A 8+4 osztályos iskolarendszer ezért idejétmúlt az oktatási szakértő szerint

Túl rövid alsó tagozat, ismétlődő tananyag felsőben, középiskolában és az egyéni differenciálás hiánya - csak néhány indok az oktatási szakértő szerint, ami miatt a jelenlegi 8+4 osztályos iskolarendszer elavult.

Garamvölgyi Zsolt oktatási szakértő, aki mellesleg a Civil Közoktatási Platform CKP oktatásstratégiai munnkacsoportjának is a tagja volt, a Pénzcentrumnak adott interjújában kifejtette, hogy a korszerű oktatásnak két alappillére van: egyrészt a modern, naprakész tartalom, másrészt a tanulók egyéni igényeihez igazodó, személyre szabott képzés. Ezek azonban szerinte a jelenlegi 8+4 osztályos rendszer keretein belül nem valósíthatók meg.

Garamvölgyi kitért arra is, hogy a tanulók többsége a közoktatásból kikerülve rövid időn belül elfelejti az iskolában tanultak nagy részét. Bár ezek között vannak olyan ismeretek, amelyek hozzájárulnak a személyiség fejlődéséhez, jelentős mennyiségű felesleges tartalom is jelen van, amely érdemben nem hasznosítható, ugyanakkor nagymértékben hozzájárul a tanulók és pedagógusok túlterheltségéhez.

Az általános iskolai felső tagozat és a középiskola  tananyagaiban keverednek az általánosan szükséges tartalmak a speciálisan szükségesekkel. Minden tantárgyban vannak olyan ismeretek, amelyek elsajátításának csak az adott tárggyal szoros kapcsolatban lévő területeken elhelyezkedni szándékozó diákok veszik hasznát. A 8+4-es szerkezetben lehetetlen az egyes diákok számára hasznavehetetlen tartalmak kiszűrése, mert azokra másoknak szükségük lehet.

- jegyezte meg az oktatási szakértő, aki hozzátette, hogy az elmúlt évtizedekben többször próbálták tantervi reformokkal enyhíteni a terhelést, de ezek nem hoztak érdemi változást. A tananyag mennyisége továbbra is túlzott, emiatt a korszerűsítés is akadályba ütközik, hiszen az új, releváns tartalmak számára egyszerűen nem marad hely. Emellett pedig az alsó tagozat négy éve nem elegendő arra, hogy az alapképességek megerősödjenek, így sok diák már felsőben lemarad, amit a későbbiekben egyre nehezebb kompenzálni.

Garamvölgyi véleménye szerint a megoldás csakis az iskolaszerkezet átalakításával érhető el. Ennek legmegfelelőbb formája a 10+3-as – másképp 6+4+3-as – modell lenne, amely hosszabb alsó tagozatot, rugalmasabb középső szakaszt és később kezdődő specializációt tenne lehetővé.

Ez a struktúra alkalmas lenne arra, hogy valódi személyre szabott képzés valósuljon meg, csökkenjen a tanulók és pedagógusok terhelése, hatékonyabbá váljon a felzárkóztatás, és helyet kapjanak a korszerű, 21. századi tudástartalmak is.

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.