Balatoni Katalin szerint Magyarországon teljes módszertani szabadsága van minden pedagógusnak

Éles szóváltás alakult ki a tankönyvválasztás és a tanszabadság kérdéséről Balatoni Katalin és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) között. A vitát egymást követő Facebook-posztok indították el, amelyekben Balatoni Katalin Tarr Zoltánt, a Tisza Párt alelnökét és a Mozaik Kiadó szerepét bírálta, a szakszervezet pedig politikai lejáratást emlegetve reagált.

Balatoni Katalin egy hosszú Facebook-posztban bírálta Tarr Zoltánt, aki szerinte „oktatási szakértőnek állt”, és a Mozaik Kiadó mellett kampányolva az „oktatás szabadságát” ígéri. Balatoni szerint ez félrevezető, mivel Magyarországon 12 éve állami feladat a tankönyvellátás, és a Mozaik Kiadónak jelenleg nincs egyetlen akkreditált tankönyve sem.

A bejegyzésben azt írta: a Mozaik bár rendelkezik digitális fejlesztésekkel, piaci alapon működik, nem volt nyitott arra, hogy tananyagait az állam megvásárolja, úgy fogalmaz, hogy: "a megkeresésekre anyagilag messze irreális és teljesíthetetlen szolgáltatási igényeket nyújtottak be, ami az állam számára nem volt vállalható."

Balatoni Katalin attól tart, hogy a Tisza Párt tervei alapján a jelenleg ingyenes tankönyvellátás piaci alapra kerülne, ami végső soron a családokra hárítaná a költségeket. Úgy fogalmazott: „Bizarr egy ilyen piaci alapon működő kiadóval és hamis információkkal kampányolni az oktatás szabadságának ígéretével.”

Balatoni Katalin az oktatásról: „szerintem soha ilyen stabilitás nem volt, mint amit az idei tanévben sikerült elérni”

Posztjában hangsúlyozta, hogy az akkreditáció nélküli tankönyvek nem kerülhetnek be a közoktatásba, ugyanakkor szerinte a pedagógusoknak Magyarországon teljes módszertani szabadságuk van, a tankönyv pedig csak egy eszköz, amelynek használatáról a tanár dönt.

"Aminek persze nem azt kéne jelentenie, hogy egy pedagógus úgy tanít, ahogy csak akar, hanem azt, hogy minden lehetősége megvan ahhoz, hogy a gyerekek igényeinek megfelelően válasszon eszközöket, módszereket, hiszen az oktatás a gyerekekről szól."

Hozzáteszi:

"kifejezetten szeretném, ha ezzel a szabadsággal élnének is a pedagógusok, és kilépnének a megszokás rutinjából, a frontális oktatásból, a régen bevett szokásokból."

MTI/Máthé Zoltán

A PDSZ szerint nem szakmai vita zajlik, hanem ellenségképgyártás

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Facebookon közzétett közleményben reagált Balatoni Katalin megszólalására. A szakszervezet szerint a poszt nem Tarr Zoltánról vagy a Mozaik Kiadóról szól, hanem arról, hogy a kormányzat képtelen megvédeni a tankönyvmonopóliumát, ezért politikai lejáratásba kezd.

A PDSZ több ponton vitatja Balatoni állításait. Szerintük a „12 éve állami feladat” érv önmagában nem pozitívum, hanem probléma: az államosítás következménye a szűk választék, a vitatható szakmai tartalom és a lassan frissülő tankönyvkínálat. A szakszervezet hangsúlyozza, hogy a Mozaik tankönyveinek akkreditációhiánya szerintük nem szakmai, hanem politikai következmény, mivel a jelenlegi rendszer adminisztratív eszközökkel szorította ki a piaci és alternatív kiadókat.

A szakszervezet élesen bírálja a „teljes módszertani szabadság” állítását. Úgy vélik, ha a pedagógus:

  • nem választhat szabadon tankönyvet
  • a kerettantervek részletesen előírják az ütemezést,
  • az ellenőrzési rendszer a „haladásra” és nem a gyerekek szükségleteire fókuszál,
  • akkor ez nem módszertani szabadság, hanem deklaráció.

Szerintük a tanszabadság igenis magában foglalja a szabad tankönyvválasztást több, egymással valóban versengő tananyag közül, "nem egyetlen állami kiadó termékei közül „szabadon”. Álláspontjuk szerint az ingyenesség önmagában nem érdem, ha cserébe nincs valódi választás.

Kurucz Tünde

Nahalka István: az állam nem a „saját pénzét” osztja szét

A vitához Nahalka István oktatáskutató is hozzászólt egy kommentben, amelyben az ingyenes tankönyvellátás finanszírozásának logikáját bírálta. Mint írta:

az állam nem a saját pénzét adja oda, amikor mindenki számára ingyenesen biztosítja a tankönyveket, mert ilyen értelemben „saját pénze” nincs.

Nahalka szerint a rendszer valójában azt jelenti, hogy az állam minden adófizető pénzét egyformán osztja szét minden gyermekes család között, függetlenül attól, hogy rászorulók-e vagy sem. Szerinte, ha az állam nem mindenkinek egyformán, hanem elsősorban a rászoruló családokat támogatná, akkor lényegesen több forrás juthatna a szegényebb gyerekekre, akár a tankönyvellátásban, akár más oktatási területeken. Véleménye szerint a jelenlegi rendszer így érdemben nem segíti az esélyegyenlőséget.

csak arra való, hogy választás közeledtével azt mondhassák: családbarát.

 

Hozzászólások

Egy hónap alatt több mint ötszázzal nőtt a betöltetlen tanári állások száma, matektanárból a legnagyobb a hiány

Az iskolák már a szeptemberi tanévkezdésre készülnek, ezért jelentősen megnőtt a betöltetlen tanári állások száma: a Közszolgállás portálon már több mint 1200 hirdetés szerepel. A legtöbb intézmény matematikatanárt keres, de angol-, magyar-, testnevelés- és digitális kultúra szakos pedagógusokból is jelentős a hiány. A hirdetések alapján az is látszik, hogy sok iskola már nem ragaszkodik egy konkrét szakpárhoz, hanem a második szak tekintetében is rugalmasabb feltételeket szab a jelentkezőknek.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.