"Semmi értelme nem volt" - egy iskolaigazgató az államosításról

Azoktól az önkormányzatoktól, amelyek eddig fenn tudták tartani az iskoláikat, semmi értelme nem volt elvenni az...

  • Eduline
túry

Azoktól az önkormányzatoktól, amelyek eddig fenn tudták tartani az iskoláikat, semmi értelme nem volt elvenni az intézményeket - mondta Rósa Viktor, a II. kerületi Klebersberg Kuno Általános Iskola és Gimnázium igazgatója a Hír24-nek adott interjúban. Sajnálja, hogy az igazgatók véleményét senki sem kérte ki a közoktatás átalakítása előtt, hozzátette: az, ami "történik, nem válik a mi iskolánk, a mi gyerekeink, az itt dolgozó tanárok hasznára".

Ahogy korábban megírtuk, 2013. január 1-jével az állami Klebersberg Intézményfenntartó Központ (KIK) átvette az iskolák fenntartását az önkormányzatoktól. A szakmai munkát és a pénzügyeket a megyei és járási tankerületeken keresztül irányítják. Szeptembertől felmenő rendszerben bevezetik az új kerettanterveket. A működtetés a települések nagy részében az önkormányzatoknál maradt.

Rósa Viktor szerint a központosítással az a baj, hogy nem veszi figyelembe a különbségeket: egy kistelepülési iskolának nem ugyanarra van szüksége, mint egy "fővárosi mamutintézménynek". Bármikor előfordulhat, hogy a fenntartó azt mondja: nincs több pénz, és akkor nem lesz lehetőség csoportbontásokra, kutatásokra, a nemzetközi projektek véghezvitelére, karbantartásra. Így nem lehet egy iskola jövőjét megtervezni - tette hozzá. Az iskolaigazgató szerint a központosítás miatt a jó iskolák színvonala csökken, a többié pedig nem javul.

Bár a legtöbb önkormányzat a működtetői feladatokat megtarthatta, az igazgató szerint az "anyagi lehetőségeik jórészét elvették", és a mindennapokban sem világos, ki, mit és hogyan csinálhat. Elmondta: nem tudja, kivel kell engedélyeztetni a filctoll vásárlását, hogyan utasíthat egy tanítót vagy konyhai dolgozót, amikor egyiknek sem a főnöke.

Rósa Viktor a kerettantervekről elmondta: ők például gyógypedagógust is alkalmaznak, mivel az alapító okirat alapján értelmi sérült és mozgássérült gyerekeket is felvesznek. Nem tudja, jövőre ez hogyan fog változni, a tankerületi igazgatót és munkatársait pedig már három napja nem éri el egy gyerekelhelyezési kérdésben. Jószándékúak, de nagyon elfoglaltak, legutóbb éjfélkor kaptam tőlük emailt. Ők is szoronganak az állandó "nem tudom" válasz miatt - tette hozzá.

Az igazgató szerint képtelenség összeállítani azoknak a tanároknak az órarendjét, akiknek több iskolában kell majd tanítaniuk, hogy meglegyen a kötelező óraszámuk. "Nálunk 33 osztály van, enélkül sem lesz egyszerű megszervezni az órarendet, többek között a mindennapos testnevelés és a hit- és erkölcstanórák miatt" - mondta.

Hozzászólások

Nem kell 18 évesen eldöntened, mi leszel, ha nagy leszel – három magyar diák mesélte el, hogyan jutottak be Amerika és Anglia legjobb egyetemeire

Sem Angliában, sem Amerikában nem pusztán a jegyek alapján ítélik meg a jelentkezőket, sőt van, ahol egy felvételi beszélgetés többet nyomhat a latban, mint a bizonyítvány. A tanulmányi utat is rugalmasabban értelmezik: nem mindenhol kell egy frissen érettségizett diáknak azonnal tudnia, „mi lesz, ha nagy lesz”. Három, külföldre készülő diákkal beszélgettünk arról, hogyan lehet kitűnni a jelentkezők közül, mennyi ügyintézéssel jár a kiutazás, és mi vonzza őket Angliában, illetve a tengerentúlon.

Magyar Péter: Pár nap múlva az állam veszi át az MCC alapítványának közfeladatait, de az értékes programokat megtartják

Augusztus végén az állam veszi át az MCC és másik két alapítvány közfeladatait, ezzel a három szervezet jelenlegi formájában nem működhet tovább – jelentette be Magyar Péter. Megszűnik a különleges kekva-státuszuk és az állami finanszírozásuk, az államtól kapott vagyon pedig visszaszáll az államra. A miniszerelnök hozzátette, hogy az alapítványok ugyanakkor más formában tovább működhetnek és folytathatják azt a tevékenységet, amit fontosnak tartanak.

@eduline.hu

5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy

♬ eredeti hang - eduline.hu

Csömör polgármestere szerint tanárok távozásához vezethet a leszavazott igazgató kinevezése, a minisztérium magyarázatát pedig vitatja

Egy hónapon keresztül az igazgatóhelyettes intézte a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola ügyeit, miután a tantestület nem támogatta a korábbi igazgató pályázatát. A minisztérium végül mégis Bátovszky Jánost bízta meg újabb egy évre az iskola vezetésével. A döntés ellen Fábri István polgármester is felszólalt, és levélben kérte annak visszavonását. Most az Eduline-nak azt is elmondta, hogy az igazgató kinevezésének körülményei szerinte ellentmondanak a minisztérium korábbi magyarázatának.

Kötelező részt venni a hétvégén tartott évnyitón?

A válasz nem egyszerű igen vagy nem. Az iskolakezdés közeledtével több család számára is kellemetlen meglepetést jelenthet, ha az iskola hétvégén tartja meg a tanévnyitó ünnepséget. Felmerül a kérdés, hogy kötelezhető-e egy diák arra, hogy pihenőnapon is megjelenjen az iskolában?

Knausz Imre: a 14 pontos javaslatcsomag „felszabadítani akarja a pedagógusok meglévő energiáit, amiket eddig gúzsba kötöttek a szabályok”

Rugalmasabb tanórák, több mozgás és kevesebb kötöttség – úgy indul szeptemberben a tanév, hogy az iskolák már ismerik a minisztérium alsó tagozat megújítására tett javaslatait. A szakértők szerint az irány jó, a megvalósítás azonban több kérdést is felvet. Knausz Imre például a 35 perces órák helyett nagyobb mozgásteret adna a tanítóknak, a PDSZ pedig attól tart, hogy a szakmai szabadságnak szánt lehetőségekből újabb adminisztrációs terhek lesznek.