A kormány hat törvény módosítására nyújtott be javaslatot az Országgyűlésnek, és azt is bejelentette, hogy jelentős béremelés jön a szociális ágazatban.
Ruff Bálint miniszterelnök-helyettes hétfőn benyújtotta az Országgyűlésnek a gyermekek jogainak és biztonságának megerősítését célzó törvényjavaslatot, amelynek előadója Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter – derül ki az MTI szemléjéből. Magyar Péter időközben arról tájékoztatott, hogy kétlépcsős béremelés jön a gyermekvédelemben és a szociális ágazatban.
A miniszterelnök a hétfői parlamenti ülésen emlékeztetett: szombaton nyilvánosságra hozták a gyermekvédelem átfogó, 200 oldalas jelentését, majd bejelentették, hogy 9,5 milliárd forintos krízisprogram indul a gyermekvédelemben. Az időközben benyújtott törvényjavaslatról a miniszterelnök elmondta, a cél az, hogy véget vessenek az intézményesített tehetetlenségnek.
A törvényjavaslat az indoklás szerint jobban védené a gyerekek egészséges testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését a hagyományos és a digitális környezetben is. A javaslat összesen hat törvényt módosítana:
Az indoklás szerint a törvényjavaslat a gyerekeket érő tényleges veszélyekre koncentrál. A védelem középpontjába a pornográf és életkornak nem megfelelő szexuálisan tartalmak, a gyerekek szexuális kizsákmányolása és bántalmazása, a szexuális célú kapcsolatfelvétel és manipuláció, valamint más, a gyerekek testi, értelmi, érzelmi vagy erkölcsi fejlődését súlyosan károsító tartalmak kerülnek. A szabályozás – ahogy a dokumentum fogalmaz – technológiasemleges, és figyelemmel van a digitális környezetben megjelenő gyerekvédelmi kockázatokra is.
Változás lenne továbbá, hogy előzetes hatósági kontrollhoz kötnék a gyermekvédelmi célú bűnügyi adatok megismerését – a hozzáférést a szülőnek, hozzátartozónak vagy a gyerek felügyeletét ellátó személynek kellene kérelmezni és indokolni annak szükségességét, a hatóságok legfeljebb nyolc napon belül hoznának az ügyről döntést: a hozzáférés egyetlen munkamenetre szólna, a megalapozatlan vagy visszaélésszerű kérelmeket pedig elutasíthatnák.
A médiaszolgáltatóknak szigorúbban kellene szűrniük a korhatáros tartalmaknál a súlyos erőszakot, a szexualitás közvetlen, naturális vagy öncélú ábrázolását és az új gyermekvédelmi szabályba ütköző egyéb tartalmak megjelenését.
A káros politikai és kereskedelmi hirdetéseket a közterületekről is kitiltanák, ami különösen érvényes az indokolatlan félelmet, szorongást vagy pszichés megterhelést okozó tartalmakra, amelyeket sem a korhatár-besorolás, sem a szülői felügyelet nem tud kivédeni. A kifejezetten gyerekeknek szóló hirdetésekben szintén tiltanák a pornográf, öncélúan szexuális és a további, gyermekvédelmi törvénybe ütköző tartalmakat.
A törvényjavaslat szerint a politikai reklámokra és politikai hirdetésekre vonatkozó rendelkezés is ugyanezt a követelményt érvényesíti, a kampányidőszakban sem lenne használható olyan plakát, politikai reklám vagy hirdetés, amely negatív hatással van a gyerekek érzelmi és lelki fejlődésére – ennek értelmében a jövőben nem történhetne meg, hogy háborúval fenyegető plakát bukkanjon fel egy általános iskola kapujától pár lépésre.
Szigorúbbak lennének a kórházban rekedt gyerekek ügyére vonatkozó szabályok, amelynek célja, hogy egyetlen gyerek se maradasson hónapokig kórházi ágyon, csak azért, mert a rendszer nem talál neki megfelelő helyet. A módosítás szerint ha egy gyereknek egészségügyi okok miatt nem indokolt tovább az intézményben maradnia, a gyámhatóságnak legfeljebb nyolc napon belül el kellene készíteni a teljes gyermekvédelmi helyzetfelmérést és intézkedési tervet.
A gyerekvédelmi rendszer reformja részeként a kormány hétfőn azt is közölte, hogy „jelentős béremelést” hajt végre a gyermekvédelemben és a szociális ágazatban – vette észre a Telex. Magyar Péter a bérrendezés mértékét nem részletezte, de elmondta, az emelés első része már novemberben, a második része pedig januárban érkezik.
Kilenc és fél milliárd forintos azonnali krízisprogram indításáról döntött a kormány a gyermekvédelem területén, miután az újonnan elkészült Gyermekvédelmi Diagnózis szerint a helyzet lesújtó – jelentette be Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter. Hozzátette, a problémák 16 éve ismertek voltak a korábbi kormány előtt, amely nem a megoldásukon, hanem az elfedésükön dolgozott.
Budapesti gimnázium vezeti a HVG 2027-es alapítványi és magániskolai rangsorát, de a legjobb három közé egy győri intézmény is bekerült. Mutatjuk az öt legjobb iskolát.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.
2027. január 1-jétől nem használhatnak közösségi médiát a 15 éven aluliak Görögországban. Az új szabályozás többek között a Facebookot, az Instagramot és a TikTokot is érinti.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
