Rosszabb lehet az iskolai teljesítménye azoknak a gyerekeknek, akik túl korán kezdik használni a közösségi médiát

Egy friss kutatás szerint minél korábban kezd el egy gyerek közösségi médiát használni, annál súlyosabbak a hiányosságai irodalomból és matematikából.

A közösségi oldalak 14 éves kor előtti használata rontja a gyerekek írás- és számolási készségét, és ezzel összefüggésben az iskolai osztályzataikat is – állítja a bresciai tudományegyetem és a társadalomkutató intézet Nature folyóiratban publikált felmérése, amit az MTI szemlézett.

Az írásbeli és számolási kompetencia szintjét a korai (a 14 év alatti) és késői (a 14 év feletti) közösségimédia-használók körében mérték fel, a kutatás több mint 5200, 7 és 16 év közötti észak-olaszországi iskolás bevonásával készült.

A Gizmodo cikke szerint a legnagyobb hátrány azoknál a diákoknál mutatkozott, akik már 11–12 évesen, vagyis a 6. osztályban regisztráltak valamilyen közösségi platformra, az ő matematikai és olvasási eredményeik négy évvel később nagyjából fél tanévnyi lemaradásnak feleltek meg, és náluk nagyobb volt az évfolyamismétlés valószínűsége is. A teljesítménybeli különbség a 7. osztályban regisztráló diákok esetében kisebb mértékben, de szintén megfigyelhető volt, míg a 8. osztályban csatlakozóknál már alig volt eltérés.

A kutatás nem tudta egyértelműen megállapítani, hogy a gyengébb eredmények mögött a közösségi médiában elérhető tartalmak állnak-e, vagy az, hogy a böngészés a tanulástól veszi el az időt.

A kutatócsoport a pontosabb irányelvek bevezetését szorgalmazza, és a digitális eszközök használatának megtanítását az oktatási intézményekben nemcsak a gyerekeknek, hanem a pedagógusoknak és a szülőknek is. Olaszországban egyébként a törvények 14 év felett engedik a gyerekek számára, hogy önállóan, szülői engedély nélkül használják a közösségi médiát.

Hozzászólások

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu