#iskolarendszer

Az elitiskolák szempontrendszere nem lehet az egész magyar iskolarendszer mércéje

Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója. Szerinte már csak az országos eredményekben sem látszik, hogy a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok tehetséggondozási tevékenysége sikeres, legalábbis nem úgy, ahogyan azt sokszor gondoljuk.


„Negyedik osztály után sok gyerek elveszíti a kapcsolatát az iskolával” – a felső tagozat lehet a rendszer egyik legnagyobb töréspontja

A magyar oktatás problémáiról szóló vitákban rendszerint a tanárhiány, a bérek vagy a központosítás kerül elő. Pedig lehet, hogy a rendszer egyik legnagyobb töréspontja jóval korábban jelentkezik. Kampós András, az Eötvös József Gimnázium igazgatója szerint sok gyerek már a felső tagozat első éveiben elveszíti a fonalat, és ezt a lemaradást később egyre nehezebb behozni.


„1992-ben kezdtem tanítani, akkor 18 óra volt a kötelező heti óraszámom, most 24”

A fiatal pedagógusok egy vagy két évig lelkesek, a harmadik évben már belefásulnak – vallja Pócsné Berkesi Zsuzsanna, az Óbudai Gimnázium franciatanára. A HVG-nek adott interjúban a tanárok túlterheltsége mellett az oktatási rendszer hibáiról, a tananyag értelmetlenségéről és arról beszél, miért válhat egyre kevésbé vonzóvá a tanári pálya Magyarországon.












Általános vitára alkalmas az iskolarendszert érintő módosítás

Általános vitára alkalmasnak találta az Országgyűlés oktatási és tudományos bizottsága Magyar Bálint és Sándor Klára szabad demokrata képviselők javaslatát, amely a 6+6 osztályos iskolai rendszerre tesz ajánlást. Magyar Bálint a megbeszélésen hangsúlyozta: az átalakítás nem volna kötelező, a kompromisszumos megoldás szerint mindenki választhatna. A bizottság Fideszes tagjai nem szavazták meg, Tatai-Tóth András pedig a kötelezővé tétel elvetése mellett támogatta a kezdeményezést.