A vitát egymást követő Facebook-posztok indították el, amelyekben Balatoni Katalin Tarr Zoltánt, a Tisza Párt alelnökét és a Mozaik Kiadó szerepét bírálta, a szakszervezet pedig politikai lejáratást emlegetve reagált.
Balatoni Katalin egy hosszú Facebook-posztban bírálta Tarr Zoltánt, aki szerinte „oktatási szakértőnek állt”, és a Mozaik Kiadó mellett kampányolva az „oktatás szabadságát” ígéri. Balatoni szerint ez félrevezető, mivel Magyarországon 12 éve állami feladat a tankönyvellátás, és a Mozaik Kiadónak jelenleg nincs egyetlen akkreditált tankönyve sem.
A bejegyzésben azt írta: a Mozaik bár rendelkezik digitális fejlesztésekkel, piaci alapon működik, nem volt nyitott arra, hogy tananyagait az állam megvásárolja, úgy fogalmaz, hogy: "a megkeresésekre anyagilag messze irreális és teljesíthetetlen szolgáltatási igényeket nyújtottak be, ami az állam számára nem volt vállalható."
Balatoni Katalin attól tart, hogy a Tisza Párt tervei alapján a jelenleg ingyenes tankönyvellátás piaci alapra kerülne, ami végső soron a családokra hárítaná a költségeket. Úgy fogalmazott: „Bizarr egy ilyen piaci alapon működő kiadóval és hamis információkkal kampányolni az oktatás szabadságának ígéretével.”
Posztjában hangsúlyozta, hogy az akkreditáció nélküli tankönyvek nem kerülhetnek be a közoktatásba, ugyanakkor szerinte a pedagógusoknak Magyarországon teljes módszertani szabadságuk van, a tankönyv pedig csak egy eszköz, amelynek használatáról a tanár dönt.
"Aminek persze nem azt kéne jelentenie, hogy egy pedagógus úgy tanít, ahogy csak akar, hanem azt, hogy minden lehetősége megvan ahhoz, hogy a gyerekek igényeinek megfelelően válasszon eszközöket, módszereket, hiszen az oktatás a gyerekekről szól."
Hozzáteszi:
"kifejezetten szeretném, ha ezzel a szabadsággal élnének is a pedagógusok, és kilépnének a megszokás rutinjából, a frontális oktatásból, a régen bevett szokásokból."

A PDSZ szerint nem szakmai vita zajlik, hanem ellenségképgyártás
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Facebookon közzétett közleményben reagált Balatoni Katalin megszólalására. A szakszervezet szerint a poszt nem Tarr Zoltánról vagy a Mozaik Kiadóról szól, hanem arról, hogy a kormányzat képtelen megvédeni a tankönyvmonopóliumát, ezért politikai lejáratásba kezd.
A PDSZ több ponton vitatja Balatoni állításait. Szerintük a „12 éve állami feladat” érv önmagában nem pozitívum, hanem probléma: az államosítás következménye a szűk választék, a vitatható szakmai tartalom és a lassan frissülő tankönyvkínálat. A szakszervezet hangsúlyozza, hogy a Mozaik tankönyveinek akkreditációhiánya szerintük nem szakmai, hanem politikai következmény, mivel a jelenlegi rendszer adminisztratív eszközökkel szorította ki a piaci és alternatív kiadókat.
A szakszervezet élesen bírálja a „teljes módszertani szabadság” állítását. Úgy vélik, ha a pedagógus:
Szerintük a tanszabadság igenis magában foglalja a szabad tankönyvválasztást több, egymással valóban versengő tananyag közül, "nem egyetlen állami kiadó termékei közül „szabadon”. Álláspontjuk szerint az ingyenesség önmagában nem érdem, ha cserébe nincs valódi választás.

Nahalka István: az állam nem a „saját pénzét” osztja szét
A vitához Nahalka István oktatáskutató is hozzászólt egy kommentben, amelyben az ingyenes tankönyvellátás finanszírozásának logikáját bírálta. Mint írta:
az állam nem a saját pénzét adja oda
, amikor mindenki számára ingyenesen biztosítja a tankönyveket, mert ilyen értelemben „saját pénze” nincs.
Nahalka szerint a rendszer valójában azt jelenti, hogy az állam minden adófizető pénzét egyformán osztja szét minden gyermekes család között, függetlenül attól, hogy rászorulók-e vagy sem. Szerinte, ha az állam nem mindenkinek egyformán, hanem elsősorban a rászoruló családokat támogatná, akkor lényegesen több forrás juthatna a szegényebb gyerekekre, akár a tankönyvellátásban, akár más oktatási területeken. Véleménye szerint a jelenlegi rendszer így érdemben nem segíti az esélyegyenlőséget.
csak arra való, hogy választás közeledtével azt mondhassák: családbarát.
Szervezett, ingyenes és esélyegyenlőséget is biztosítják az állami tankönyvek a miniszterelnöki biztos szerint.
Nem vették fel egyetemre azt a diáklányt, akinek a 2026-os felvételi eljárásban 26 ponttal kevesebbet számolt a rendszer, mert nem vették figyelembe a tanulmányi pontjait. Réka még a régi szakképzési rendszerben, 2017-ben érettségizett technikumban. Az esete azonban nem egyedi: a felvételi rendszer rugalmatlansága miatt a szakképzésből érkező diákok komoly hátrányba kerülhetnek, ha később úgy döntenek, más területen tanultak volna tovább.
A gyerekenként átlagosan 27 perces kitöltési időt is tovább faragná a minisztérium, ráadásul a jövőben már nem kellene minden alkalommal elölről kezdeni a kérdőív kitöltését. Kereki Judit államtitkár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének is megküldött levelében újabb könnyítésekről számolt be. A szakszervezet szintén véleményt tervez megfogalmazni a kérdőívről, miközben a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület már nem tartja szükségesnek annak utólagos tartalmi szakmai véleményezését.
Már 2024-ben kérdéseket vetett fel, hogy miért érkeztek vietnámi állampolgárok Magyarországra egy mindössze 16 órás életmentő képzés miatt. A Népszava akkor olyan dokumentumokat szerzett meg, amelyekben a tanfolyam időtartamáról eltérő adatok szerepeltek, miközben egy kiszivárgott hangfelvételen a miniszterelnök testvére a vietnámiak vízumkérelmeinek akadályozása miatt panaszkodott.
A Klebelsberg Központ a polgármestereknek egy levélben tiltotta meg, hogy a pályázatok anyagát bárkivel megosszák, a tankerületi dolgozók még csak nem is olvashatták leendő főnökeik pályázatát.
Néhány nap múlva indul a jelentkezés a központi írásbelire.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium engedélye nélkül sem a tanárok szerződtetését, sem a diákok kikérését nem tudták elintézni.
dr. Lakatos Rozália, Halmajugra polgármestere szerint pénzügyi következményekkel kellene járnia, ha egy önkormányzat nem tesz az iskolai elkülönítés felszámolásáért, az integrációért dolgozó településeket viszont többletforrásokkal kellene ösztönözni.
Az emelt szintű szóbeliken több mint 14 800-an vizsgáztak.