A világhírű író szerint a kötelező olvasmányok elveszik a diákok kedvét az olvasástól. Lee Child úgy véli, nem remekművekkel kellene kezdeni, hanem olyan könyvekkel – például thrillerekkel –, amelyek beszippantják a fiatalokat.
Túl sok olyan irodalmat tanítanak a brit iskolákban, amelyek inkább elriasztják a gyerekeket az olvasástól – erről beszélt Lee Child, a Jack Reacher-regények szerzője a Guardian-nek. A világszerte több mint 100 millió példányban eladott könyveket jegyző író szerint az angoltanárok jó szándéka ellenére gyakran túl nehéz művekkel kezdik az irodalomtanítást.
Teljesen érthető, hogy ha valaki egész életében olvasott, szereti az irodalmat, egyetemre járt, akkor a nagy klasszikusokat akarja megmutatni. De ez a gyerekeknek egyszerűen túl sok
– mondta Child.
Az író szerint ma még nehezebb helyzetben vannak a diákok, mint korábban, mert a közösségi média széttördeli a figyelmet. „Minden darabos, sürgető, kapkodó. Mikor lenne idejük leülni és elmélyülten olvasni?” – tette fel a kérdést.
Magyar származású brit író nyerte az idei Booker-díjat
A tanterv részévé kellene tenni a krimiket, hosszútávon a bűnmegelőzést is segíthetik
Lee Child szerint a thrillereknek és krimiknek is helyet kellene kapniuk a tantervben és az iskolai könyvtárakban. Szerinte olyan könyvekre van szükség, amelyek lekötik az embert, és rászoktatják az olvasásra. A komolyabb, „szép” irodalom jöhet később.
Máshogy kellene olvasni tanítani a gyerekeket
Child a brit sajtónak egy doncasteri börtönben beszélt minderről, ahol fogvatartottaknak tartott írás- és olvasásfejlesztő foglalkozásokat. A programot országos szintre szeretnék bővíteni. Az író szerint sok elítélt azért fordult el az olvasástól, mert már iskolásként kudarcélményei voltak. A foglalkozásokon a résztvevőket írásra is ösztönzik, Child pedig személyesen ad visszajelzést a szövegeikre.
A fogvatartottakat arra biztatta, hogy saját magukról írjanak. Tapasztalatai szerint az olvasás és az írás nyugodtabbá teszi a börtönök légkörét is. Ha van feladatuk, „mindenki relaxáltabb, kiegyensúlyozottabb." Child úgy véli, az írás-olvasási készségek fejlesztése hosszú távon a bűnismétlés csökkentéséhez is hozzájárulhat.
Szerintem mindenki biztonságosabb közösséget szeretne, kevesebb bűncselekménnyel. Ez nem érzelmi kérdés, hanem gyakorlati
– fogalmazott, hangsúlyozva, hogy a program nem „büntetésellenes”, hanem kifejezetten pragmatikus megközelítés.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
