Tíz év alatt felére csökkent a természettudományos és a műszaki képzéseken tanuló hallgatók száma
Szomorú statisztikát közölt a Központi Statisztikai Hivatal.
A KSH friss adataiból az derül ki, hogy a 2025/2026-os tanévben a felsőoktatásban tanulók 33 százaléka nem nappali képzésen vesz részt. A részidős képzések közül továbbra is messze a levelező a legnépszerűbb: a nem nappali tagozatos hallgatók 94,1 százaléka ilyen formában tanul. Bár ez az arány kismértékben emelkedett, a távoktatásban részt vevők aránya 3,7 százalékra, az esti képzésben tanulóké pedig 2,2 százalékra csökkent.
A nem nappali képzést választók többsége (83 százaléka) alap-, mester- vagy osztatlan képzésben vesz részt. A hallgatók 14 százaléka szakirányú továbbképzésen tanul, 2,1 százalékuk felsőoktatási szakképzésben vesz részt, míg 1 százalék doktori programban folytatja tanulmányait.
A tanárképzés a legnépszerűbb
A legnépszerűbb területek között továbbra is a tanárképzés vezet: ezen a területen 29 ezren tanulnak nem nappali képzésben. Gazdaság és irányítási szakon 22 ezer, műszaki képzésen pedig 12 ezer hallgató vesz részt.
Közben a nappali képzések létszáma is emelkedett. A 2025/2026-os tanévben 234 ezer hallgató tanul nappali tagozaton, ami 12,4 ezerrel több az előző tanévhez képest. Ezzel szemben a felsőoktatási szakképzések népszerűsége tovább csökkent: ilyen képzésen a hallgatók mindössze 1,2 százaléka, 2,9 ezer fő tanul, ami az elmúlt évek legalacsonyabb létszáma.
A doktori képzésekre is többen jelentkeztek, a 2025/2026-os tanévben már 10 ezren vesznek részt PhD-képzésben, ami egy 2,5 százalékos növekedésnek felel meg. A szakirányú továbbképzések nappali formája viszont továbbra sem számít népszerűnek, ilyen képzésben mindössze 179 hallgató tanul.
