szerző:
Tornyos Kata
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Érezhető volt egy növekedés az évfolyamismétlők számában mióta a kormány módosítása miatt nem a szülők döntik el, hogy iskolaérettek-e a hatéves gyerekek, hanem az Oktatási Hivatal dönt a plusz egy év óvodáról. Utánajártunk, hogy hányadik évfolyamtól ismételhetnek évet az iskolások.

Röviden összefoglalva a 2010/2011-es tanév óta ismét lehet buktatni az iskolákban. Korábban – még az 1993-as köznevelési törvény alapján – az volt a szabály, hogy az első három évfolyamon csak akkor kötelezhette a diákokat évfolyamismétlésre az iskola, ha igazoltan vagy igazolatlanul nem jártak be eleget az órákra és ezért lemaradtak a tananyaggal. Tehát azokat a diákokat nem lehetett megbuktatni az első három évfolyamon, aki rendesen látogatta az órákat, viszont ha a szülő kifejezetten kérte, hogy a gyereke megismételhesse az évet, akkor az első négy évfolyamon ezt engedélyeznie kellett az iskolának.

Majd 2010-ben már a választási időszakban a köznevelési törvény módosításáról beszélt a Fidesz: Pósán László, a Fidesz akkori oktatáspolitikusa azt mondta, hogy a kisdiákok egy része súlyos hátrányokkal, alapvető ismeretek nélkül, minimális szókinccsel érkezik az iskolába, ezért nekik több időre lenne szükségük az alapismeretek elsajátításához. Az ő érdekeiket az szolgálná, hogy megint osztályismétlésre lennének kötelezhetők, mert ötödik osztályra hátrányaik megsokszorozódnak, behozhatatlanná válnak.

2011-ben meg is jelent a módosított köznevelési törvény, azóta pedig az az eljárásrend, hogy az első osztályosoknál legfeljebb egyszer a szülő kérvényezheti az évismétlést, viszont a felsőbb évfolyamoknál már az iskola jogkörébe tartozik a döntés, hogy évet kell-e ismételnie a tanulónak. Kivéve a kilencedik évfolyamon, mert egy alkalommal ott is kérvényezhetik a szülők az ismétlést.

Jelentősen nőtt az évfolyamismétlők száma

Egy év alatt 4,6 százalékról 5,2 százalékra emelkedett az évfolyamismétlők aránya az általános iskolák első évfolyamain – számoltunk be róla tavaly. A 2022/23-as tanévben 94 342 elsős közül 4906-an voltak olyan diákok, akik másodjára járták az első évfolyamot, de összességében az általános iskolába járó évfolyamok közül is köztük a legnagyobb a bukás aránya, mivel ez a szám a többi évfolyamon 0,7 és 2,3 százalék között mozog. Ezt a Hintalovon Alapítvány 2023-as gyermekjogi jelentése is megerősíti, ők is arról számoltak be, hogy a 2022/2023-as évben megnőtt az évismétlők aránya, különösen az első évfolyamosok körében.

Mi lehet a háttérben?

A Hintalovon szerint a fent említett adatok összefüggésbe hozhatóak azzal, hogy 2020-ban bevezetésre került a 6 éves gyerekek kötelező beiskolázása, aminek következtében sem a szülők, sem az óvodapedagógusok nem dönthetnek arról, hogy egy gyerek iskolaérett-e már. 2020 óta az Oktatási Hivatal (OH) kapta meg a döntés jogát. Továbbra is a szülőknek kell benyújtaniuk az ezzel kapcsolatos kérvényt, amelyben egy indoklást is kell írniuk, ez alapján hozza meg a döntést az OH.

Ez azt eredményezte, hogy rengeteg gyerek úgy ment első osztályba az elmúlt években, hogy arra nem állt készen, nem volt még iskolaérett. Lényegesen csökkent a hatévesek aránya az óvodákban, míg a 2019-es tanévben a hatévesek 63,7 százaléka járt oviba, addig a 2021/2022-es tanévben már csak az 50,6 százalékuk. A Hivatal egyébként magas arányban fogadja el a kérvényeket, de a változtatás óta kevesebb szülő él a lehetőséggel, a 2023/24-es tanévre vonatkozóan a beérkezett 22 743 kérelem közül 22 318-at enegdélyezett az OH.