Az uniós tervezet szerint 13 éves kor alatt tilos lenne a közösségi média használata, a 15 év alattiak pedig csak szülői hozzájárulással regisztrálhatnának a platformokra.
Az Európai Bizottság 12 hónapra elhalasztja azoknak a nemzeti jogszabálytervezeteknek az elfogadását, amelyek a gyerekek közösségimédia-használatának korlátozására készülő uniós szabályozással, a Kids Acttel azonos területeket érintenek – jelentette be Thomas Regnier, az Európai Bizottság szóvivője csütörtökön Brüsszelben az MTI beszámolója szerint.
A döntés több olyan tagállamot is érinthet, amelyek saját szabályozással szeretnék korlátozni a gyermekek hozzáférését a közösségi oldalakhoz. Ausztria például a 14 év alattiak számára vezetne be tilalmat, az Európai Bizottság azonban az uniós szabályozás előkészítésére hivatkozva egyelőre elhalasztja az osztrák tervezet elfogadását.
Regnier azzal indokolta a döntést, hogy az eltérő tagállami korhatárok és előírások megnehezítenék az online platformok számára a szabályok betartását. Az Európai Bizottság ezért olyan egységes megoldást szeretne, amely valamennyi tagállamban azonos feltételek mellett biztosítaná a gyermekek online védelmét.
A szóvivő tájékoztatása szerint Ausztria mellett többek között Szlovénia, Olaszország, Belgium és Franciaország is bejelentett hasonló jogszabálytervezeteket. Franciaország és Görögország esetében ugyanakkor eltérő jogi helyzet áll fenn, mivel egyes korábban benyújtott tervezeteik kötelező egyeztetési időszaka még az uniós javaslat szeptemberi bemutatása előtt lezárult.
Az Európai Bizottság szeptemberben terjesztette elő a gyermekek online biztonságának megerősítését célzó Kids Act javaslatát, amely uniós szinten korlátozná a kiskorúak közösségimédia-használatát.
A tervezet értelmében a 13 év alatti gyermekek nem férhetnének hozzá a közösségi médiához, míg a 13 és 14 évesek csak szülői hozzájárulással, korlátozott feltételek mellett használhatnák ezeket a szolgáltatásokat. Önálló közösségimédia-fiókot 15 éves kortól lehetne létrehozni.
A javaslat emellett az online szolgáltatókat is szigorúbb gyermekvédelmi követelmények teljesítésére kötelezné.
Az új szabályozást azonban még el kell fogadnia az uniós társjogalkotóknak. Az Európai Bizottság mostani döntésével azt szeretné elérni, hogy a tagállamok az egymástól eltérő nemzeti korlátozások bevezetése helyett az egységes uniós szabályok mielőbbi elfogadására összpontosítsanak.
Egy friss kutatás szerint minél korábban kezd el egy gyerek közösségi médiát használni, annál súlyosabbak a hiányosságai irodalomból és matematikából.
A hallgatói normatíva megduplázását, a kollégiumi férőhelyek bővítését és az egyetemi közösségi élet újragondolását is célul tűzte ki a HÖOK januárban hivatalba lépő elnöke, Németh Kevin, akivel a felsőoktatást érintő legfőbb problémákról beszélgettünk.
Nyílt pályázatot hirdettek az Oktatási Hivatal elnöki posztjára. A jelentkezőktől legalább ötéves vezetői tapasztalatot és felsőfokú végzettséget várnak el. A hivatalt Brassói Sándor távozása óta ideiglenesen Vanó Renáta vezeti.
Az uniós tervezet szerint 13 éves kor alatt tilos lenne a közösségi média használata, a 15 év alattiak pedig csak szülői hozzájárulással regisztrálhatnának a platformokra.
Korábban csak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium államtitkárainak és néhány helyettes államtitkárának kilétét lehetett tudni, most azonban a minisztérium további vezető munkatársainak névsorát is nyilvánosságra hozták.
A szakszervezet szerint a januárra bejelentett béremelés nem pótolja az októberre ígért intézkedést, és továbbra sem világos, pontosan mennyivel nőhet az érintettek fizetése.
A poroszos fegyelmezés helyett szabad, emberséges környezetre és valódi tudásra vágyik a diákok és a szülők többsége. A Közgazdasági Politechnikum pedagógiai vezetője és koordinátora szerint az adatbifláztatás helyett gondolkodni kell megtanítani a gyerekeket.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) többek között azt kifogásolja, hogy a jelenlegi vezetők olyan információkhoz férhetnek hozzá, amelyek a többi pályázó számára nem feltétlenül elérhetők.
A magyar- és a történelemérettségi átalakítására több konkrét elképzelés is született, amelyek jelentősen befolyásolhatják, mire és hogyan kell majd felkészülniük a diákoknak.
Az intézményeket az SNI típusa szerint is csoportosították, megkönnyítve ezzel a családok dolgát.
