Az osztatlan tanárszakokra járó hallgatók száma tovább csökkent a 2024/2025-ös tavaszi félévben.
A Felsőoktatási Információs Rendszer adataiból kiderült, hogy a 2024/2025-ös tavaszi félévben osztatlan pedagógusképzésen csupán 6671 hallgató tanult, egy évvel korábban ez a szám még 6927 fő volt.
A 2023-as tavaszi félévben 7439-en, míg 2022-ben 8105-en jártak valamelyik osztatlan tanárszakra egyetemre. (Itt érdemes megjegyezni, hogy az őszi félévekre általában több egyetemista iratkozik be a félévre, ez az osztatlan pedagógusképzésekre is igaz, bár a csökkenő tendencia ebben az esetben is látszik.)
Ők azok a diákok, akik az elöregedő pedagógustársadalom utánpótlását jelentenék. A 2023/2024-es tanévben a KSH adatai szerint az általános iskolai tanárok fele elmúlt 50 éves. Ezen belül az 55 és a 60 év közöttiek aránya volt a legmagasabb, közel 19 százalék. A 30 évnél fiatalabbak a főállású általános iskolai pedagógusok csupán 6,7 százalékát tették ki.
Ezután nem meglepő, hogy a 2025/2026-os tanév kezdete előtt szinte lehetetlen feladat fizikatanárt keresni. Mindezt úgy, hogy a pedagógusok fizetése 2025 januárjában tovább emelkedett.
A bérsávok idéntől az alábbiak szerint alakultak bruttóban:
Ez azt jelenti, hogy nettóban (adókedvezmények nélkül), hogy
Aki pedig a teljesítményértékelésen legalább 80 pontot szerzett, pluszban kapott 20 ezer forintot. Hogy ez miért jelent bajt, azzal részletesen az alábbi cikkünkben foglalkoztunk.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
