A hatosztályos gimnázium rengeteg lehetőséget ad a tehetséges gyerekeknek, a felvételik körül kialakult harc és az igazságtalan rendszer viszont komoly gond – véli Molnár Péter, a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium igazgatója. Szerinte az iskolája ugyan a jelenlegi helyzet egyik nyertese, de a rendszer így is sok tehetséges gyereket hagy cserben.
A hatosztályos gimnáziumokat sok támadás éri. Molnár Péter, a Toldy Ferenc Gimnázium igazgatója szerint azonban a képzésnek rengeteg előnye van. Úgy látja, a korai iskolaváltás kifejezetten jót tesz a tehetséges diákoknak, mert olyan közegbe kerülnek, ahol ösztönzik egymást, és olyan feladatokkal találkoznak, amilyeneket a korábbi iskolájukban nem kaptak volna meg - írja a hvg360.
„Ide valóban gyerekként érkeznek a diákok, és valóban fiatal felnőttekként ballagnak el” – fogalmazott az igazgató. Hozzátette: a több mint három évtizedes tapasztalatuk alapján a hatosztályos képzés sokkal több oktatási és nevelési lehetőséget ad, mint a hagyományos, négyéves gimnázium.
Az természetes, hogy az iskolák nem egyformák, az viszont már gond, hogy mekkora a szakadék közöttük. Az igazgató szerint senkinek sem tesz jót az a túlzott versengés, ami a felvételiket kíséri.
Abszurd hungarikum, hogy egy diáknak ma sokszor nehezebb bekerülnie egy úgynevezett elitgimnáziumba, mint néhány évvel később egy színvonalas egyetemre
– emelte ki.
Az intézményvezető 1992 óta tanít a Toldyban, nagyon szereti az iskolát, és büszke a kollégáira. Ugyanakkor úgy fogalmazott, hogy „álságos dolog lenne letagadni, hogy néhány másik fővárosi iskolával együtt ennek a helyzetnek kicsit a nyertesei is vagyunk.”
A túl erős verseny mellett az igazgató egy másik súlyos problémára is rámutatott. A gyerekek korai iskolaváltása nemcsak a tehetségükön múlik, hanem azon is, hogy milyen a családi hátterük.
2027-ben felvételizel középiskolába? Lépj be az Eduline Középiskolai felvételi 2027 – minden fontos csoport infó egy helyen csoportjába, hogy elsőként értesülj a legfrissebb felvételi hírekről, ponthatárokról és hasznos tippekről.
„Mindenki tisztában van azzal, hogy Magyarországon nagyon kicsi a társadalmi mobilitás, a hat- és nyolcosztályos rendszer pedig akarva-akaratlanul segíti az elit újratermelődését” – figyelmeztetett.
Szerinte nagy veszteség, hogy a rendszer elveszíti azokat a tehetséges gyerekeket, akiknek a szülei nem látják át, miért lenne fontos a korai iskolaváltás. Ráadásul az általános iskolák sem érdekeltek abban, hogy elküldjék a jó képességű diákjaikat.
„Van tehát egy fájóan igazságtalan elem a rendszerben, de nem tudom, hogyan lehetne ezt megfelelően kezelni” – ismerte el az igazgató, majd hozzátette: mindannyian nyernénk azzal, ha ezek a gyerekek is esélyt kapnának, és az „elitgimnázium” kifejezés végre tényleg csak a tehetség és a szorgalom elitjét jelentené.
A teljes interjút a hvg360-on tudjátok elolvasni.
A tavalyi első helyezett kicsúszott még a top5-ből is, vidéki gimnázium is bekerült a legjobb háromba, és volt olyan gimnázium, amelyik 25 helyet javított - mutatjuk az ország legjobb 15 gimnáziumát 2027-ben.
Október végéhez közeledve ismét előkerültek a felháborodott, anti-halloween vélemények, no meg a „Magyarországon mindenszentek van” szólam, ami egyre kevésbé hat meggyőzően. De most őszintén: miért kellene egyáltalán a két ünnepnek kizárnia egymást? Vélemény.
Nyílt pályázatot hirdettek az Oktatási Hivatal elnöki posztjára. A jelentkezőktől legalább ötéves vezetői tapasztalatot és felsőfokú végzettséget várnak el. A hivatalt Brassói Sándor távozása óta ideiglenesen Vanó Renáta vezeti.
Az uniós tervezet szerint 13 éves kor alatt tilos lenne a közösségi média használata, a 15 év alattiak pedig csak szülői hozzájárulással regisztrálhatnának a platformokra.
Átmeneti megoldásként kevesebb kötelező tananyagot, nagyobb tanári szabadságot és egyszerűbb érettségi követelményrendszert javasol a szakmai szervezet.
A hallgatói normatíva megduplázását, a kollégiumi férőhelyek bővítését és az egyetemi közösségi élet újragondolását is célul tűzte ki a HÖOK januárban hivatalba lépő elnöke, Németh Kevin, akivel a felsőoktatást érintő legfőbb problémákról beszélgettünk.
A poroszos fegyelmezés helyett szabad, emberséges környezetre és valódi tudásra vágyik a diákok és a szülők többsége. A Közgazdasági Politechnikum pedagógiai vezetője és koordinátora szerint az adatbifláztatás helyett gondolkodni kell megtanítani a gyerekeket.
A költségi ráfordítás 120 milliárd forint, míg a NOKS-dolgozók béremelésénél 61 milliárd forint.
A magyar- és a történelemérettségi átalakítására több konkrét elképzelés is született, amelyek jelentősen befolyásolhatják, mire és hogyan kell majd felkészülniük a diákoknak.
Az intézményeket az SNI típusa szerint is csoportosították, megkönnyítve ezzel a családok dolgát.
