Aggasztó kutatási eredmények: felváltja a képernyő a játszóteret?

Miközben a brit kutatók szerint már minden harmadik diák nem játszik iskola után a szabadban, egy hazai felmérés arra figyelmeztet: a magyar gyerekek naponta közel négy órát töltenek képernyő előtt.

Az Exeteri Egyetem friss tanulmánya, amit a Wellbeing, Space & Society folyóiratban publikáltak, kimutatta: a gyerekek 34%-a iskolaidőben egyáltalán nem játszik a szabadban, míg hétvégén minden ötödik gyerek (20%) marad beltéren.

A szabadtéri játék nem csupán kikapcsolódás, hanem a szociális és érzelmi készségek fejlődésének kulcsa. Azok a gyerekek, akik rendszeresen játszanak kint, könnyebben kezelik az érzelmeiket, jobban boldogulnak társas helyzetekben, és ellenállóbbak a stresszel szemben.

A vezető kutató, Dr. Mark Ferguson a The Guardiannak nyilatkozva elmondta:

Bizonyított tény, hogy a szabadtéri játék jelentősen visszaesett, ami aggasztó, hiszen különféle egészségügyi problémákkal hozható összefüggésbe, többek között elhízással, szorongással és depresszióval.

A magyar adatok is aggasztóak, hiszen a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2023-as kutatása szerint a gyerekek átlagos napi képernyőideje 234 perc – vagyis majdnem négy óra. 

Az életkor növekedésével egyenes arányban nő a kijelző előtt töltött idő: a kisebbeknél 1–2 óra, a nagyobbaknál pedig már 5–6 óra sem ritka.

A kutatás azt is feltárta, hogy:

  • hétköznapokon már hajnali 4 után megjelenik a telefonhasználat, amely fél 6 és fél 7 között éri el a reggeli csúcsot, az iskolába indulás előtt,
  • délután 5 és 8 óra között mérhető a napi fő csúcs, amikor a legtöbb gyerek a telefonjához nyúl,
  • néhány gyerek éjszaka is rendszeresen használja a készülékét, például filmnézésre – ez pedig az alvásminőség rovására mehet, hosszú távon pedig tanulási és egészségügyi problémákhoz vezethet.

Érdekes módon a hétvégi képernyőidő összességében alacsonyabb, mint a hétköznapi, de a kutatók szerint ez nem jelenti azt, hogy a gyerekek a szabadban töltenék az időt – inkább a telefonhasználat időbeni eloszlása változik.

 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.