A jelentkezéshez azonban már egy kidolgozott ötletet is le kell tenni az asztalra.
Milyen lehet országgyűlési képviselőként végigvinni egy törvényjavaslatot az általános vitától egészen a zárószavazásig? Ezt próbálhatjátok ki, ha jelentkeztek az Országgyűlés Mint-a-Parlament programjára - derül ki a parlament.hu oldaláról.
A programra húszfős hallgatói csoportok jelentkezését várják, amelyekhez legfeljebb tíz szakértő is csatlakozhat. A jelentkezők közül összesen hat csapatot választanak ki, vagyis legfeljebb 120-an próbálhatjátok ki magatokat képviselőként.
A feladat nem pusztán annyi, hogy egy napra beüljetek a parlamenti padsorokba, ugyanis
A témát viszonylag szabadon választhatjátok meg: a TISZA-frakció Facebook-bejegyzése szerint többek között a lakhatásról, az állatvédelemről, az egészségügyről vagy akár a mesterséges intelligenciáról is megfogalmazhatjátok az elképzeléseiteket.
A benyújtott törvényjavaslatokat szakmai zsűri értékeli, és a legjobbnak ítélt javaslatot a parlamenti törvényalkotáshoz hasonló folyamatban tárgyaljátok végig.
Az első ülésnapon általános vitákon és frakcióüléseken vesztek részt, majd a frakciók egymással is egyeztetnek. Ekkor osztjátok le többek között a bizottsági elnöki pozíciókat, valamint azt is, hogy melyik csapat tölti be a kormánypárti és melyik az ellenzéki szerepet.
Itt azonban még nincs vége, a két ülésnap között ugyanis módosító javaslatokat is készíthettek a tárgyalt törvényjavaslathoz, így annak tartalma – a valódi parlamenti munkához hasonlóan – a vita során is változhat.
A második ülésnapon bizottsági és frakcióülésekkel folytatódik a munka, összeül a Törvényalkotási Bizottság, végül pedig megtartjátok a zárószavazást is.
A tervek szerint az idei két ülésnapot november 19-én és december 8-án rendezik meg, a program mindkét alkalommal 8 és 16 óra között tart. A jelentkezési határidő 2026. október 19., hétfő 9 óra.
A jelentkezési lap önmagában nem elég: addigra el kell készítenetek a benyújtásra szánt törvényjavaslatotokat, valamint az általatok kitalált frakció logóval ellátott bemutatkozását is.
A hallgatók stresszforrásaira, anyagi helyzetére, mentális jóllétére és munkavállalására is rákérdeznek abban a kérdőívben, amely az új felsőoktatási stratégia kialakítását szolgálja. Arra is kíváncsiak, mennyire készíti fel az egyetem a diákokat a munkaerőpiacra.
Budapesti gimnázium vezeti a HVG 2027-es alapítványi és magániskolai rangsorát, de a legjobb három közé egy győri intézmény is bekerült. Mutatjuk az öt legjobb iskolát.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.
2027. január 1-jétől nem használhatnak közösségi médiát a 15 éven aluliak Görögországban. Az új szabályozás többek között a Facebookot, az Instagramot és a TikTokot is érinti.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
