Pedagógusok teljesítményértékelése: ezért nagy baj, ha a 20 ezer forint beleszámít a fizetésemelésbe

Aki nem kap semmit, a következő évi fizetésemeléseknél még rosszabbul jár.

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete hosszú blogposztban fejtette ki, ha a diplomás átlagbérek valóban 8%-kal nőnek, akkor a pedagógusbérek növeléséhez átlagosan 67 ezer Ft/fő béremelés szükséges.

Azonban a múlt heti minisztériumi egyeztetés során kiderült a szakszervezetek képviselői számára, hogy ebbe a 67 ezer forintba már beleszámítják az idei teljesítményértékelés alapján kiosztott emelést is, amely jelenleg átlagosan 20 ezer Ft/fő/hó.

Aki idén a teljesítményértékelés alapján nem kapott semmit, annak ez a 20 000 Ft kvázi „elveszett”-  nem fog megjelenni a jövő évi bérfejlesztésben, mivel már idén elhasználták a keretét.

- írták, majd kitértek arra, hogy a tervek szerint 2026 januárjától az intézmények vezetői emiatt 47 ezer Ft/fő/hó fejkvótával gazdálkodhatnak, ebből kellene fedezniük a további béremeléseket százalékos formában. Ez pedig a gyakorlatban azt jelentené, hogy tovább növekednek a fizetések közötti különbségek.

"A probléma ott válik igazán súlyossá, hogy a teljesítményértékelés rendkívül szubjektív, és az igazgatók döntése alapján 20–60 ezer Ft közötti különbségek alakulhatnak ki. Aki tehát most 60.000 Ft-tal többet kap, az jövőre még magasabb bázisról indul – az olló tehát tovább nyílik, minden objektív teljesítményalap nélkül" - jegyezték meg.

Az Eduline-on részletesen beszámoltunk arról, hogy a szakszervezetek szerint a teljesítményértékelési rendszer megbukott.

 

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.