A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.
Közhelyszámba megy, hogy a tanulók többségéből az ötödik és a nyolcadik évfolyam között párolog el (látszólag) a tudásvágy
– írja közös, a Válasz Online-on megjelent esszéjében Gloviczki Zoltán, az Apor Vilmos Katolikus Főiskola rektora, Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus és Lányi András író-filozófus.
A szerzők szerint ebben az életkorban a tananyag sok gyerek számára nehezen elsajátíthatóvá válik, az iskola pedig egyre inkább nyűgöt jelent. A problémák egyik oka, hogy az alsó tagozat első négy éve nem minden diáknak elegendő azoknak az alapvető tanulási és kommunikációs készségeknek az elsajátítására, amelyekre később szüksége lenne. A szakemberek ezért a jelenlegi iskolaszerkezet átalakítását javasolják.
„Kézenfekvőnek tűnik a megoldás: az alsó tagozat és a középiskola közti, homályos rendeltetésű köztes szakasz felszámolása, vagyis az áttérés 6+6 éves képzési szerkezetre, két egymástól világosan eltérő rendeltetésű nevelési-oktatási periódussal” – fogalmaznak.
Az elképzelés szerint az első hat évfolyamon a jelenleginél több időt fordítanának az alapvető készségek fejlesztésére és begyakorlására, valamint a gyerekek közötti különbségek mérséklésére. Ehhez a szerzők szerint több pedagógusra és segítő szakemberre lenne szükség, hogy a diákok kisebb csoportokban, személyre szabottabb figyelem mellett tanulhassanak.
„Vegyük végre tudomásul: minden gyerek sajátos nevelést igényel! Azok is, akikkel 'nincs gond' az iskolában. Nekik attól még bőven lehet gondjuk az iskolával” – hangsúlyozzák.
A javaslat szerint az első hat évben lehetőleg a lakóhelyük közelében tanulnának a gyerekek. A kisebb településeken akár különböző életkorú diákok közös tanulócsoportjait is elképzelhetőnek tartják. Az átalakítás ugyanakkor nem egyik napról a másikra történne. A szakemberek szerint az ötödik és hatodik évfolyam oktatását már rövid távon hozzá lehetne igazítani az új célokhoz, még akkor is, ha emiatt egyes tantervi követelmények teljesítése későbbre tolódna.
A hatéves alapozó szakaszt hat év középiskolai képzés követné. Ebben az időszakban már nagyobb hangsúlyt kapna az életkornak megfelelő műveltséganyag elsajátítása, a továbbtanulásra, a pályaválasztásra és a felnőtt életre való felkészülés. A szerzők szerint a középiskolai átálláshoz kiindulópontot jelenthetnének a már működő hatosztályos gimnáziumok tantervei. A képzés felsőbb évfolyamain a diákok nagyobb szabadságot kapnának abban is, hogy érdeklődésüknek és továbbtanulási terveiknek megfelelően alakítsák órarendjüket.
A magyar iskolarendszer átalakításának kérdése már régóta jelen van az oktatási szakmai vitákban. Korábban mi is részletesen beszámoltunk Gyarmathy Éva 6+6 éves iskolamodelljéről, amelyben az első hat évfolyam az alapkészségek megerősítésére, a következő hat pedig a műveltség elmélyítésére és a fokozatos pályaválasztásra épülne.
Halácsy Péter, a Budapest School alapítója szintén az Eduline-on megjelent írásában érvelt amellett, hogy az alsó tagozatot hatodik osztályig kellene meghosszabbítani. Szerinte a jelenlegi felső tagozat egyik alapvető problémája, hogy a gyerekeknek túl korán kell alkalmazkodniuk a tantárgyakra és szaktanárokra épülő oktatáshoz, miközben az alapkészségek fejlesztése még nem fejeződött be.
A 6+6-os rendszer lehetőségéről Horn Dániel, a Corvinus Egyetem professzora is kifejtette véleményét. Szerinte elképzelhető, hogy a hat év alapfokú és hat év középfokú képzésre épülő struktúra pedagógiai szempontból kedvezőbb a jelenlegi 8+4-es rendszernél.
Nem ez az egyetlen elképzelés a jelenlegi iskolarendszer átalakítására: a Civil Közoktatási Platform (CKP) a korai szelekció megszüntetése érdekében 10 vagy 12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja:
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).
Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.
Bár egyelőre nem világos, milyen rendszerben kell majd irányítaniuk az intézményt, a két pályázónak már határozott elképzelései vannak. A kancellári rendszert mindketten megszüntetnék, Karsai Krisztina nagyobb egyetemi autonómiát és átláthatóbb döntéshozatalt ígér, Kónya Zoltán pedig modernizálná az SZTE-t, és rendezné az egyetem kapcsolatát Szegeddel.
„Lélegeztetőgépen van a levéltár” – ezzel érzékeltették helyzetüket a pécsi levéltárosok, akik a könyvtári és múzeumi dolgozók után csatlakoztak a közgyűjteményi dolgozók demonstrációsorozatához. A tiltakozók szerint az alacsony bérek mellett az elégtelen költségvetési támogatás is veszélyezteti az intézmények működését. Újabb megmozdulást terveznek, és ha nem sikerül eredményt elérniük, radikálisabb fellépésre is készek.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál. A párt szerint sem Hankó Balázs, sem Varga-Bajusz Veronika ellen nincsenek komolyan vehető bizonyítékok, az Erasmus- és a Pannónia Ösztöndíjprogram működésével pedig nem volt probléma.
„Az őszinte beszéd még mindig hiányzik” – fogalmazott Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a 2027-re tervezett béremelésekkel kapcsolatban.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.
