Népszava: A mobiltilalom óta többet beszélgetnek egymással a diákok

Egy Tolna megyei pedagógus szerint nemcsak az órákon figyelnek jobban a tanulók, de kiegyensúlyozottabbnak is tűnnek.

  • Eduline

Bár a tanév elején nem minden iskolában érvényesítették következetesen a mobilhasználatot korlátozó szabályozást, a tanárok visszajelzései alapján egyre több helyen érzékelhetők a pozitív hatások – írja a Népszava.

Több intézmény is arról számolt be a lapnak, hogy a diákok a szünetekben aktívabban fordulnak egymás felé, többet beszélgetnek, közösen játszanak – kártyáznak, társasjátékoznak, sakkoznak.

A mobilhasználatot szabályozó rendelet tavaly szeptember 1-jén lépett életbe. A szabályok szerint a tanítási nap elején a diákoknak le kell adniuk mobiltelefonjaikat, amelyeket az iskola végéig elzárva kell tartani. Oktatási céllal csak tanári engedéllyel használhatók az eszközök. A gyakorlati megvalósítást minden iskola maga alakíthatta ki: míg egyes intézmények szekrényeket biztosítottak az elzárásra, máshol borítékokba kerültek a telefonok, és szigorúan nyilvántartották őket.

Voltak tanárok, akik a szervezés nehézségeire panaszkodtak, de ők is elismerték, hogy a telefonmentes szünetek új szokásokat alakítottak ki a diákoknál. Egy Tolna megyei pedagógus például úgy fogalmazott: nemcsak az órákon figyelnek jobban a tanulók, de kiegyensúlyozottabbnak is tűnnek.

A Klebelsberg Központ megerősítette, hogy az iskoláktól érkező visszajelzések alapján a mobiltelefonok háttérbe szorítása kedvezően hatott a diákok közösségi életére. A tankerületek felé év közben többször is jelezték, hogy ahol problémát okoz a szabályok betartása, ott támogatást kell nyújtani az iskoláknak.

Az Edulinenak arról számoltak be diákok, hogy nem nagyon tarthatták be egyes iskolák a telefontilalomra vonatkozó rendeletet.

Hozzászólások

„A lelkesedés és a bizalmatlanság furcsa elegye van a fiatalokban” – ezt tapasztalja az oktatási tárca párbeszédért felelős vezetője

Van, aki húszoldalas, kidolgozott javaslattal érkezik, mások attól tartanak, hogy az egész csak „látványpékség” vagy „youthwashing”. Kaderják Anita, az oktatási minisztérium társadalmi párbeszédért és részvételért felelős főosztályvezetője szerint önmagában az, hogy a diákok elmondhatják a véleményüket, még csak a nulladik lépés. A bizalomhoz az kell, hogy lássák, mi változik a javaslataik hatására.