#gyerekek

Friss kutatás szerint jóval kevesebb szót mondhatnak ki a sokat képernyőző kétéves gyerekek

Azok a kétéves gyerekek, akik naponta több órát töltenek képernyő előtt, jóval kevesebb szót használnak, mint azok, akiknek korlátozottabb a digitális eszközhasználata – derül ki egy friss, brit kormányzati megrendelésre készült kutatásból. Az eredmények hatására a brit kormány először ad ki hivatalos iránymutatást arról, hogyan érdemes kezelni az öt év alatti gyerekek képernyőidejét.




Katonai nevelésért és oktatásért fizettek a szülők, de az intézményben fogva tartották és bántalmazták a gyerekeket

Kínában több tucat fiatal került fegyelmező iskolákba, ahol testi és szexuális bántalmazás, kényszerített fizikai tréning és pszichológiai nyomás a mindennapjaik része volt. A BBC nyomozása feltárta, hogy a diákokat gyakran rendőrnek álcázott alkalmazottak vitték az intézményekbe, miközben a szülők sokszor nem látták át, mire fizetnek.


Köhögés tört rá a gyerekekre egy nagykanizsai iskolában, mentőhelikopter is érkezett a helyszínre

Harminchét gyereket és két felnőttet kellett kórházba szállítani, miután hirtelen köhögés és hányinger miatt tömeges rosszullét alakult ki a nagykanizsai Kőrösi-iskolában. A helyszínre 14 mentőautó és egy helikopter érkezett, a hatóságok pedig mobillaborral vizsgálták az épület levegőjét, ám semmilyen mérgező anyagot nem találtak.


A másfél éves babák átlagosan napi 100 percet töltenek képernyő előtt

A képernyőhasználat már a legkisebbek életében is mindennapossá vált, pedig a szakértők szerint ötéves korra is legfeljebb napi egy óra lenne az ideális. Timár Borbála digitális gyermekvédelmi szakértő szerint ugyanakkor a teljes tiltás sem megoldás: „Azok a gyerekek, akik az oviban tablettel játszhatnak, nem fognak otthon videójátékért könyörögni jobban, mint azok, akik nem csinálnak ilyet.”


A világ legszegényebb országaiban a harmadikos gyerekek 90 százaléka nem képes felismerni a betűk hangjait

Egy friss, a Világbank és az UNICEF által támogatott jelentés szerint az elavult olvasástanítási módszerek miatt a közepes és alacsony jövedelmű országok diákjainak többsége nem éri el az alapvető olvasási szintet. A kutatás szerint ez nemcsak az oktatási rendszerek válságát mutatja, hanem hosszú távon az országok gazdasági fejlődését is hátráltatja.