A világhírű író szerint a kötelező olvasmányok elveszik a diákok kedvét az olvasástól. Lee Child úgy véli, nem remekművekkel kellene kezdeni, hanem olyan könyvekkel – például thrillerekkel –, amelyek beszippantják a fiatalokat.
Túl sok olyan irodalmat tanítanak a brit iskolákban, amelyek inkább elriasztják a gyerekeket az olvasástól – erről beszélt Lee Child, a Jack Reacher-regények szerzője a Guardian-nek. A világszerte több mint 100 millió példányban eladott könyveket jegyző író szerint az angoltanárok jó szándéka ellenére gyakran túl nehéz művekkel kezdik az irodalomtanítást.
Teljesen érthető, hogy ha valaki egész életében olvasott, szereti az irodalmat, egyetemre járt, akkor a nagy klasszikusokat akarja megmutatni. De ez a gyerekeknek egyszerűen túl sok
– mondta Child.
Az író szerint ma még nehezebb helyzetben vannak a diákok, mint korábban, mert a közösségi média széttördeli a figyelmet. „Minden darabos, sürgető, kapkodó. Mikor lenne idejük leülni és elmélyülten olvasni?” – tette fel a kérdést.
Magyar származású brit író nyerte az idei Booker-díjat
A tanterv részévé kellene tenni a krimiket, hosszútávon a bűnmegelőzést is segíthetik
Lee Child szerint a thrillereknek és krimiknek is helyet kellene kapniuk a tantervben és az iskolai könyvtárakban. Szerinte olyan könyvekre van szükség, amelyek lekötik az embert, és rászoktatják az olvasásra. A komolyabb, „szép” irodalom jöhet később.
Máshogy kellene olvasni tanítani a gyerekeket
Child a brit sajtónak egy doncasteri börtönben beszélt minderről, ahol fogvatartottaknak tartott írás- és olvasásfejlesztő foglalkozásokat. A programot országos szintre szeretnék bővíteni. Az író szerint sok elítélt azért fordult el az olvasástól, mert már iskolásként kudarcélményei voltak. A foglalkozásokon a résztvevőket írásra is ösztönzik, Child pedig személyesen ad visszajelzést a szövegeikre.
A fogvatartottakat arra biztatta, hogy saját magukról írjanak. Tapasztalatai szerint az olvasás és az írás nyugodtabbá teszi a börtönök légkörét is. Ha van feladatuk, „mindenki relaxáltabb, kiegyensúlyozottabb." Child úgy véli, az írás-olvasási készségek fejlesztése hosszú távon a bűnismétlés csökkentéséhez is hozzájárulhat.
Szerintem mindenki biztonságosabb közösséget szeretne, kevesebb bűncselekménnyel. Ez nem érzelmi kérdés, hanem gyakorlati
– fogalmazott, hangsúlyozva, hogy a program nem „büntetésellenes”, hanem kifejezetten pragmatikus megközelítés.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
