Nettó átlagkereset: ennyi volt egy átlagos magyar fizetés augusztusban

A KSH legfrissebb adataiból kiderült, hogy nettóban kedvezmények nélkül a magyarok átlagosan 369 700 forintot vittek haza augusztusban.

  • Eduline/MTI

Még mindig elviszi a fizetés értékét az infláció

Augusztusban a rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 528 500 forintra becsülhető, ami 4,1 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.  A rendszeres bruttó átlagkereset a vállalkozásoknál 531 100, a költségvetésben 518 300, a nonprofit szektorban 531 600 forintot tett ki. 14 , 15,1, illetve 12,1 százalékkal emelkedett egy év alatt - írja az MTI.

A KSH jelentése szerint a nettó átlagkereset:

  • kedvezmények nélkül 369 700 forint
  • a kedvezményeket figyelembe véve 383 500 forint

volt augusztusban.

Ez 15,2, illetve 15,1 százalékkal magasabb volt, mint 2022 augusztusában. A reálkereset még ennek ellenére is 1 százalékkal csökkent, mert a fogyasztói árak előző év azonos időszakához képest 16,4 százalékkal emelkedtek.

A bruttó mediánkereset - tehát az az összeg, aminél a munkavállalók egyik fele többet, a másik fele viszont fele kevesebbet keres - 450 000 forint volt, ami 15,6 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke 312 300 forintot ért el, 15,7 százalékkal felülmúlta az előző év azonos időszakit.

Bruttó átlagkereset 2023: augusztusig így változott

Január-augusztusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 556 900 forint volt. A magyarok kedvezmények nélkül 370 400, a kedvezményeket figyelembe véve 384 000 forintot vihettek haza. A bruttó, a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset, valamint a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset egyaránt 14 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest.

Az átlagkereset változását befolyásolta a 2022 februárjában a honvédelmi és a rendvédelmi hivatásos állománynak kifizetett, hathavi illetménynek megfelelő szolgálati juttatás, az úgynevezett fegyverpénz. Ennek hatását kiszűrve a bruttó átlagkereset és a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset növekedése egyaránt 2,0 százalékponttal lenne magasabb.

Január-augusztusban a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 574 500 forint volt. Míg a nettóátlagkereset kedvezmények nélkül 382 000, a kedvezményeket figyelembe véve 395 600 forintot ért el.

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.