Havi szinten 170-180 óra munka 270 ezer forintos fizetésért - elmondása szerint ennyit keres az a gyerekfelügyelő, aki egy lakóotthon tizenegy 8 és 17 év közötti gyerekek vigyáz.
A gyermekvédelem és a teljes szociális szféra az összeomlás szélén áll. Napról napra romlik a helyzet, és a dolgozók közül sokan már csak a hivatástudatuk miatt maradnak a pályán - mondta a Népszavának egy Pest megyében dolgozó gyerekfelügyelő, aki azért nem vállalta a nevét, mert a főnökei azokat, akik beszélnek a problémákról, elküldik.
Elképesztően kevés az ember, alig van már jó munkaerő a gyerekvédelemben
- tette hozzá, majd kiemelte, hogy napi 12 órát dolgozik, havi szinten 170–180 órát teljesít egy olyan lakóotthonban, ahol tizenegy, 6 és 17 év közötti gyerek él. Mindezért csupán 270 ezer forintos fizetést kap, amelyből családjával (vannak saját gyerekei is) épphogy kijönnek. Nyaralásról, kulturális programokról évek óta le kell mondaniuk, a pénzük csak az élelemre és a rezsire elég. Azt is hozzátette, hogy az időseket gondozóknak is ugyanennyi a fizetése.
A gyermekvédelmi intézményekben folyamatos a fluktuáció, már szinte egyáltalán nincsenek pszichológusok és fejlesztőpedagógusok. Az új dolgozók többsége gyerekfelügyelőnek jön, de néhány hónap után otthagyja a munkát, mert nem tudják elviselni a megalázóan alacsony fizetést és az embert próbáló munkaterhelést. A szakmai és tárgyi feltételek is hiányosak, amivel az elvárások nincsenek összhangban.
Ő is csak azért maradt a pályán, mert szereti a munkáját, és felelősséget érez a lakóotthonban élő, sokat szenvedett gyerekek iránt.
A szociális szférában dolgozók között folyamatosan téma a fizetésemelés. Orbán Viktor még decemberben úgy fogalmazott, 2026-ban várható egy értékelhető, áttörő erejű béremelés a szociális dolgozóknál, hiszen ez a több mint 100 ezer ember „olyan fantasztikus munkát végez, amire talán mi nem is lennénk képesek."
Ám a jövő évi költségvetés tervezetében nincs nyoma annak, hogy rendeznék a területen dolgozók bérét.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
