Folyamatosan nő az estin, levelezőn vagy távoktatásban tanuló hallgatók száma

Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.

A KSH friss adataiból az derül ki, hogy a 2025/2026-os tanévben a felsőoktatásban tanulók 33 százaléka nem nappali képzésen vesz részt. A részidős képzések közül továbbra is messze a levelező a legnépszerűbb: a nem nappali tagozatos hallgatók 94,1 százaléka ilyen formában tanul. Bár ez az arány kismértékben emelkedett, a távoktatásban részt vevők aránya 3,7 százalékra, az esti képzésben tanulóké pedig 2,2 százalékra csökkent.

A nem nappali képzést választók többsége (83 százaléka) alap-, mester- vagy osztatlan képzésben vesz részt. A hallgatók 14 százaléka szakirányú továbbképzésen tanul, 2,1 százalékuk felsőoktatási szakképzésben vesz részt, míg 1 százalék doktori programban folytatja tanulmányait.

A tanárképzés a legnépszerűbb

A legnépszerűbb területek között továbbra is a tanárképzés vezet: ezen a területen 29 ezren tanulnak nem nappali képzésben. Gazdaság és irányítási szakon 22 ezer, műszaki képzésen pedig 12 ezer hallgató vesz részt.

Közben a nappali képzések létszáma is emelkedett. A 2025/2026-os tanévben 234 ezer hallgató tanul nappali tagozaton, ami 12,4 ezerrel több az előző tanévhez képest. Ezzel szemben a felsőoktatási szakképzések népszerűsége tovább csökkent: ilyen képzésen a hallgatók mindössze 1,2 százaléka, 2,9 ezer fő tanul, ami az elmúlt évek legalacsonyabb létszáma.

A doktori képzésekre is többen jelentkeztek, a 2025/2026-os tanévben már 10 ezren vesznek részt PhD-képzésben, ami egy 2,5 százalékos növekedésnek felel meg. A szakirányú továbbképzések nappali formája viszont továbbra sem számít népszerűnek, ilyen képzésben mindössze 179 hallgató tanul.

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Érettségi-felvételi
Kurucz-Gáspár Tünde

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.