Egy új kutatás szerint éjfél és hajnali 4 óra között is használják a közösségi médiát a fiatalok, ez pedig több okból is növeli a különböző mentális problémák kockázatát.
A tinédzserek átlagosan több mint 50 percet töltöttek okostelefonjukkal tanítási napokon este 10 és reggel 6 óra között, de közel felük éjfél és hajnali 4 óra között is használta a telefonját
– derült ki egy amerikai kutatásból, amiről a Washington Post számolt be. A kutatás 657 tinédzser telefonhasználatát követte nyomon, akiknek az átlagéletkora 15 év volt. Ők és a szüleik beleegyeztek abba, hogy a kutatók egy alkalmazást telepítsenek a telefonjukra, amely passzív módon követi őket és a képernyőgörgetésüket. Ez azért is fontos, mert
sok korábbi tanulmány kizárólag önbevallásos adatokra támaszkodott a képernyőidőt tekintve, ezek azonban nem mindig pontosak vagy alaposak.
A kutatás szerint a fiatalok az éjszakai telefonozás alatt idejüket nagyrészt a YouTube-on, az Instagramon és a TikTokon töltötték, mások streamingalkalmazásokat nézegettek, vagy valamilyen applikációval játszottak.
A legtöbb ajánlás szerint lefekvés előtt egyáltalán nem kéne képernyőt használni, mivel ez késleltetheti vagy megzavarhatja az alvást.
A kutatók arra figyelmeztettek, hogy az alvás elengedhetetlen a serdülők agyának fejlődéséhez, a tanuláshoz és a mentális egészséghez, ezért 8-10 órát kellene aludniuk. A képernyőgörgetés viszont túlstimulálja az idegrendszert,
a közösségi média pedig összefüggésbe hozható a depresszió, a szorongás, a figyelemzavarok és egyéb mentális problémák kialakulásának magasabb kockázatával, és hatással lehet az iskolai teljesítményre is.
Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia azt ajánlja, hogy a családok készítsenek „kütyütervet”, ami világosan szabályozza a képernyőhasználatot – ezt a szülőknek is be kellene tartaniuk. A család például létrehozhat a lakásban képernyőmentes zónákat, vagy időlimitet vezethet be, ezekhez már számos alkalmazás is rendelkezésre áll.
https://eduline.hu/kozoktatas/20260522_kozossegi-media-kdnp-torvenyjavaslat-13-ev-korhatar
Nyitókép: Shutterstock
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
