A magyarok egy átlagos napnak több mint az egytizedét videók nézegetésével töltik – derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss YouTube-kutatásából. Az is kiderült, hogy a férfiak gyakrabban kattintanak online mozgóképekre a munkahelyükön vagy az edzőteremben, mint a nők, akik inkább a házimunkák végzése közben, háttértevékenységként indítanak el interneten elérhető tartalmakat.
Majdnem mindenki néz videókat
Az NMHH felmérése szerint a magyar lakosság mintegy 90 százaléka hetente, közel fele pedig naponta fogyaszt online mozgóképes tartalmakat. Egy átlagos napon ez több mint két és fél órát jelent. A videók nemcsak szórakoztatnak: sokan technikai problémák megoldásához is inkább magyarázó videókat keresnek, mert ezt gyorsabbnak és hatékonyabbnak tartják, mint szakértőt kérdezni.
Újabb országban tiltják be az okostelefonok használatát az általános iskolákban
Másképp videóznak a férfiak és a nők
A kutatás érdekes különbségekre is rámutat. A férfiak gyakrabban indítanak el videókat a munkahelyükön vagy az edzőteremben, míg a nők inkább háttértevékenységként, például házimunka közben néznek vagy hallgatnak online tartalmakat. A közös filmnézés inkább a nőkre jellemző, baráti vagy családi körben.
A YouTube megkerülhetetlen
Az ismertség, a kedveltség és a használat alapján egyértelműen a YouTube a legnépszerűbb videómegosztó Magyarországon. Szinte minden második válaszadó naponta használja információszerzésre vagy zenehallgatásra is. A platformon jellemzően 5–20 perces videók futnak, amelyek a napi videózással töltött időből közel két órát tesznek ki.
A tipikus YouTube-használó a kutatás szerint 30–39 éves, érettségizett férfi, aki valamelyik nagyobb vidéki városban él. A válaszadók több mint kétharmada megbízható, presztízsértékű és szerethető felületnek tartja a YouTube-ot, amelyen a család minden tagja találhat számára érdekes tartalmat.
Veszélyes TikTok-trendre figyelmeztet az NMHH
YouTube mint „tekintélyes felnőtt”, TikTok mint „izgága kamasz”
Egy játékos feladat során a résztvevők személyiséget és életkort társítottak a videóplatformokhoz. A YouTube egy negyvenes éveiben járó, tehetős, irányadó szereplőként jelent meg, míg a TikTok egy energikus kamaszként, akinek izgalmas jövőt jósolnak. Ez jól mutatja, hogy a felhasználók érzelmi viszonya is formálja a platformhasználatot.
Több olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
A tartalom kinyerése után a könyvek gyakorlatilag használhatatlanná válnak, ami jogilag beleférhet, de a jelenség komoly kulturális veszteséget okozhat.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
