Folyamatosan nő az estin, levelezőn vagy távoktatásban tanuló hallgatók száma

Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.

A KSH friss adataiból az derül ki, hogy a 2025/2026-os tanévben a felsőoktatásban tanulók 33 százaléka nem nappali képzésen vesz részt. A részidős képzések közül továbbra is messze a levelező a legnépszerűbb: a nem nappali tagozatos hallgatók 94,1 százaléka ilyen formában tanul. Bár ez az arány kismértékben emelkedett, a távoktatásban részt vevők aránya 3,7 százalékra, az esti képzésben tanulóké pedig 2,2 százalékra csökkent.

A nem nappali képzést választók többsége (83 százaléka) alap-, mester- vagy osztatlan képzésben vesz részt. A hallgatók 14 százaléka szakirányú továbbképzésen tanul, 2,1 százalékuk felsőoktatási szakképzésben vesz részt, míg 1 százalék doktori programban folytatja tanulmányait.

A tanárképzés a legnépszerűbb

A legnépszerűbb területek között továbbra is a tanárképzés vezet: ezen a területen 29 ezren tanulnak nem nappali képzésben. Gazdaság és irányítási szakon 22 ezer, műszaki képzésen pedig 12 ezer hallgató vesz részt.

Közben a nappali képzések létszáma is emelkedett. A 2025/2026-os tanévben 234 ezer hallgató tanul nappali tagozaton, ami 12,4 ezerrel több az előző tanévhez képest. Ezzel szemben a felsőoktatási szakképzések népszerűsége tovább csökkent: ilyen képzésen a hallgatók mindössze 1,2 százaléka, 2,9 ezer fő tanul, ami az elmúlt évek legalacsonyabb létszáma.

A doktori képzésekre is többen jelentkeztek, a 2025/2026-os tanévben már 10 ezren vesznek részt PhD-képzésben, ami egy 2,5 százalékos növekedésnek felel meg. A szakirányú továbbképzések nappali formája viszont továbbra sem számít népszerűnek, ilyen képzésben mindössze 179 hallgató tanul.

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Közoktatás
Vendégszerző

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna