Aggasztó kutatási eredmények: felváltja a képernyő a játszóteret?

Miközben a brit kutatók szerint már minden harmadik diák nem játszik iskola után a szabadban, egy hazai felmérés arra figyelmeztet: a magyar gyerekek naponta közel négy órát töltenek képernyő előtt.

Az Exeteri Egyetem friss tanulmánya, amit a Wellbeing, Space & Society folyóiratban publikáltak, kimutatta: a gyerekek 34%-a iskolaidőben egyáltalán nem játszik a szabadban, míg hétvégén minden ötödik gyerek (20%) marad beltéren.

A szabadtéri játék nem csupán kikapcsolódás, hanem a szociális és érzelmi készségek fejlődésének kulcsa. Azok a gyerekek, akik rendszeresen játszanak kint, könnyebben kezelik az érzelmeiket, jobban boldogulnak társas helyzetekben, és ellenállóbbak a stresszel szemben.

A vezető kutató, Dr. Mark Ferguson a The Guardiannak nyilatkozva elmondta:

Bizonyított tény, hogy a szabadtéri játék jelentősen visszaesett, ami aggasztó, hiszen különféle egészségügyi problémákkal hozható összefüggésbe, többek között elhízással, szorongással és depresszióval.

A magyar adatok is aggasztóak, hiszen a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2023-as kutatása szerint a gyerekek átlagos napi képernyőideje 234 perc – vagyis majdnem négy óra. 

Az életkor növekedésével egyenes arányban nő a kijelző előtt töltött idő: a kisebbeknél 1–2 óra, a nagyobbaknál pedig már 5–6 óra sem ritka.

A kutatás azt is feltárta, hogy:

  • hétköznapokon már hajnali 4 után megjelenik a telefonhasználat, amely fél 6 és fél 7 között éri el a reggeli csúcsot, az iskolába indulás előtt,
  • délután 5 és 8 óra között mérhető a napi fő csúcs, amikor a legtöbb gyerek a telefonjához nyúl,
  • néhány gyerek éjszaka is rendszeresen használja a készülékét, például filmnézésre – ez pedig az alvásminőség rovására mehet, hosszú távon pedig tanulási és egészségügyi problémákhoz vezethet.

Érdekes módon a hétvégi képernyőidő összességében alacsonyabb, mint a hétköznapi, de a kutatók szerint ez nem jelenti azt, hogy a gyerekek a szabadban töltenék az időt – inkább a telefonhasználat időbeni eloszlása változik.

 

 

Hozzászólások

Gyerekek a politikai kampányokban: „Téves azt gondolni, hogy ha MI által szerkesztett gyerekről van szó, azzal nincs baj”

Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.

Afrikainak öltözött gyerekek, rémisztő álarcok és vicces maskarák: mai szemmel nézve nagyon furcsák voltak a régi farsangi jelmezek

A farsangról sokaknak elsősorban az óvodai és iskolai jelmezes mulatságok jutnak eszébe, amikor a gyerekek – és nem ritkán a leleményes szülők – évről évre újabb és újabb ötletes maskarákkal készülnek. Ez azonban régen sem volt másként. A Fortepan archívumából válogattunk össze néhány különleges felvételt, amelyek megmutatják, milyen hangulatban telt egykor a farsangi időszak, és milyen jelmezekbe bújtak akkoriban a gyerekek.