A magyarok egy átlagos napnak több mint az egytizedét videók nézegetésével töltik – derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss YouTube-kutatásából. Az is kiderült, hogy a férfiak gyakrabban kattintanak online mozgóképekre a munkahelyükön vagy az edzőteremben, mint a nők, akik inkább a házimunkák végzése közben, háttértevékenységként indítanak el interneten elérhető tartalmakat.
Majdnem mindenki néz videókat
Az NMHH felmérése szerint a magyar lakosság mintegy 90 százaléka hetente, közel fele pedig naponta fogyaszt online mozgóképes tartalmakat. Egy átlagos napon ez több mint két és fél órát jelent. A videók nemcsak szórakoztatnak: sokan technikai problémák megoldásához is inkább magyarázó videókat keresnek, mert ezt gyorsabbnak és hatékonyabbnak tartják, mint szakértőt kérdezni.
Újabb országban tiltják be az okostelefonok használatát az általános iskolákban
Másképp videóznak a férfiak és a nők
A kutatás érdekes különbségekre is rámutat. A férfiak gyakrabban indítanak el videókat a munkahelyükön vagy az edzőteremben, míg a nők inkább háttértevékenységként, például házimunka közben néznek vagy hallgatnak online tartalmakat. A közös filmnézés inkább a nőkre jellemző, baráti vagy családi körben.
A YouTube megkerülhetetlen
Az ismertség, a kedveltség és a használat alapján egyértelműen a YouTube a legnépszerűbb videómegosztó Magyarországon. Szinte minden második válaszadó naponta használja információszerzésre vagy zenehallgatásra is. A platformon jellemzően 5–20 perces videók futnak, amelyek a napi videózással töltött időből közel két órát tesznek ki.
A tipikus YouTube-használó a kutatás szerint 30–39 éves, érettségizett férfi, aki valamelyik nagyobb vidéki városban él. A válaszadók több mint kétharmada megbízható, presztízsértékű és szerethető felületnek tartja a YouTube-ot, amelyen a család minden tagja találhat számára érdekes tartalmat.
Veszélyes TikTok-trendre figyelmeztet az NMHH
YouTube mint „tekintélyes felnőtt”, TikTok mint „izgága kamasz”
Egy játékos feladat során a résztvevők személyiséget és életkort társítottak a videóplatformokhoz. A YouTube egy negyvenes éveiben járó, tehetős, irányadó szereplőként jelent meg, míg a TikTok egy energikus kamaszként, akinek izgalmas jövőt jósolnak. Ez jól mutatja, hogy a felhasználók érzelmi viszonya is formálja a platformhasználatot.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
