Tíz év alatt felére csökkent a természettudományos és a műszaki képzéseken tanuló hallgatók száma

Szomorú statisztikát közölt a Központi Statisztikai Hivatal.

A KSH legfrissebb adataiból kiderült, hogy a 2013/2014-es tanévben 11406-an tanultak valamilyen természettudományos szakon a felsőoktatásban, míg a 2023/2024-es tanévben már csak 6370-en. Mind a fiúk, mind pedig a lányok száma felével csökkent ezeken a képzéseken.

A műszaki alap-és mesterszakok esetében is drasztikus a csökkenés, hiszen 10 évvel ezelőtt 52941-es iratkoztak be ilyen képzésre, míg a 2023/2024-es tanévben már csak 35 310-en. Ha a nemek arányát megnézzük, akkor láthatjuk, hogy a 2013/2014-es tanévben mintegy 42 ezer fiú tanult műszaki szakon, ehhez képest az idei tanévben már csak 26 ezer. Érdekes, hogy ezalatt a műszaki szakokon tanuló lányok száma csak egy nagyon kicsivel csökkent.

Eközben az informatikai szakokon majdnem megtriplázódott a hallgatók száma (9 ezerről közel 25 ezerre emelkedett). A jelenség hátterében az is állhat, hogy a DPR adatai szerint a 2019/2020-ban végzettek között  legmagasabb bért átlagosan az informatikai képzéseken diplomázók kapják, ez átlagosan havonta  bruttó 536 794 forintot jelent.

A legjobban fizető diplomákkal az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:

 

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A szöveges értékelés önmagában nem oldja meg az osztályozás problémáját”

Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény

Lannert Judit a jövő évi költségvetés részleteiről: a béremelések mellett iskolafelújításokat is terveznek

Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.