Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Diákok és tanárok is arról számoltak be, hogy a belügyminisztériumi rendeletet nem nagyon tartották be az iskoláikban.
"Kb 1-2 hétig mindenki leadta, de utána nem volt ilyenekre időnk, szerintem ezt már sehol nem vették komolyan, szánalmas egy törvény" - osztotta meg a véleményét egy matek-fizika szakos tanár az Eduline-nal.
Lapunk az elmúlt napokban arról kérdezte az érettségizőket és tanárokat az Érettségi 2025 Facebook-csoportban, hogy az iskoláikban hogyan telt az első telefonok nélküli tanév, akadt-e bármilyen probléma (például lopás, a készülékek sérülése), esetleg csökkent-e a tavaly nyári intézkedésnek köszönhetően a képernyőidejük.
A Belügyminisztérium ugyanis 2024. augusztusában rendelkezett arról, hogy a diákok többé szaktanári engedély és annak naplózása nélkül nem használhatják az elektronikus eszközeiket az iskolában.
A rendelet kimondta, hogy a használatukban korlátozott tárgyakat:
Amiatt, mert a budapesti Madách Imre Gimnázium ezt sajátos módon oldotta volna meg, annak igazgatóját néhány nappal a tanévkezdés előtt kirúgták. Ennek ellenére a diákok beszámolói alapján úgy tűnik; több olyan iskola is van, ami nem tett eleget az intézkedésnek. A különbség annyi, hogy ez nem derült ki.
Általában nem adtuk be. Tanárok, igazgatók tisztában voltak vele, hogy a táskában tartjuk. Mi bátrabbak nyomkodtuk szünetben, persze csukott ajtónál
- írta egy Csongrád megyei gimnázium tanulója, Liliána.
A Veszprém megyei Fruzsina pedig hozzátette; ő egyszer sem adta le a telefonját.
"Azt mondta mindenki nálunk, hogy nincsen, otthon hagytuk, és a tanárokat nem is érdekelte."
A rendeletet egyébként a legtöbb iskolában valószínűleg betarthatták, hiszen még a tanév folyamán is érkeztek zárható fémszekrények az intézményekbe a kezdeti dobozos megoldás helyett.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.