Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Az Exeteri Egyetem friss tanulmánya, amit a Wellbeing, Space & Society folyóiratban publikáltak, kimutatta: a gyerekek 34%-a iskolaidőben egyáltalán nem játszik a szabadban, míg hétvégén minden ötödik gyerek (20%) marad beltéren.
A szabadtéri játék nem csupán kikapcsolódás, hanem a szociális és érzelmi készségek fejlődésének kulcsa. Azok a gyerekek, akik rendszeresen játszanak kint, könnyebben kezelik az érzelmeiket, jobban boldogulnak társas helyzetekben, és ellenállóbbak a stresszel szemben.
A vezető kutató, Dr. Mark Ferguson a The Guardiannak nyilatkozva elmondta:
Bizonyított tény, hogy a szabadtéri játék jelentősen visszaesett, ami aggasztó, hiszen különféle egészségügyi problémákkal hozható összefüggésbe, többek között elhízással, szorongással és depresszióval.
A magyar adatok is aggasztóak, hiszen a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2023-as kutatása szerint a gyerekek átlagos napi képernyőideje 234 perc – vagyis majdnem négy óra.
Az életkor növekedésével egyenes arányban nő a kijelző előtt töltött idő: a kisebbeknél 1–2 óra, a nagyobbaknál pedig már 5–6 óra sem ritka.A kutatás azt is feltárta, hogy:
- hétköznapokon már hajnali 4 után megjelenik a telefonhasználat, amely fél 6 és fél 7 között éri el a reggeli csúcsot, az iskolába indulás előtt,
- délután 5 és 8 óra között mérhető a napi fő csúcs, amikor a legtöbb gyerek a telefonjához nyúl,
- néhány gyerek éjszaka is rendszeresen használja a készülékét, például filmnézésre – ez pedig az alvásminőség rovására mehet, hosszú távon pedig tanulási és egészségügyi problémákhoz vezethet.
Érdekes módon a hétvégi képernyőidő összességében alacsonyabb, mint a hétköznapi, de a kutatók szerint ez nem jelenti azt, hogy a gyerekek a szabadban töltenék az időt – inkább a telefonhasználat időbeni eloszlása változik.
