Egy Tolna megyei pedagógus szerint nemcsak az órákon figyelnek jobban a tanulók, de kiegyensúlyozottabbnak is tűnnek.
Bár a tanév elején nem minden iskolában érvényesítették következetesen a mobilhasználatot korlátozó szabályozást, a tanárok visszajelzései alapján egyre több helyen érzékelhetők a pozitív hatások – írja a Népszava.
Több intézmény is arról számolt be a lapnak, hogy a diákok a szünetekben aktívabban fordulnak egymás felé, többet beszélgetnek, közösen játszanak – kártyáznak, társasjátékoznak, sakkoznak.
A mobilhasználatot szabályozó rendelet tavaly szeptember 1-jén lépett életbe. A szabályok szerint a tanítási nap elején a diákoknak le kell adniuk mobiltelefonjaikat, amelyeket az iskola végéig elzárva kell tartani. Oktatási céllal csak tanári engedéllyel használhatók az eszközök. A gyakorlati megvalósítást minden iskola maga alakíthatta ki: míg egyes intézmények szekrényeket biztosítottak az elzárásra, máshol borítékokba kerültek a telefonok, és szigorúan nyilvántartották őket.
Voltak tanárok, akik a szervezés nehézségeire panaszkodtak, de ők is elismerték, hogy a telefonmentes szünetek új szokásokat alakítottak ki a diákoknál. Egy Tolna megyei pedagógus például úgy fogalmazott: nemcsak az órákon figyelnek jobban a tanulók, de kiegyensúlyozottabbnak is tűnnek.
A Klebelsberg Központ megerősítette, hogy az iskoláktól érkező visszajelzések alapján a mobiltelefonok háttérbe szorítása kedvezően hatott a diákok közösségi életére. A tankerületek felé év közben többször is jelezték, hogy ahol problémát okoz a szabályok betartása, ott támogatást kell nyújtani az iskoláknak.
Az Edulinenak arról számoltak be diákok, hogy nem nagyon tarthatták be egyes iskolák a telefontilalomra vonatkozó rendeletet.
Az iskoláról szóló vitákban gyakran előkerül a kérdés: mi legyen az értékeléssel? Sokan hajlamosak a visszajelzést vagy a kritikát önmagában elutasítani, mintha az a gyereki autonómia megsértése lenne. Pedig az értékelés maga nem az ördögtől való – az emberi kapcsolatok és a társas létezés teljesen természetes része. A kérdés nem az, hogy értékeljünk-e, hanem az, hogy hogyan, miért és milyen viszonyrendszerben tesszük ezt. Vélemény.
A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséről, az osztálylétszámok betartásáról és a gyógypedagógusok adminisztrációs terheinek csökkentéséről is tartalmaz felvetéseket az a 10 pontos javaslatcsomag, amelyet az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium munkacsoportja állított össze.
Közzétette a 2027-es tavaszi érettségi első nyilvános vizsgaanyagait az Oktatási Hivatal. Egyelőre három tantárgyhoz kapcsolódó dokumentumok érhetők el: magyar nyelv és irodalomból a szóbeli tételcímek, digitális kultúrából a használható szoftverek listái, mozgóképkultúra és médiaismeretből pedig a gyakorlati vizsgafeladatok.
Tizenöt év telt el a központi írásbelim óta, mégis a mai napig magammal cipelem annak a következményeit, hogy 13-14 évesen sikerült elhinnem: azon az egy vizsgán múlik az egész életem. Persze nem így lett. Nyomot viszont hagyott. Vélemény.
@eduline.hu 👊 Szeptember 30-án tartották a Civil Ellenállás Napját a Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt. A Tanítanék Mozgalom alapítóival, Törley Katalinnal és Pilz Olivérrel a pedagógusok feketelistázásáról beszélgettünk. 🎤 #magyartiktok #eduline #fyi #tanitanek #oktatas
♬ eredeti hang - eduline.hu
Ma kezdődnek az írásbelik.
A csömöri általános iskola és zeneiskola szülői szervezete a helyi önkormányzattal közösen fordult Lannert Judit oktatási miniszterhez, kérve, hogy a két intézmény a 2027–2028-as tanévtől kerüljön vissza önkormányzathoz.
Pest vármegyében, mintegy ötven résztvevővel indul az Oktatási Párbeszéd, amelynek célja, hogy közös gondolkodás kezdődjön a magyar oktatási rendszer jövőjéről. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentése szerint a kezdeményezés a következő hónapokban országos programsorozattá bővül.
Müller Anna országgyűlési képviselő közösségi oldalán számolt be arról, hogy az oktatási minisztériumnak küldött panaszok 15-20 százaléka SNI-s gyerekekkel kapcsolatos problémákról szól.
