Tíz év alatt felére csökkent a természettudományos és a műszaki képzéseken tanuló hallgatók száma

Szomorú statisztikát közölt a Központi Statisztikai Hivatal.

A KSH legfrissebb adataiból kiderült, hogy a 2013/2014-es tanévben 11406-an tanultak valamilyen természettudományos szakon a felsőoktatásban, míg a 2023/2024-es tanévben már csak 6370-en. Mind a fiúk, mind pedig a lányok száma felével csökkent ezeken a képzéseken.

A műszaki alap-és mesterszakok esetében is drasztikus a csökkenés, hiszen 10 évvel ezelőtt 52941-es iratkoztak be ilyen képzésre, míg a 2023/2024-es tanévben már csak 35 310-en. Ha a nemek arányát megnézzük, akkor láthatjuk, hogy a 2013/2014-es tanévben mintegy 42 ezer fiú tanult műszaki szakon, ehhez képest az idei tanévben már csak 26 ezer. Érdekes, hogy ezalatt a műszaki szakokon tanuló lányok száma csak egy nagyon kicsivel csökkent.

Eközben az informatikai szakokon majdnem megtriplázódott a hallgatók száma (9 ezerről közel 25 ezerre emelkedett). A jelenség hátterében az is állhat, hogy a DPR adatai szerint a 2019/2020-ban végzettek között  legmagasabb bért átlagosan az informatikai képzéseken diplomázók kapják, ez átlagosan havonta  bruttó 536 794 forintot jelent.

A legjobban fizető diplomákkal az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:

 

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.