Havi szinten 170-180 óra munka 270 ezer forintos fizetésért - elmondása szerint ennyit keres az a gyerekfelügyelő, aki egy lakóotthon tizenegy 8 és 17 év közötti gyerekek vigyáz.
A gyermekvédelem és a teljes szociális szféra az összeomlás szélén áll. Napról napra romlik a helyzet, és a dolgozók közül sokan már csak a hivatástudatuk miatt maradnak a pályán - mondta a Népszavának egy Pest megyében dolgozó gyerekfelügyelő, aki azért nem vállalta a nevét, mert a főnökei azokat, akik beszélnek a problémákról, elküldik.
Elképesztően kevés az ember, alig van már jó munkaerő a gyerekvédelemben
- tette hozzá, majd kiemelte, hogy napi 12 órát dolgozik, havi szinten 170–180 órát teljesít egy olyan lakóotthonban, ahol tizenegy, 6 és 17 év közötti gyerek él. Mindezért csupán 270 ezer forintos fizetést kap, amelyből családjával (vannak saját gyerekei is) épphogy kijönnek. Nyaralásról, kulturális programokról évek óta le kell mondaniuk, a pénzük csak az élelemre és a rezsire elég. Azt is hozzátette, hogy az időseket gondozóknak is ugyanennyi a fizetése.
A gyermekvédelmi intézményekben folyamatos a fluktuáció, már szinte egyáltalán nincsenek pszichológusok és fejlesztőpedagógusok. Az új dolgozók többsége gyerekfelügyelőnek jön, de néhány hónap után otthagyja a munkát, mert nem tudják elviselni a megalázóan alacsony fizetést és az embert próbáló munkaterhelést. A szakmai és tárgyi feltételek is hiányosak, amivel az elvárások nincsenek összhangban.
Ő is csak azért maradt a pályán, mert szereti a munkáját, és felelősséget érez a lakóotthonban élő, sokat szenvedett gyerekek iránt.
A szociális szférában dolgozók között folyamatosan téma a fizetésemelés. Orbán Viktor még decemberben úgy fogalmazott, 2026-ban várható egy értékelhető, áttörő erejű béremelés a szociális dolgozóknál, hiszen ez a több mint 100 ezer ember „olyan fantasztikus munkát végez, amire talán mi nem is lennénk képesek."
Ám a jövő évi költségvetés tervezetében nincs nyoma annak, hogy rendeznék a területen dolgozók bérét.
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
