16 éves korhatárt javasolnak az EP képviselők a közösségi médiában és videóplatformokon

A gyerekek online védelméről szóló jelentést vitatták meg az Európai Parlamentben: 16 év legyen az alsó korhatár, amely alatt nem lehet hozzáférni a közösségi médiához, videóplatformokhoz és AI-segédlethez. Az EP célja, hogy a fiatalokat jobban megvédjék a káros tartalmaktól és a digitális függőségtől.

Az Európai Parlament képviselői az elmúlt héten megszavazták a gyerekek online védelméről szóló jelentést – írja a Népszava. A jelentés jogilag nem kötelező, de világosan jelzi a képviselők szándékát. Christel Schaldemose dán EP-képviselő a vitán hangsúlyozta, hogy az amerikai és kínai technológiai óriások gyakorlatilag korlátlan hozzáféréssel rendelkeznek a gyerekek figyelméhez:

Egy kísérlet közepén vagyunk, amelyben az amerikai és kínai technológiai óriásoknak korlátlan hozzáférése van a gyerekeink figyelméhez.

A jelentés hangsúlyozza, hogy a hatékony életkor-ellenőrzés nélkül a korhatár csak formai maradna, ezért a jövőben már nem lenne elég az egyszerű „elmúltam 16 vagy 18 éves” kattintás.

A baloldali-liberális képviselők közül sokan azt szerették volna, ha nemcsak a gyerekekre vonatkozna a szabályozás, hanem az egész digitális térben betiltanák a függőséget erősítő funkciókat. Hosszú még az út addig, amíg az ötletekből jogszabály születhet, a jelenlegi javaslatokat azonban a Bizottság akár egy jövő év végi új jogszabálytervezetbe is beemelheti.

 

Shutterstock

Megkerülhetetlen a tizenévesek telefonfüggősége

Az EP jelentése az adatokra is hivatkozik: a 13–17 évesek háromnegyede óránként ellenőrzi mobilját, közel ötven százalékuk szinte folyamatosan online van, és a 11–14 évesek 84 százaléka rendszeresen játszik videójátékokkal. A túlzott online jelenlét pszichés problémákhoz vezethet, és a gyerekek fejlődését is negatívan befolyásolhatja. A jelentés ezért javasolja a „gyerekprofilozás” tiltását, hogy a platformok ne követhessék a fiatalok minden tevékenységét, valamint a videójátékok szabályozását, hogy kiszűrjék a függőséget okozó elemeket.

Henna Virkkunen, az Európai Bizottság alelnöke bemutatta a tesztelés alatt álló életkor-ellenőrző alkalmazást, amely lehetővé tenné, hogy a felnőtteknek szóló tartalmakhoz csak a megfelelő korú felhasználók férjenek hozzá. Ha az EP javaslatait a Bizottság is elfogadja, a 16 éves korhatár és a szülői engedély hamarosan a gyakorlatban is érvényesülhet, és a digitális tér biztonságosabbá válhat a gyerekek számára.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.