A világhírű író szerint a kötelező olvasmányok elveszik a diákok kedvét az olvasástól. Lee Child úgy véli, nem remekművekkel kellene kezdeni, hanem olyan könyvekkel – például thrillerekkel –, amelyek beszippantják a fiatalokat.
Túl sok olyan irodalmat tanítanak a brit iskolákban, amelyek inkább elriasztják a gyerekeket az olvasástól – erről beszélt Lee Child, a Jack Reacher-regények szerzője a Guardian-nek. A világszerte több mint 100 millió példányban eladott könyveket jegyző író szerint az angoltanárok jó szándéka ellenére gyakran túl nehéz művekkel kezdik az irodalomtanítást.
Teljesen érthető, hogy ha valaki egész életében olvasott, szereti az irodalmat, egyetemre járt, akkor a nagy klasszikusokat akarja megmutatni. De ez a gyerekeknek egyszerűen túl sok
– mondta Child.
Az író szerint ma még nehezebb helyzetben vannak a diákok, mint korábban, mert a közösségi média széttördeli a figyelmet. „Minden darabos, sürgető, kapkodó. Mikor lenne idejük leülni és elmélyülten olvasni?” – tette fel a kérdést.
Magyar származású brit író nyerte az idei Booker-díjat
A tanterv részévé kellene tenni a krimiket, hosszútávon a bűnmegelőzést is segíthetik
Lee Child szerint a thrillereknek és krimiknek is helyet kellene kapniuk a tantervben és az iskolai könyvtárakban. Szerinte olyan könyvekre van szükség, amelyek lekötik az embert, és rászoktatják az olvasásra. A komolyabb, „szép” irodalom jöhet később.
Máshogy kellene olvasni tanítani a gyerekeket
Child a brit sajtónak egy doncasteri börtönben beszélt minderről, ahol fogvatartottaknak tartott írás- és olvasásfejlesztő foglalkozásokat. A programot országos szintre szeretnék bővíteni. Az író szerint sok elítélt azért fordult el az olvasástól, mert már iskolásként kudarcélményei voltak. A foglalkozásokon a résztvevőket írásra is ösztönzik, Child pedig személyesen ad visszajelzést a szövegeikre.
A fogvatartottakat arra biztatta, hogy saját magukról írjanak. Tapasztalatai szerint az olvasás és az írás nyugodtabbá teszi a börtönök légkörét is. Ha van feladatuk, „mindenki relaxáltabb, kiegyensúlyozottabb." Child úgy véli, az írás-olvasási készségek fejlesztése hosszú távon a bűnismétlés csökkentéséhez is hozzájárulhat.
Szerintem mindenki biztonságosabb közösséget szeretne, kevesebb bűncselekménnyel. Ez nem érzelmi kérdés, hanem gyakorlati
– fogalmazott, hangsúlyozva, hogy a program nem „büntetésellenes”, hanem kifejezetten pragmatikus megközelítés.
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
