Ez a baj a magyar oktatással Vekerdy szerint: "abnormális gondolat" hatja át az iskolákat

"Az egész magyar iskolarendszert áthatja az az abnormális gondolat, hogy a jó tanulóból lesz jól boldoguló ember. Ez abszolút nem igaz" - mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Vekerdy Tamás pszichológus, író.

  • Eduline
Fazekas István

Általánosan elfogadott alaptétel a nyugati fejlett társadalmakban, hogy a kreativitás és a kritikai érzék lesz a legfontosabb a következő évtizedekben - hangsúlyozta Vekerdy Tamás az Inforádiónak, hozzátéve, hogy a többi információt megnézi majd a neten a gyerek, begyűjti majd máshonnan.

"A kritikai érzéket egyelőre a magyar iskola szemtelenségnek nevezi, és nem tolerálja. Zömmel. Mindig vannak remek tanárok, akik imádják a szemtelen kamaszokat, de ez a törpe kisebbség. A kreatív ember gondolkodása divergens, széttartó; jön a feladat, agyrobbanás, ezer dolog jut eszébe, ami látszólag nem tartozik oda. Amire a »Ne hadoválj, kisfiam, válaszolj a kérdésre!« választ kapja, pedig az új, a kreatív, az innovatív megoldás ebből az ezer, látszólag oda nem tartozó dologból jönne ki. A magyar iskola ezt nem tűri" - tette hozzá.

Az író-pszichológus szerint le kellene számolni az iskolai eredményekről szóló hamis illúziókkal. „A felnőttek szoronganak. A maguk előrejutása, élete, egzisztenciája ügyében is, és ezt átviszik a gyerekekre: ő is teljesítsen, az lesz jó neki. Az egész magyar iskolarendszert áthatja az az abnormális gondolat, hogy a jó tanulóból lesz jól boldoguló ember. Ez abszolút nem igaz” - magyarázta.

Érdekes megoldással küzdenek a szorongás ellen egy angliai iskolában

A megoldás ugyan nem teljesen rendhagyó, de eddig nagyon sikeresen működik több iskolában is.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.