Népszava: A mobiltilalom óta többet beszélgetnek egymással a diákok

Egy Tolna megyei pedagógus szerint nemcsak az órákon figyelnek jobban a tanulók, de kiegyensúlyozottabbnak is tűnnek.

  • Eduline

Bár a tanév elején nem minden iskolában érvényesítették következetesen a mobilhasználatot korlátozó szabályozást, a tanárok visszajelzései alapján egyre több helyen érzékelhetők a pozitív hatások – írja a Népszava.

Több intézmény is arról számolt be a lapnak, hogy a diákok a szünetekben aktívabban fordulnak egymás felé, többet beszélgetnek, közösen játszanak – kártyáznak, társasjátékoznak, sakkoznak.

A mobilhasználatot szabályozó rendelet tavaly szeptember 1-jén lépett életbe. A szabályok szerint a tanítási nap elején a diákoknak le kell adniuk mobiltelefonjaikat, amelyeket az iskola végéig elzárva kell tartani. Oktatási céllal csak tanári engedéllyel használhatók az eszközök. A gyakorlati megvalósítást minden iskola maga alakíthatta ki: míg egyes intézmények szekrényeket biztosítottak az elzárásra, máshol borítékokba kerültek a telefonok, és szigorúan nyilvántartották őket.

Voltak tanárok, akik a szervezés nehézségeire panaszkodtak, de ők is elismerték, hogy a telefonmentes szünetek új szokásokat alakítottak ki a diákoknál. Egy Tolna megyei pedagógus például úgy fogalmazott: nemcsak az órákon figyelnek jobban a tanulók, de kiegyensúlyozottabbnak is tűnnek.

A Klebelsberg Központ megerősítette, hogy az iskoláktól érkező visszajelzések alapján a mobiltelefonok háttérbe szorítása kedvezően hatott a diákok közösségi életére. A tankerületek felé év közben többször is jelezték, hogy ahol problémát okoz a szabályok betartása, ott támogatást kell nyújtani az iskoláknak.

Az Edulinenak arról számoltak be diákok, hogy nem nagyon tarthatták be egyes iskolák a telefontilalomra vonatkozó rendeletet.

Hozzászólások

„Kabátban ültek az órákon, mert nem volt fűtés” – saját fiai történetén keresztül bírálta az oktatási rendszert a parlamentben Kalázdi-Kerekes Kinga

Két fia kabátban tanulta végig a téli tanórákat a fűtetlen iskolában, egyikük egy évig nem tanult idegen nyelvet tanárhiány miatt, a másik osztályában pedig kéthavonta cserélődtek a matematikatanárok. A közoktatás problémáira világított rá a parlamentben Kalázdi-Kerekes Kinga.

Nem tudnak biztos jövedelem nélkül, csak pályázatokból megélni: szakszervezetet alapítanak az irodalmi dolgozók

Új érdekvédelmi szervezet létrehozását jelentették be a magyar irodalmi élet szereplői. Az Irodalmi Szakszervezet célja, hogy az írók, szerkesztők, műfordítók és irodalmárok számára szervezett érdekképviseletet biztosítson egy olyan időszakban, amikor a szakma képviselői szerint egyre nagyobb a létbizonytalanság, miközben munkájuk a magyar kultúra egyik alapját jelenti.