Június 20-án délután egy újabb hosszú tanévet követően elkezdődött a nyári szünet. A diákok idén 72 napon keresztül pihenhetik ki az iskola fáradalmait; a következő tanév 2025. szeptember 1-jén kezdődik. Bár ilyenkor a tanárok is szabadságon vannak, közel sem annyi ideig, mint amennyit gyakran feltételeznek, ráadásul a legtöbbek esetében nem is arról van szó, hogy ez az időszak tétlenül telik. Pedagógusokkal beszélgettünk arról, ők hogyan töltik a szünidőt.
A bizonyítványok megírása, különféle adminisztrációs teendők, tanévzáró értekezlet - a beszámolók szerint többek között ezzel telik a tanév utolsó napját követő két hét a tanárok többségének. Míg ugyanis a diákok június 21-én 72 napra hátradőlhetnek és megfeledkezhetnek az iskolával járó teendőkről, a tanáraik a tanév rendje szerint a napjaikat még július elejéig.
"Az utolsó munkanap július 5. Addig érettségik, munkaközösségi értekezletek, bizonyítvány írása, összeolvasása, TÉR értékelés, beiratkozás, a következő tanév előkészítése, selejtezés, leltár, tanévzáró, tanévzáró értekezlet, csapatépítés és még ki tudja, mi minden. Szóval nem lógatjuk a lábunkat" - írta az Eduline-nak egy középiskolai tanár.
Egy másik pedagógus ugyanakkor azt jelezte; náluk július 12-ig kell bejárni. Iskolánként eltérhet tehát, hogy a tanároknak pontosan mikor kezdődik a nyári szünet, ami tulajdonképpen nem más, mint fizetett szabadság. Az, ami minden munkavállalónak jár.
Tévhit emellett az is, hogy a diákokkal együtt a pedagógusok is csak szeptember 1-jén térnek vissza az intézményekbe, számukra ugyanis a nyári szabadság már augusztus 20-át követően véget ér. A nemzeti ünnep után ugyanis ellezdődik a következő tanév előkészítése; kidolgozzák például az órarendeket, a termek beosztását, továbbképzéseken vesznek részt, tanévnyitó értekezletet tartanak, az új diákoknak pedig gólyatáborokat,
A tényleges szabadságuk tehát a nyári szünet 10 hetes időtartamával ellentétben körülbelül "csak" 6 hét; jellemzően 30-32 munkanap.
Nem mindenki tölti pihenéssel
Elkezdek végre pénzt keresni, amire nincs módom augusztus 21-től július 5-ig
- válaszolta ironikusan László egy pedagógusoknak szóló Facebook-csoportban feltett kérdésünkre.
A tanár ezzel tételezhetően arra utalt, hogy a nyári fizetett szabadsága alatt bizonyos idénymunkákkal többet keres, mint amennyi egyébként a pedagógusok fizetése. Ez egyébként a 2025-ös bérsávok alapján
Nettóban tehát adókedvezmények nélkül a gyakornokok 426 199 forintot keresnek, míg
forintot vihetnek haza.
Fizetett szabadság lévén pedig tudják kiegészíteni a nyári szünidő alatt elvállalt munkákkal, ami lehet például gyerekek táboroztatása, korrepetálás, pótvizsgára felkészítés vagy egyéb magántanítás. De olyan középiskolai tanár is jelentkezett nálunk, aki elmondta; ő bizony a nyár egy részét azzal tölti, hogy a Balatonon vállal valamilyen vendéglátós idénymunkát.
Regenerálódnak
"A 32 napot regenerálódással és nagyon sok olvasással töltöm. Ilyenkor tudom képezni magam, illetve azt olvasni, amit szeretnék. Kiállításokra járok, töltekezem, kertet művelek" - osztotta meg a lapunkkal egy tanárnő.
Rajta kívül mások is voltak, akik azt írták: elég nekik a szeptembertől júniusig-júliusig tartó gyerekzsivaj és ezt a néhány hetet igyekeznek ténylegesen pihenéssel tölteni extra munkák vállalása helyett. Ha belefér, külföldön vagy belföldön nyaralnak, saját nyaralóban több hetet a Balatonon töltenek. Ugyanazt teszik, mint bárki más akkor, amikor szabadságra megy.
Kivételt csupán az képez, hogy ők nem mehetnek kedvük szerint szabadságra akkor, amikor akarnak. Nekik mindig a - jellemzően - drágább időszakok jutnak az iskolai szünetek miatt.
Hány nap szabadságuk van a pedagógusoknak is mikor vehetik ki?
Míg korábban 46 alapszabadságuk volt, 2024 óta a státusztörvény szerint a pedagógusoknak és a nevelési-oktatási munkát segítő alkalmazottaknak 50 nap alapszabadság jár egy évre. A szabadságok száma ugyanakkor ennél több is lehet; például abban az esetben, ha 16 éven aluli gyereket nevelnek, vagy először kötnek házasságot.
Ezek többségét meghatározott időpontokban; az őszi, téli, tavaszi és nyári szünetben kell kivenniük. 15 napról pedig a munkáltatójuk rendelkezhet, többek között például
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.
Ha kíváncsiak vagytok, hány pontos lett az idei kompetenciamérésetek matekból vagy szövegértésből, akkor mutatjuk, hol érhetitek el a pontszámaitokat.
Urna, szavazólap, strigulák - még a szülési szabadságon lévő kollégák is anonim véleményezhették az iskolaigazgató-választáson induló jelöltetek a szentesi Koszta József Általános Iskolában. A tantestület korábban több lehetséges fórumon és írásban jelezte az igazgatónővel kapcsolatos panaszait.
A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Mutatjuk, mikor lesznek a szünetek, és meddig tart az első félév.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.
