Az izraeli oktatási minisztérium február 2-tól, a tu bisvát ünnepétől teljes körűen megtiltja az okostelefonok használatát az általános iskolák területén. A döntés célja a figyelemelterelés csökkentése, a függőségek megelőzése és a gyerekek közötti személyes kapcsolatok erősítése, miközben bizonyos tanórákon – pedagógusi felügyelet mellett – továbbra is engedélyezhetik az eszközök oktatási célú használatát.
Az izraeli oktatási minisztérium csütörtökön jelentette be új irányelvét, amely februártól teljes mobiltelefon-tilalmat vezet be az általános iskolákban. A minisztérium nemzetközi kutatásokra és tapasztalatokra hivatkozva indokolta a döntést, kiemelve, hogy az okoseszközök használata egyre súlyosabb figyelemzavarokat és társas elszigetelődést okoz a gyerekek körében.
Az MTI tudósítása szerint Joáv Kis oktatási miniszter által bemutatott rendelet célja, hogy javítsa az iskolai légkört és a tanulási környezetet, valamint megerősítse azokat az érzelmi és szociális készségeket, amelyekre a gyerekeknek a mai világban különösen szükségük van. Bár a mobilok általánosságban tiltottak lesznek, bizonyos tanórákon – kizárólag oktatási céllal és tanári felügyelettel – továbbra is lehet használni őket.A rendelet része egy szélesebb intézkedéscsomagnak, amely oktatási programokat, szülői párbeszédet és a közösségi média káros hatásainak megelőzését célzó tájékoztatást is tartalmaz. A minisztérium szoros együttműködésben dolgozik az önkormányzatokkal, tanárokkal, szülői szervezetekkel és diákképviseletekkel, hogy az irányelvek intézményre szabottan, zökkenőmentesen léphessenek életbe.
Ez a szabályozás hasonló a magyarhoz. Itthon a mobilhasználatot szabályozó rendelet tavaly szeptember 1-jén lépett életbe. A szabályok szerint a tanítási nap elején a diákoknak le kell adniuk mobiltelefonjaikat, amelyeket az iskola végéig elzárva kell tartani. Oktatási céllal csak tanári engedéllyel használhatók az eszközök. A gyakorlati megvalósítást minden iskola maga alakíthatta ki: míg egyes intézmények szekrényeket biztosítottak az elzárásra, máshol borítékokba kerültek a telefonok, és szigorúan nyilvántartották őket.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
