"Ez a teljesítményértékelési rendszer megbukott" - a minisztériumban egyeztettek a pedagógus szakszervezetek

A pedagógus szakszervezetek szerint duplán rosszul jár, aki a teljesítményértékelés után nem kapja meg a 20 ezer forintot.

Kedden Nagy Erzsébet, a PDSZ  ügyvivője és Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a minisztériumban egyeztettek a pedagógusok teljesítményértékeléséről és benyújtották a státusztörvénnyel kapcsolatos észrevételeteiket is.

"Ha nyolc százalékos diplomás átlagbérrel számolnak, akkor 67 ezer forinttal kell emelni a pedagógusoknak a bérét átlagosan, viszont ebbe már beletartozik a pedagógusoknak a teljesítményértékelése kapcsán járó 20 ezer forintos fejkvóta, ami ellen erőteljesen tiltakoztunk" - emelte ki Nagy Erzsébet, majd hozzátette, hogy emiatt lesznek olyan kollégák, akik emiatt a következő béremelésnél 20 ezer forinttól elesnek, de olyanok is, akik emiatt majd jóval többet kapnak, ez pedig erőteljesen szét fogja majd húzni a fizetéseket.

Totyik Tamás hozzátette, ha ez a 20 ezer forint beleszámít majd az alapbérbe, akkor emiatt 2026 januárjában a százalékos béremelésnél lesznek olyanok, akik nagyon jól járnak, de olyanok is, akik nagyon rosszul. Ez pedig a tantestületeken belül komoly feszültségeket fog okozni.

Azt kértük, hogy ez az összeget illetménykiegészítésként kapják meg a pedagógusok. Arról nem is beszélve, hogy erre külön költségvetési forrást kellene biztosítani, nem pedig az EU által biztosított béremelés részének tekinteni

- jegyezte meg Totyik.

Az egyezetetésekről Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár közösségi oldalán úgy fogalmazott, hogy a tájékoztatta a szakszervezeteket arról, hogy a teljesítményértékelések kapcsán összesen 112 765 szülői és 57 794 tanulói kérdőív érkezett be.

"A szakszervezetek attól féltek, hogy a szülők és a tanulók majd igazságtalanok és kritikusak lesznek, volt, aki úgy nyilatkozott, hogy fegyvert tartottunk a tanárok fejéhez. Mint már oly sokszor, a valóság ismét szembejött, nem ez történt: a pedagógusok nagyon sok dicséretet könyvelhettek el." - írta posztjában Maruzsa, amiben azt is kiemelte, hogy "a szülők 4,54-es átlaggal lényegében jelesre értékelték a tanítókat és a tanárokat, és a tanulói kérdőíveken adott válaszok átlaga is jó lett: 4,12."

 

Az államtitkár bejegyzésére a PDSZ is reagált közösségi oldalán. Ebben megjegyezték, hogy a szakszervezetek nem féltek, hanem elmondták, hogy milyen visszajelzéseket kaptak a teljesítményértékelések kapcsán.

Volt olyan tanár, aki összesen egy-két, illetve három visszajelzést kapott, arról nem is szólva, hogy az értekeléseknél a szélsőséges válaszokat nem vették figyelembe.

"Az pedig, hogy a rendszert üzemeltetőktől ilyen adatokhoz jutnak azok, akik nem döntéshozók, igencsak aggályos, de ezt is elmondtuk az egyeztetésen. Az pedig, hogy központi kérdőívek kerülnek ki a Kréta rendszerbe, a rendeletben nyomokban sem szerepel"- olvasható a bejegyzésben, amiben kifejtették azt is, hogy a teljesítményértékelés nem volt uniós követelmény.

Ki kéne mondani, hogy ez a teljesítményértékelési rendszer megbukott. Ráadásul rengeteg munkával járt, amire joggal mondják a kollégák a keveseken kívül, hogy semmiért vagy csak megalázóan kevés pluszpénzért dolgoztak.

- olvasható a posztban.

 

A szakszervezek legközelebb július 15-én egyeztetnek a minisztériumban.

 

Hozzászólások

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Sok kutató havi 140 ezer forintból él: a tíz éve változatlan ösztöndíj sürgős emelését kérte a doktoranduszok érdekképviselete Lannert Judittól

A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.

Viszlát, kekvarendszer: lemondott Hernádi Zsolt a Corvinus kuratóriumának éléről

A Mol-csoport elnök-vezérigazgatója döntését a közelgő jogszabályi változásokkal indokolta, amelyek jelentősen átalakíthatják az egyetem működési kereteit és irányítási rendszerét. A Budapesti Corvinus Egyetem honlapján közzétett levélben a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója azt írta, hogy hét évvel ezelőtt választották meg az alapítvány kuratóriumi tagjává és elnökévé.