Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Aki nem kap semmit, a következő évi fizetésemeléseknél még rosszabbul jár.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete hosszú blogposztban fejtette ki, ha a diplomás átlagbérek valóban 8%-kal nőnek, akkor a pedagógusbérek növeléséhez átlagosan 67 ezer Ft/fő béremelés szükséges.
Azonban a múlt heti minisztériumi egyeztetés során kiderült a szakszervezetek képviselői számára, hogy ebbe a 67 ezer forintba már beleszámítják az idei teljesítményértékelés alapján kiosztott emelést is, amely jelenleg átlagosan 20 ezer Ft/fő/hó.
Aki idén a teljesítményértékelés alapján nem kapott semmit, annak ez a 20 000 Ft kvázi „elveszett”- nem fog megjelenni a jövő évi bérfejlesztésben, mivel már idén elhasználták a keretét.
- írták, majd kitértek arra, hogy a tervek szerint 2026 januárjától az intézmények vezetői emiatt 47 ezer Ft/fő/hó fejkvótával gazdálkodhatnak, ebből kellene fedezniük a további béremeléseket százalékos formában. Ez pedig a gyakorlatban azt jelentené, hogy tovább növekednek a fizetések közötti különbségek.
"A probléma ott válik igazán súlyossá, hogy a teljesítményértékelés rendkívül szubjektív, és az igazgatók döntése alapján 20–60 ezer Ft közötti különbségek alakulhatnak ki. Aki tehát most 60.000 Ft-tal többet kap, az jövőre még magasabb bázisról indul – az olló tehát tovább nyílik, minden objektív teljesítményalap nélkül" - jegyezték meg.Az Eduline-on részletesen beszámoltunk arról, hogy a szakszervezetek szerint a teljesítményértékelési rendszer megbukott.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.