Megalázóan alacsony a gyermekvédelemben dolgozók fizetése
Havi szinten 170-180 óra munka 270 ezer forintos fizetésért - elmondása szerint ennyit keres az a gyerekfelügyelő, aki egy lakóotthon tizenegy 8 és 17 év közötti gyerekek vigyáz.
A jelentésből kiderült, hogy 130 ezer gyerek él veszélyeztetett körülmények között, 23 ezer állami gondozásban, 2700 gyereknek pedig speciális intézményre volna szüksége vagy arra, hogy kiemeljék a családjából. A rendszer az összeomlás szélén áll, és már csak a dolgozók elhivatottsága tartja életben.
Pénz-és szakemberhiány
Gyurkó Szilvia szerint a vizsgálat meglepő eredményeire leginkább a
Tudtuk, tudtuk, csak nem sejtettük
kifejezés illik.
Gyurkó rávilágított, hogy a méltó körülmények hiánya és a szakemberhiány közvetlen tragédiákhoz vezet: felidézett egy esetet, amikor szociális munkás hiányában nem léptek időben, és egy rühes kislány haját kopaszra kellett nyírni, aki így „a gyermekvédelmi rendszer hiányosságainak következményeit élete végéig viselni fogja”.
A krízist tovább tetézi a munkaerőhiány, amelyet a Fidesz által bevezetett kifogástalan életvitelvizsgálat is fokozott, hiszen emiatt több ezer szakember távozott a területről. Gyurkó Szilvia kiemelte, hogy miközben az átlagos szakemberhiány 20 százalékos, az államtitkár járt olyan helyen is, „ahol 55-65 százalékos a szakemberhiány, és óriási a fluktuáció is”. Ez a drasztikus hiány megbénítja a gyermekvédelmi ellátást, és elviselhetetlen terhet ró a pályán maradt dolgozókra.
Gyurkó Szilvia kiemelte, hogy az állam folyamatosan kivonult a terület feladatai mögül, és átadta a felelősséget, köztük a nevelőszülők hálózatának működtetését is, a különböző egyházaknak. Az államtitkár figyelmeztetett: ennek közvetlen következményeként „jelenleg vakon vagyunk és nem látjuk, mi folyik a nevelőszülői hálózatban”.
Hozzátette, hogy a feladatok átadását követően mindössze egyetlen évig működött megfelelően az ellátás, ám azóta a nevelőszülők száma drasztikusan és megállíthatatlanul csökken. Gyurkó Szilvia arra is rámutatott, hogy a gyakorlatban „gyakran válogatnak a szülők a gyerekek között, a problémásak maradnak az államnál”.
Míg 2022-ben még 5909 nevelőszülő dolgozott az ellátórendszerben, számuk 2025-re 5456-ra csökkent. Ezzel párhuzamosan a hálózat belső szerkezete is jelentős eltolódást mutat: a hagyományos nevelőszülők létszáma a 2020 és 2025 közötti időszakban 4279-ről 2368-ra esett vissza, míg a különleges nevelőszülők száma 1413-ról 3081-re emelkedett.
10 milliárdos program indul
Magyar Péter úgy fogalmazott
a gyermekvédelmi rendszer jelenlegi állapotában nem képes megvédeni és segíteni a gyerekeknek.
A kormányfő egy olyan iratot is bemutatott a nyilvánosságnak, amely szerint Orbán Viktor korábbi miniszterelnök korábban kitüntetésre javasolta a bicskei gyermekotthon igazgatóját, Vásárhelyi Jánost – annak ellenére, hogy az iskolavezető ellen már öt éve érkeztek a súlyos jelzések.
Bár a hatályos jogszabályok értelmében kötelező lett volna napi 4000 forintot költeni egy-egy gyerek étkeztetésére, a gyakorlatban ennek alig töredékét, mindössze 1500 forintot fordítottak erre a célra, míg a fennmaradó összeget a működtetési költségekre, például fűtésre költötték.
A feltárt mulasztások nyomán Magyar Péter az „elődei helyett” nyilvánosan bocsánatot kért minden olyan gyerektől, akit a hálózatnak meg kellett volna védenie, de ez a törvényi kötelesség nem teljesült. A miniszterelnök egyúttal azoktól a tisztességes szakemberektől is bocsánatot kért, akik az elmúlt években rendszeresen jelezték a felmerülő problémákat, ám érdemi segítség helyett csak megalázást kaptak a vezetéstől.
A krízis kezelésére a kormány most egy tízmilliárd forintos gyermekvédelmi program elindítását jelentette be. A forrásokból 6 milliárd forintot közvetlen szakmai programokra, míg 3,4 milliárd forintot infrastruktúra-fejlesztésre fordítanak: ennek keretében 184 új férőhelyet hoznak létre, és 15 speciális otthonban javítják a mindennapi körülményeket. Ezenfelül egy teljesen új, 80 férőhelyes krízisellátó rendszert is kialakítanak a rendszeresen szökő, súlyos magatartászavarokkal küzdő fiatalok számára.
A komplex csomag részeként új, célzott ellátási formák indulnak az autizmus spektrumzavarral, fogyatékossággal, valamint súlyos pszichés problémákkal élő gyermekek támogatására, továbbá egy bentlakásos addiktológiai intézmény létesítését is tervezik. A kormány emellett másfél milliárd forintos keretet különít el a szakemberek mentális támogatására, véglegesen rendezi a kórházakban felejtett csecsemők sorsát, és átfogó informatikai fejlesztéseket hajt végre.
A miniszterelnök végezetül jelezte: hamarosan béremelést jelentenek be az ágazatban – ennek mértéke az ország gazdasági helyzetétől függ majd, az első ütem megvalósítása pedig őszre várható.
Vizsgálatok a kegyelmi botrány után
A kegyelmi ügy után az Orbán-kormány országos ellenőrzést rendelt el: 2024-ben mintegy 530 bentlakásos gyermekvédelmi intézményt vizsgáltak. Az ellenőrzések eredményeit azonban a kormány nem hozta nyilvánosságra; a Direkt36-nak perelnie kellett értük, és csak 2026 nyarán, már a kormányváltás után kapták meg a jelentéseket.
Ezek a korábban nem nyilvános, maga az Orbán-kormány által elrendelt vizsgálatok nagyon súlyos rendszerszintű problémákat rögzítettek. Többek között szakember- és pszichológushiányt, rossz vagy balesetveszélyes épületeket, penészes fürdőket, létszámhiányt és a bántalmazott gyerekek pszichés támogatásának elmaradását. Pest vármegyében például az álláshelyek 16,4 százaléka betöltetlen volt.
Konkrét esetek is szerepeltek a jelentésekben. Egy Bács-Kiskun vármegyei gyermekotthonban többek között este fél hét után a gyerekek nem jutottak ételhez, emiatt több gyerek gyerekek élelemért cserébe eltűrte társaik szexuális bántalmazását. (Ebben az ügyben nyomozás is indult.)
A jelentésekből az is látszik, hogy ezek nem mindenhol új problémák voltak. Egyes otthonok állapota a korábbi ellenőrzés óta tovább romlott; máshol a hatóság azt állapította meg, hogy a személyi feltételeket utóellenőrzés után sem sikerült biztosítani.
Korábban az Eduline-on is beszámoltunk arról, hogy a kegyelmi botrány után a gyermekvédelmi dolgozókat is átvilágították, és volt olyan, aki másodjára már nem ment át a vizsgálaton.
