A kamaszok majdnem fele hajnalban is a közösségi médiát görgeti
Egy új kutatás szerint éjfél és hajnali 4 óra között is használják a közösségi médiát a fiatalok, ez pedig több okból is növeli a különböző mentális problémák kockázatát.
Egy friss kutatás szerint minél korábban kezd el egy gyerek közösségi médiát használni, annál súlyosabbak a hiányosságai irodalomból és matematikából.
A közösségi oldalak 14 éves kor előtti használata rontja a gyerekek írás- és számolási készségét, és ezzel összefüggésben az iskolai osztályzataikat is – állítja a bresciai tudományegyetem és a társadalomkutató intézet Nature folyóiratban publikált felmérése, amit az MTI szemlézett.
Az írásbeli és számolási kompetencia szintjét a korai (a 14 év alatti) és késői (a 14 év feletti) közösségimédia-használók körében mérték fel, a kutatás több mint 5200, 7 és 16 év közötti észak-olaszországi iskolás bevonásával készült.
A Gizmodo cikke szerint a legnagyobb hátrány azoknál a diákoknál mutatkozott, akik már 11–12 évesen, vagyis a 6. osztályban regisztráltak valamilyen közösségi platformra, az ő matematikai és olvasási eredményeik négy évvel később nagyjából fél tanévnyi lemaradásnak feleltek meg, és náluk nagyobb volt az évfolyamismétlés valószínűsége is. A teljesítménybeli különbség a 7. osztályban regisztráló diákok esetében kisebb mértékben, de szintén megfigyelhető volt, míg a 8. osztályban csatlakozóknál már alig volt eltérés.
A kutatás nem tudta egyértelműen megállapítani, hogy a gyengébb eredmények mögött a közösségi médiában elérhető tartalmak állnak-e, vagy az, hogy a böngészés a tanulástól veszi el az időt.
A kutatócsoport a pontosabb irányelvek bevezetését szorgalmazza, és a digitális eszközök használatának megtanítását az oktatási intézményekben nemcsak a gyerekeknek, hanem a pedagógusoknak és a szülőknek is. Olaszországban egyébként a törvények 14 év felett engedik a gyerekek számára, hogy önállóan, szülői engedély nélkül használják a közösségi médiát.
Egy új kutatás szerint éjfél és hajnali 4 óra között is használják a közösségi médiát a fiatalok, ez pedig több okból is növeli a különböző mentális problémák kockázatát.
Magyarország a sereghajtók között van az OECD-országokban az egy diákra jutó állami oktatási kiadások alapján. Miközben egy felsőoktatási hallgatóra több mint kétszer annyi állami pénz jut, mint egy általános felső középfokú képzésben tanulóra, az alapfoktól a felsőoktatásig az oktatási intézmények állami finanszírozása mindössze a GDP 2,9 százalékát teszi ki itthon, szemben a 4 százalékos OECD-átlaggal.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint bizonyos térségekben elkerülhetetlenné válhatnak az iskola-összevonások és -bezárások, de az átalakítás nem járhat együtt forráskivonással. A kevesebb gyerek lehetőséget teremthetne kisebb osztályokra és jobb oktatási feltételekre is.
Akár az érettségi is megszűnhetne a Civil Közoktatási Platform (CKP) új oktatási reformjavaslata szerint. A Nahalka István oktatáskutató által összeállított vitaanyag az osztályozástól a NAT-on át az iskolarendszerig szinte mindent újragondolna, és jelentősen visszaszorítaná az iskolai szelekciót.
Horváth Péter október 4-én mondott le a Nemzeti Pedagógus Kar elnöki tisztségéről. Az új elnököt várhatóan novemberben választják meg.
@eduline.hu 👊 📢 Szerda este tartották a Civil Ellenállás Napját a Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt, ahol tanárok, emberi jogi aktivisták mellett Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is beszédet mondott. 🗣️ #fyi #magyartiktok #eduline #civil ♬ eredeti hang - eduline.hu
Miközben a NOKS-dolgozók közül sokan továbbra is alig keresnek többet a minimálbérnél, a béremelésük részleteiről még mindig nincs végleges döntés. A PDSZ-t a minisztériumban úgy tájékoztatták, hogy a kérdés továbbra is „a pénzügyön áll”.
A Nemzeti Pedagógus Kar leköszönő elnöke a közelgő nyugdíjazásával és családi okokkal is indokolta távozását. Arról is beszélt, hogy az oktatási rendszer átalakítása miatt intenzív időszak vár a szervezetre, ő pedig már nem érzi magában ehhez a szükséges energiát.
Milyen lehet országgyűlési képviselőként végigvinni egy törvényjavaslatot az általános vitától egészen a zárószavazásig? Ezt próbálhatjátok ki, ha jelentkeztek az Országgyűlés Mint-a-Parlament programjára.