Általános vitára alkalmas az iskolarendszert érintő módosítás

Általános vitára alkalmasnak találta az Országgyűlés oktatási és tudományos bizottsága Magyar Bálint és Sándor Klára szabad demokrata képviselők javaslatát, amely a 6+6 osztályos iskolai rendszerre tesz ajánlást. Magyar Bálint a megbeszélésen hangsúlyozta: az átalakítás nem volna kötelező, a kompromisszumos megoldás szerint mindenki választhatna. A bizottság Fideszes tagjai nem szavazták meg, Tatai-Tóth András pedig a kötelezővé tétel elvetése mellett támogatta a kezdeményezést.

  • Edupress
Edupress
Jobban teljesítenek ugyanis azok a diákok, akik számára az alapkészségek fejlesztésére hat év áll rendelkezésre a jelenlegi magyar négy-öt évet jelentő példa helyett - indokolta a javaslat szükségességét Magyar Bálint. A szabad demokrata képviselő az előterjesztéssel kapcsolatban hangsúlyozta: a kompromisszumra törekvő indítványban szereplő 6+6 osztályos iskolarendszer bevezetése csupán azokra az intézményekre vonatkozna, amelyekben a 1-12. évfolyamot egy intézményben járják ki a diákok.

Magyar Bálint cáfolta, hogy a nem szakrendszerű oktatás kiterjesztése a tantárgyat megszüntetését foglalja magában, azokat műveltségi területek szerint integrálnák. Elmondta: négy tanárképzést folytató kar vezetője, a korábbi gyermekesély kerekasztal több tagja, és az Országos Köznevelési Tanács elnöke is támogatja a javaslatot, mely egy esetleges következő kormány elutasító álláspontját is figyelembe vette.Tatai-Tóth András (MSZP) elutasította ugyan a nyolcosztályos évfolyamok megszüntetését, a 6+6-os rendszer kötelezőségét és nem tartja indokoltnak a házi feladatok törvényi szabályozását sem, társadalmi vitára azonban alkalmasnak találta a javaslatot. A szintén szocialista Tóth Tibor az esélyegyenlőség és a tehetséggondozás problémáinak megoldását látja a kezdeményezésben, és habár a javaslatot helyes iránynak tartja Szabó Zoltán (MSZP) is, véleménye szerint annak széleskörű bevezetéséhez nem adottak a feltételek. A javaslatot az oktatási miniszter támogatása mellett minden szocialista képviselő megszavazta. Keszei Sándor, a Magyarországi Szülők Országos Egyesületének elnöke a társadalmi egyeztetést hiányolta.

A bizottság elfogadta azt a nemzetközi felsőoktatási intézményekről szóló törvényjavaslattal kapcsolatos indítványt, mely megváltoztatta annak eredeti címét, így az felsőoktatási törvénymódosító javaslattá vált. Az ellenzék szerint azonban a felsőoktatási törvénynek nincs megnyitva azon pontja, melyhez a változtatásokat benyújtották.

Az ülésen több Fideszes képviselő és Almássy Kornél is hiányolta a Mentorprogramról szóló ülést, és az üggyel kapcsolatos információkat, amit Szabó Zoltán elnök a tárcával való sikertelen időpont-egyeztetéssel indokolt meg. Szabó Zoltán ígérete szerint még a nyári szünet előtt megtartják a Mentorprogrammal kapcsolatos meghallgatást.(Forrás: [origo])

(www.edupress.hu)
Hozzászólások

Magyarországon a legsúlyosabb az iskolai szegregáció az EU-ban a legfrissebb országjelentés szerint

Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.