Ezzel a 10 diplomával lehet a legtöbbet keresni az egyetem elvégzése után

A mérnöki vagy az informatikus diploma ér többet jelenleg a munkaerőpiacon? Megnéztük, hogy a diplomaszerzést követően milyen szakmák után járnak a legmagasabb fizetések.

Frissen az egyetemről kikerülve az egyik legfontosabb kérdés, hogy mennyit is lehet keresni a megszerzett diplomákkal. A Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) legfrissebb - 2019/2020-ban végzetteket vizsgáló - adatai szerint a következő tíz szakkal lehet a legtöbbet keresni havonta:

Képzés neve2019/2020-ban végzettek

bruttó átlagjövedelme
1. katonai infokommunikáció636 203 forint
2. katonai vezető605 020 forint
3. mérnökinformatikus572 213 forint
4. villamosmérnöki538 238 forint
5. programtervező informatikus524 273 forint
6. közlekedésmérnöki512 869 forint
7. járműmérnöki509 507 forint
8. gazdaságinformatikus509 107 forint
9. alkalmazott közgazdaságtan503 837 forint
10. mechatronikai mérnöki500 464 forint

A listából egyértelműen látszik, hogy az államtudományi (azaz a katonai képzések), a mérnöki, valamint az informatikai képzések diplomáival lehet a legmagasabb bruttó átlagfizetést megkeresni, hiszen ezekkel a képzésekkel akár havi több mint félmilliós fizetést is zsebre lehet tenni. Bár a 10-es listára nem fért fel, de érdemes megjegyezni, hogy a művészeti képzések közül a mozgóképes diplomával megszerezhető bruttó átlag kereset (490 724 forint) nem sokkal marad el a mechatronikai mérnökétől.

A felmérésben arra is kitértek, hogy képzési területenként, illetve szakonként milyen bruttó átlagjövedelmekkel számolhattak a különböző alapszakos végzettségűek. A legmagasabb bért átlagosan az informatikai képzéseken diplomázók kapják, ez átlagosan havonta  bruttó 536 794 forintot jelent, második helyen a műszaki képzések okleveles hallgatói állnak bruttó 477 578 forinttal, harmadik helyen pedig az államtudományi képzések hallgatói bruttó 466 354 forinttal.

Itt a 2017/18-as adatokhoz képest megváltozott a sorrend, ugyanis akkor a második legtöbbet érő képzési terület akkor még az államtudományi, míg a harmadik a műszaki volt.

A top 10-es listát a következő táblázatban nézhetitek meg:

Képzési terület2019/2020-ban végzettek

bruttó átlagjövedelme
2017/2018-ban végzettek

bruttó átlagjövedelme
informatika536 794 forint487 775 forint
műszaki477 578 forint429 052 forint
államtudományi466 354 forint460 128 forint
gazdaságtudományok400 835 forint356 766 forint
orvos- és egészségtudomány

371 975 forint286 576 forint
természettudomány352 043 forint290 321 forint
társadalomtudomány342 735 forint287 439 forint
művészet

342 547 forint

295 217 forint
agrár334 821 forint283 486 forint
jogi326 582 forint252 702 forint

A harmadik oszlopban, összehasonlításképpen az eggyel korábbi felmérés adatait is kigyűjtöttük, így látszik, hogy hol nőttek, vagy éppen csökkentek az utóbbi években a fizetések. A sorrend első fele nagyrészt egyébként megegyezik az előző felmérés adataival, azonban a lista második felében már jóval több változást vettünk észre. Az orvos- és egészségtudomány átlagfizetése három helyet is javított, míg azonban a 2017/18-as listán az utolsó két helyen a bölcsészett és a sporttudomány állt, most ezeket leváltották az agrár, és a jogi diplomás munkák fizetései.

 

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.