"Ez a teljesítményértékelési rendszer megbukott" - a minisztériumban egyeztettek a pedagógus szakszervezetek

A pedagógus szakszervezetek szerint duplán rosszul jár, aki a teljesítményértékelés után nem kapja meg a 20 ezer forintot.

Kedden Nagy Erzsébet, a PDSZ  ügyvivője és Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a minisztériumban egyeztettek a pedagógusok teljesítményértékeléséről és benyújtották a státusztörvénnyel kapcsolatos észrevételeteiket is.

"Ha nyolc százalékos diplomás átlagbérrel számolnak, akkor 67 ezer forinttal kell emelni a pedagógusoknak a bérét átlagosan, viszont ebbe már beletartozik a pedagógusoknak a teljesítményértékelése kapcsán járó 20 ezer forintos fejkvóta, ami ellen erőteljesen tiltakoztunk" - emelte ki Nagy Erzsébet, majd hozzátette, hogy emiatt lesznek olyan kollégák, akik emiatt a következő béremelésnél 20 ezer forinttól elesnek, de olyanok is, akik emiatt majd jóval többet kapnak, ez pedig erőteljesen szét fogja majd húzni a fizetéseket.

Totyik Tamás hozzátette, ha ez a 20 ezer forint beleszámít majd az alapbérbe, akkor emiatt 2026 januárjában a százalékos béremelésnél lesznek olyanok, akik nagyon jól járnak, de olyanok is, akik nagyon rosszul. Ez pedig a tantestületeken belül komoly feszültségeket fog okozni.

Azt kértük, hogy ez az összeget illetménykiegészítésként kapják meg a pedagógusok. Arról nem is beszélve, hogy erre külön költségvetési forrást kellene biztosítani, nem pedig az EU által biztosított béremelés részének tekinteni

- jegyezte meg Totyik.

Az egyezetetésekről Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár közösségi oldalán úgy fogalmazott, hogy a tájékoztatta a szakszervezeteket arról, hogy a teljesítményértékelések kapcsán összesen 112 765 szülői és 57 794 tanulói kérdőív érkezett be.

"A szakszervezetek attól féltek, hogy a szülők és a tanulók majd igazságtalanok és kritikusak lesznek, volt, aki úgy nyilatkozott, hogy fegyvert tartottunk a tanárok fejéhez. Mint már oly sokszor, a valóság ismét szembejött, nem ez történt: a pedagógusok nagyon sok dicséretet könyvelhettek el." - írta posztjában Maruzsa, amiben azt is kiemelte, hogy "a szülők 4,54-es átlaggal lényegében jelesre értékelték a tanítókat és a tanárokat, és a tanulói kérdőíveken adott válaszok átlaga is jó lett: 4,12."

 

Az államtitkár bejegyzésére a PDSZ is reagált közösségi oldalán. Ebben megjegyezték, hogy a szakszervezetek nem féltek, hanem elmondták, hogy milyen visszajelzéseket kaptak a teljesítményértékelések kapcsán.

Volt olyan tanár, aki összesen egy-két, illetve három visszajelzést kapott, arról nem is szólva, hogy az értekeléseknél a szélsőséges válaszokat nem vették figyelembe.

"Az pedig, hogy a rendszert üzemeltetőktől ilyen adatokhoz jutnak azok, akik nem döntéshozók, igencsak aggályos, de ezt is elmondtuk az egyeztetésen. Az pedig, hogy központi kérdőívek kerülnek ki a Kréta rendszerbe, a rendeletben nyomokban sem szerepel"- olvasható a bejegyzésben, amiben kifejtették azt is, hogy a teljesítményértékelés nem volt uniós követelmény.

Ki kéne mondani, hogy ez a teljesítményértékelési rendszer megbukott. Ráadásul rengeteg munkával járt, amire joggal mondják a kollégák a keveseken kívül, hogy semmiért vagy csak megalázóan kevés pluszpénzért dolgoztak.

- olvasható a posztban.

 

A szakszervezek legközelebb július 15-én egyeztetnek a minisztériumban.

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.