Szomorú statisztikát közölt a Központi Statisztikai Hivatal.
A KSH legfrissebb adataiból kiderült, hogy a 2013/2014-es tanévben 11406-an tanultak valamilyen természettudományos szakon a felsőoktatásban, míg a 2023/2024-es tanévben már csak 6370-en. Mind a fiúk, mind pedig a lányok száma felével csökkent ezeken a képzéseken.
A műszaki alap-és mesterszakok esetében is drasztikus a csökkenés, hiszen 10 évvel ezelőtt 52941-es iratkoztak be ilyen képzésre, míg a 2023/2024-es tanévben már csak 35 310-en. Ha a nemek arányát megnézzük, akkor láthatjuk, hogy a 2013/2014-es tanévben mintegy 42 ezer fiú tanult műszaki szakon, ehhez képest az idei tanévben már csak 26 ezer. Érdekes, hogy ezalatt a műszaki szakokon tanuló lányok száma csak egy nagyon kicsivel csökkent.
Eközben az informatikai szakokon majdnem megtriplázódott a hallgatók száma (9 ezerről közel 25 ezerre emelkedett). A jelenség hátterében az is állhat, hogy a DPR adatai szerint a 2019/2020-ban végzettek között legmagasabb bért átlagosan az informatikai képzéseken diplomázók kapják, ez átlagosan havonta bruttó 536 794 forintot jelent.
A legjobban fizető diplomákkal az alábbi cikkünkben foglalkoztunk:
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
