A Telexnek adott interjúban a nyelvész kifejti, hogy paradigmaváltásra van szükség az olvasástanításban, és a folyamatnak nem szabadna véget érnie az alsó tagozatban.
Az olvasási képesség meghatározó részképességei már az első osztály előtt kialakulnak” – hangsúlyozta a kutató.
A szülők iskolai végzettsége, és az a településtípus, ahol a gyerek felnő, egyre inkább meghatározza a gyerek olvasási teljesítményét.”
Nem elég csak az alsóban olvasni tanulni
A szakember szerint az egyik legnagyobb gond, hogy a diákok felső tagozaton már nem tanulják tovább az olvasást.
Sok tanár gondolja úgy, hogy nem az ő feladata, hogy a diákok megértsék a tankönyv szövegét. Pedig minden tanár olvasástanár.”
A jó olvasás nemcsak a betűk felismerését, hanem az értelmezést és a tudatos stratégiák használatát is jelenti.
A jól olvasó felnőttek a mindennapi életben nagy előnnyel indulnak, akár állást, akár lakást, akár például szolgáltatásokat keresnek, vagy csak rendelni szeretnének valamit a neten.”
Egyre nagyobb a szakadék
Steklács arra is figyelmeztetett, hogy ma sokkal nagyobb a különbség a gyerekek olvasási kora között, mint korábban.
Az 1980-as években nagyjából fél év volt a különbség a biológiai kor és az olvasási kor között. Most előfordul, hogy két év is.”
A kutatócsoport friss vizsgálata szerint:
670 gyerekből még mindig vannak második osztály közepére körülbelül 10-en, 20-an, akik egyáltalán nem, vagy szinte nem tudnak olvasni. Vagyis keresgélik a betűket, egy bekezdésnyi szöveget negyedóra alatt olvasnak el.”
Ugyanakkor akadnak olyanok is, akik nagyon szépen, a felnőttektől elvárható módon olvasnak.
Mit tehetnek a tanárok és a szülők?
Steklács szerint az iskolákban minden évfolyamon szükség lenne az olvasási képességek fejlesztésére, a pedagógusképzésben és a továbbképzésekben pedig hangsúlyosabbá kellene tenni ezt a feladatot. Példaként említette: egy fizikatanár is segítheti a diákok szövegértését, ha közösen olvassák a tankönyvet, majd megbeszélik, mit értettek belőle.
A családoknak pedig egyszerűbb, de nem kevésbé fontos szerep jutna:
A szülők legyenek együtt többet a gyerekeikkel, legyen téma az olvasás, beszéljenek róla és olvassanak együtt, olvasson fel a szülő a gyerekének és a gyerek is olvasson a szüleinek.”
Válasz nélkül maradt javaslatcsomag
A kutatócsoport tavaly javaslatcsomagot küldött a Belügyminisztériumnak az olvasástanítás korszerűsítéséről – egyelőre választ nem kaptak. A csomag fő üzenete: szemléletváltás kell, amelyben a kortárs irodalom is nagyobb súllyal szerepelne a diákok olvasmányaiban, és az óvodás korban már diagnosztizálnák a problémákat.
