Van olyan pedagógus, akinek ingyen kellene táboroztatnia a Balatonnál

Se pénz, se plusz szabadság – van olyan pedagógus, akinek úgy kell „vándortáboroztatnia” mintegy 30 diákot a Balaton-felvidéken, hogy ezért nem kap pénzt és előtte végig be kell járnia az iskolába.

Az Eduline szerkesztősége olvasói levelet kapott Csabától (nevét az anonimitás érdekében megváltoztattuk - A szerk.), aki pedagógusként július közepén egy hétig vándortáborban felügyel a Balaton-felvidéken mintegy 30, javarészt felsős diákra.

A kíváncsiság vezérelt, amikor megkérdeztem az iskolában, jár-e ezért valami (órakedvezmény, plusz szabi, esetleg pénz…), hiszen nyár közepén, konkrétan a nyári szünetben fogok dolgozni 7 egész napot, és 6 éjszakát is velük leszek.

– írta a tanár, aki a felvetésére azt a választ kapta, hogy a táboroztatásért semmit sem kap, örüljön, hogy nem kell neki fizetni.

Egy tanfolyamot kellett volna elvégezni

Csaba ezután megtudta, hogy csak akkor kaphatna a vándortáborért pénzt, ha elvégezne saját költségen egy ezzel kapcsolatos tanfolyamot, amit egyébként tavasszal tartottak.

Azt érdemes megjegyezni, hogy a vándortábor nem egy sima tábor.

A program célja a természetjárás és a sport, valamint az azon keresztül megvalósuló egészség- és környezettudatos életmód megismertetése, népszerűsítése a felső tagozatos és középiskolás fiatalok körében

– olvasható a vándortábor oldalán.

Van erdei, vízi, bringás, sőt zarándok változata is. A turnusokra általános-és középiskolák, szakképző intézmények, civil szervezetek és egyházak is jelentkezhetnek.

Az erdei vándortáborban, ahol egyébként Csaba is vigyáz a gyerekekre, minimum 20 fővel és két felnőttel indul egy turnus. (A maximális létszám 36 diák és 4 felnőtt lehet.)

A részvételi díj 49 000 Ft/fő, amiben benne van:

  • 6 éjszakára szállás sátortáborban vagy gyermek- és ifjúsági táborban
  • napi háromszor étkezés (ebből egy meleg)
  • egy kezdőcsomag, amely tartalmazza az útikalauz füzetet, a logózott pólót, a kulacsot és vászonzsákot
  • a szabadidős program(ok)
  • a csomagok szállítása.

Minden csoportban legalább egy felnőttnek „gyalogos vándortábor-vezető” képesítéssel kell rendelkeznie. Egy ilyen tanfolyam elvégzése egyébként 20 ezer forintba kerül.

Az a pedagógus, akinek megvan a képesítése, bruttó 150 ezer forintra jogosult a táboroztatásért, akinek ez nincsen meg, annak nem kell kifizetnie a tábor részvételi díját. Vagyis kap ingyen háromszor enni és hat éjjelre lesz szállása, átveheti a kezdőcsomagot a vászonzsákkal és részt vehet a szabadidős programokon úgy, hogy közben felügyeli a diákokat.

Mindezt úgy, hogy a vándortábor honlapján az szerepel, hogy

kiemelt cél vándortáborokat szervező pedagógusok ösztönzése, segítése, továbbképzés szervezése számukra, valamint a nyári táboroztatási időszakban végzett nevelő munka anyagi elismerése

Ha pedig mondjuk egy iskola úgy dönt, hogy 20 főre nem két felnőttet, hanem hármat küldene a gyerekekkel a vándortáborba, akkor a harmadik pedagógusnak, vagy szülőnek is ki kell fizetnie a részvételi díjat.

 

Be kell járni a suliba is

Csaba helyzetét tovább nehezíti, hogy a tanév utolsó hetében a faliújságra kitett papírról tudta meg, hogy nem július 4-ig kell bejárnia az iskolába, hanem július 14-ig.

"A papíron, a nevünk mellett feltüntették, hogy hány nap kivehető szabadságunk van.Ha nem szeretnénk 14-éig bejárni az iskolába, akkor egy formanyomtatványon kérelmezhetjük az igazgatónál, és kiadhatja a szabadságunkat. Ez lehetséges? Eléggé megdöbbentünk…"-  fejtette ki a pedagógus, aki ezután azon töprengett, mit tegyen, hiszen neki a tábor miatt július végén kezdődik a nyári szünet, és augusztus 21-én már jöhet újra.

Arról nem beszélve, hogy ugyanabban a tankerületben egy másik iskolában csak július 4-ig kell bejárniuk a tanároknak.A pedagógus végül úgy döntött, hogy a tábor előtti hetet kiveszi, és elhasználja a szabadságait, hogy kipihenten tudjon a diákokra vigyázni.

Ha az iskola szervezi, fizetni kell pluszban a pedagógust is

Az eset kapcsán megkérdeztük a Klebelsberg Központot is, ahonnan azt a választ kaptuk, hogy „abban az esetben, ha a tankerületi központ/iskola bízza meg a pedagógust az „ottalvós” tábori feladattal, akkor jogosult a pedagógus a díjazásra.

Ha nem, akkor nincs ilyen kötelezettségük. Az irányadó jogszabályok alapján a szabadságot – a pedagógus előzetes meghallgatása után – az igazgató az iskolai szünetben adja ki. Erre a nyári szünetben, a tanítási év befejezésével összefüggő munkaköri feladatok elvégzését követően kerül sor. A munkáltató évente hét munkanap szabadságot a pedagógus kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni.”

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.