Folyamatosan nő az estin, levelezőn vagy távoktatásban tanuló hallgatók száma

Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.

A KSH friss adataiból az derül ki, hogy a 2025/2026-os tanévben a felsőoktatásban tanulók 33 százaléka nem nappali képzésen vesz részt. A részidős képzések közül továbbra is messze a levelező a legnépszerűbb: a nem nappali tagozatos hallgatók 94,1 százaléka ilyen formában tanul. Bár ez az arány kismértékben emelkedett, a távoktatásban részt vevők aránya 3,7 százalékra, az esti képzésben tanulóké pedig 2,2 százalékra csökkent.

A nem nappali képzést választók többsége (83 százaléka) alap-, mester- vagy osztatlan képzésben vesz részt. A hallgatók 14 százaléka szakirányú továbbképzésen tanul, 2,1 százalékuk felsőoktatási szakképzésben vesz részt, míg 1 százalék doktori programban folytatja tanulmányait.

A tanárképzés a legnépszerűbb

A legnépszerűbb területek között továbbra is a tanárképzés vezet: ezen a területen 29 ezren tanulnak nem nappali képzésben. Gazdaság és irányítási szakon 22 ezer, műszaki képzésen pedig 12 ezer hallgató vesz részt.

Közben a nappali képzések létszáma is emelkedett. A 2025/2026-os tanévben 234 ezer hallgató tanul nappali tagozaton, ami 12,4 ezerrel több az előző tanévhez képest. Ezzel szemben a felsőoktatási szakképzések népszerűsége tovább csökkent: ilyen képzésen a hallgatók mindössze 1,2 százaléka, 2,9 ezer fő tanul, ami az elmúlt évek legalacsonyabb létszáma.

A doktori képzésekre is többen jelentkeztek, a 2025/2026-os tanévben már 10 ezren vesznek részt PhD-képzésben, ami egy 2,5 százalékos növekedésnek felel meg. A szakirányú továbbképzések nappali formája viszont továbbra sem számít népszerűnek, ilyen képzésben mindössze 179 hallgató tanul.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Közoktatás
Fóti Péter

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna